A japán zöld torma, más néven wasabi, egy igazán különleges ízélményt nyújt. A Jó Gazda által kínált változat nem csupán a sushi tökéletes kísérője, hanem számos étel ízesítésére is remekül alkalmas. Friss, intenzív íze és jellegzetes csípőssége egyedülál
A wasabi egy különleges növény, amely a káposztafélék családjába sorolható és kétszikű gyökérzöldségként ismert. Tudományos elnevezése Wasabia japonica, de gyakran találkozhatunk Eutrema japonica névvel is, amely a japán zöld torma megnevezése. Az íze rendkívül csípős, és a fogyasztásakor inkább a légutakat ingerlő hatása van, mintsem hogy a nyelvet égetné. A wasabi általában zöld színű paszta vagy por formájában érhető el a piacon. Érdemes megjegyezni, hogy sok boltban kapható "wasabi" valójában torma, mustármag és mesterséges zöld színezék keveréke, így az igazi wasabi rendkívül ritka és költséges. Ennek oka, hogy a növény termesztése rendkívül bonyolult és költséges folyamat.
A japán szigetek gazdag földjein nagy kiterjedésű ültetvényeken termesztik ezt a növényt. Nagyüzemi szinten Kínában, Tajvanon, Új-Zélandon, Kanadában és az Egyesült Államok északnyugati tájain is nagy népszerűségnek örvend. Ahhoz, hogy tavasztól őszig a mi éghajlatunkon is sikeresen nevelhessük, fontos, hogy a télikertbe helyezzük, ahol árnyékos környezetet keres. Ideális esetben a növényt csak a reggeli és esti órák napfénye érje. Igényli a humuszban és tápanyagokban gazdag, folyamatosan nedves talajt. Cserépben is nevelhető szobanövényként, de figyeljünk arra, hogy a cserép állandóan vízben álljon, vagy helyezzük el vízparti területeken, mint például kerti tó vagy patak mentén. A nyári forróságot, különösen a 20 °C-t meghaladó hőmérsékleteket nehezen viseli.
A wasabi egy lenyűgöző növény, amely 20-30 cm magasra nő, és nagy, szív alakú levelekkel büszkélkedik, melyek erős, földalatti gyökereiből hajtanak ki. Apró, fehér virágai szépséget csempésznek a zöld levelek közé. Eredeti élőhelye a hűvösebb hegyvidéki területeken található, ahol a fák és bokrok árnyékában, a patakok partján bontogatja szárnyait. Itt a növény gyökerei a hideg, 12-15 °C-os vízben fürdenek, amely segíti növekedését. A növény számára ideális levegőhőmérséklet 8-18 °C között mozog. Hazájában évelőként él, és képes elviselni a téli hónapokban előforduló -6-12 °C-os fagyokat is.
A wasabi gyökerét levéllel együtt vágják le. A levelek és a levélszárak ugyanis szintén fogyaszthatók. Zöldséges salátákba vagy fűszeres körítésként húsételek mellé is adhatók. Sós lében, vagy szójamártásban konzerválhatók. A fiatal levelek finomabbak és kevésbé csípősek.
A leveleitől megtisztított gyökeret vízben megmossuk és lereszeljük. Mindig annyit készítünk el belőle, amit azonnal elfogyasztunk. A lereszelt gyökérből gyorsan felszabadulnak az aromatikus anyagok és elveszti az ízét. A wasabi reszelésére Japánban speciális reszelőt használnak, amelyet cápabőrből készítenek, és amellyel a gyökeret kásaszerűvé alakítják. Ha nem áll rendelkezésre ilyen speciális reszelő, kerámia, vagy nagyon finom fém reszelőt is használhatunk. Világoszöld krémes anyagot kapunk, amelynek nagyon csípős íze van. A wasabi a sushi készítésénél szójaszósszal együtt is alkalmazható. Segíti az emésztést, ösztönzi az anyagcserét. A sushihoz nemcsak ízesítőként adják, olyan anyagokat is tartalmaz, amelyek megölik a baktériumokat, így megakadályozzák a friss halak gyors romlását. A wasabi fertőtleníti a szájüreget, asztmaellenes hatása is van. Erősíti az immunrendszert és antioxidánsként is hat. Hatékony a baktériumok, élesztőgombák és penészgombák ellen is. (sz-arch)
