Ritka súlyosságú bűncselekmény – életfogytiglani börtönbüntetést kapott a családját megölő elkövető.

Az elkövető két évvel ezelőtt megrázó kegyetlenséggel vetett véget felesége életének, majd a tragédia folytatásaként, a mindössze két és fél éves kislányukkal is végzett. A bíróság döntése értelmében legkorábban 30 év múlva részesülhet feltételes szabadlábra helyezésben.
Mint arról korábban az Infostart is beszámolt, egy férfi különös brutalitással végzett családjával, majd saját magát is megpróbálta megölni. A segélyhívón jelentette be a tettét.
A nő többször is panaszkodott a szomszédoknak a férfi erőszakosságára és a rendszeres bántalmazásokra, a bíróság pedig el is rendelte a távoltartást - írja a 24.hu. A gyilkosság napján a férfi nem találta otthon a családját és telefonon se érte el őket. Miután hazaértek, a férfi összeszólalkozott a nővel, aminek következtében a feldühödött elkövető egy székkel és egy vascsővel összesen 130-szor ütötte meg, a felismerhetetlenségig összeverve ezzel áldozatát. Ezt követően az apa puszta kézzel megfojtotta a két és fél éves kislányt is.
A gyilkos ezt követően egy videót rögzített, amelyben nemcsak elhunyt feleségét bántotta szavakkal, hanem nyíltan elismerte, hogy ő a felelős a történtekért, miközben az áldozatot vádolta a történtek miatt.
A beismerő vallomással is felérő felvétel ellenére a volt katona eleinte csak a neje bántalmazását ismerte be az elsőfokú bírósági eljárás során. Később aztán a gyermeke megölését is bevallotta.
A Budapest Környéki Törvényszék az idei februári ítéletében életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte a férfit, aki háromszorosan minősülő emberölést követett el. A bíróság határozata értelmében a férfi legkorábban 30 év múlva kerülhet feltételes szabadlábra. Az elítélt és védője tudomásul vették a döntést, ám az ügyészség fellebbezett, arra hivatkozva, hogy a büntetésnek tényleges életfogytig kellene tartania.
Csiha Gábor fellebbviteli ügyész kifejtette, hogy a terhelt esetében a tényleges életfogytiglani büntetés indokolt, mivel a katonaviselt férfi még a kétéves kislányával szemben sem tanúsított együttérzést. Az elkövetett bűncselekmény súlyossága és a társadalomra gyakorolt veszélyessége miatt úgy vélik, hogy a férfit véglegesen el kell különíteni a közösségtől.
A férfi maga kérte jogi képviselőjét, hogy ne indítson fellebbezést az enyhébb büntetési kategória érdekében, azonban az ügyvéd véleménye szerint igazságtalan lenne megfosztani védencét a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségétől.
Kiemelte, hogy az önfeljelentést mindig enyhítő körülményként kell kezelni, és ez az elsőfokú ítéletből hiányzott. Ez különösen fontos a kislány megölése kapcsán, hiszen a felnőtt áldozat esetében a nyomozó hatóság könnyebben jutott volna el a tényekhez, míg a gyermek esetében a helyzet bonyolultabb volt, ugyanis mindössze hárman tartózkodtak a helyszínen. Védence azonban elérte a segélyhívót, és részletesen beszámolt mindenről.
A táblabíróság úgy döntött, hogy nincs szükség a büntetés szigorítására, így megerősítette a férfi életfogytig tartó fegyházbüntetését. Ez azt jelenti, hogy a férfi legkorábban 2053-ban szabadulhat feltételesen, figyelembe véve, hogy az eddigi két évnyi börtönbüntetése is beleszámít a harminc éves minimumba.
A bíróság kiemelkedő enyhítő tényezőként kezelte a vádlott önkéntes beismerését, büntetlen múltját, továbbá azt a tényt is, hogy a cselekményét követően öngyilkosságot próbált elkövetni, és miután ez nem járt sikerrel, azonnal értesítette a segélyszolgálatot.