Warren Buffett üzenete különösen jelentős lehet a magyar döntéshozók számára, hiszen a híres befektető tapasztalatai és bölcsessége rávilágíthatnak a gazdasági stratégiák fejlesztésének fontosságára. Buffett filozófiája a hosszú távú gondolkodásról és a f

A magyar gazdaság jelenlegi állapota olyan, mint egy motor, amely időnként megpróbál felpörögni, de aztán újra leáll. A boltokban és szolgáltatások terén van némi aktivitás, de az ipar továbbra is a lejtőn halad, miközben az árak már három hónapja stagnálnak. A kormány próbálja ösztönözni a gazdaságot, a jegybank viszont óvatos megközelítést alkalmaz, és a bizalom fokozatosan, de csak lassan épül vissza. Felmerül a kérdés: elég lesz ez ahhoz, hogy 2025 végére valóban meginduljon a növekedés? Makrogazdasági elemzés.

"Dagályban könnyedén élvezhetjük a fürdőzést, ám amikor a tenger apályra kerül, derül ki, ki úszott meztelenül" – fogalmazott egykor Warren Buffett. Nos, a neves befektetőnek üzenjük, hogy a jelenlegi gazdasági apály egyértelműen feltárja, hol rejlik a sebezhetőség Magyarországon: a jelentős külső kitettség.

A héten több friss gazdasági adat is érkezett, melyek alapján már tisztábban látszik, merre tart idén a magyar gazdaság. A kiskereskedelem tovább erősödött, míg az ipar tovább gyengült, miközben az infláció hónapok óta gyakorlatilag a célsáv felett stagnál. A sort hétfőn a kiskereskedelmi statisztika nyitotta: augusztusban a bolti forgalom volumene a nyers adatok szerint 1,9, naptárhatással tisztítva pedig 2,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A legtöbb szektorban élénkülés látszott - az élelmiszerüzletekben 2,3, a nem élelmiszertermékeknél 4,9, az üzemanyag-kereskedelemben pedig 2,2 százalékkal nőtt az értékesítés.

Ugyanakkor az ipar továbbra sem képes magára találni: augusztusban a termelés volumene 7,3, a munkanaphatástól megtisztított adat szerint pedig 4,6 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. A hét második felében az inflációs adatok is megérkeztek - a szeptemberi 4,3 százalékos éves áremelkedés megegyezett az augusztusival, vagyis az árak átlagosan stagnáltak az előző hónaphoz képest. Összességében a gazdaság képe vegyes: a boltok forgalma biztató, az ipar viszont tovább fékezi a növekedést, az árak pedig egyértelműen beragadtak. A számokból így egy lassan kapaszkodó, de még mindig rengeteg problémával küzdő gazdaság rajzolódik ki. De haladjunk sorba!

A júliusban tapasztalt gyenge, sőt, mínuszos teljesítmény után augusztusban újra talpra állt a magyar kiskereskedelem. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője arra hívja fel a figyelmet, hogy a hosszú távú trendek alapján továbbra is egy fokozatosan emelkedő pálya rajzolódik ki. 2023 vége óta a forgalom, kisebb megtorpanások ellenére, folyamatosan felfelé ível. Ezért augusztusban a kiskereskedelmi szektor jónak mondható, ám nem kiugró teljesítményt ért el. Mindezt figyelembe véve is érdekes, hogy a kormányzati intézkedések hatásai már érezhetően befolyásolják a háztartások pénzügyi helyzetét.

A fogyasztói bizalom legutóbb tapasztalt enyhe javulása ellenére még mindig alacsony szinten stagnál, ami jelentősen visszafogja a vásárlási kedvet. Ezzel a kérdéssel később még részletesebben foglalkozunk. Az elemzők egyértelműen megjegyzik, hogy ha a kereslet élénkülése nem kap tartós impulzust, az komoly fenyegetést jelenthet a gazdasági növekedés szempontjából. Jelenleg ugyanis a magyar gazdaságot szinte kizárólag a belső fogyasztás képes fenntartani. A vásárlók óvatossága pedig könnyen megakadályozhatja az ING Bank által az idei évre előrejelzett mindössze 0,7 százalékos GDP-növekedést is.

A kiskereskedelem területén tapasztalható enyhe növekedés mellett az ipari szektor továbbra is gyengélkedik. A legfrissebb Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett adatok azt mutatják, hogy az ipar teljesítménye havi szinten 2,3 százalékkal csökkent, míg éves összehasonlításban a nyers adatok alapján 7,3, a munkanaphatástól megtisztított számok szerint pedig 4,6 százalékos visszaesést regisztráltak. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kifejtette, hogy a két adat közötti eltérés a munkanapok számának különbségéből ered, de a tendencia világosan mutatja, hogy az ipari termelés továbbra is csökkenő pályán mozog.

A visszaesés önmagában nem okozott meglepetést, hiszen júliusban a szektor rendkívül erős teljesítményt nyújtott, így augusztusban elkerülhetetlen volt egyfajta korrekció. A nyári leállások időzítése szintén jelentős hatással bír: mivel idén júliusban a nagyvállalatok jól teljesítettek, sokan augusztusra időzítették a karbantartási munkálatokat és gyárleállásokat, ami statisztikailag lefelé befolyásolta az adatokat. Ha azonban a július és augusztus eredményeit együttesen vizsgáljuk, akkor is látható, hogy az ipari termelés 2,9 százalékkal elmarad az előző év azonos időszakától – így még ez a "kiegyenlített" kép sem indokolja a derűlátást.

A gyenge teljesítmény fő oka továbbra is az alacsony külső kereslet. Az európai, különösen a német gazdaság stagnálása, illetve visszaesése miatt a magyar exportorientált ipar nehéz helyzetben van. A német vállalatok - amelyekhez a hazai beszállítók szorosan kapcsolódnak - egyre több piacon veszítenek versenyképességükből, részben innovációs lemaradásuk miatt. Ez a lassulás közvetlenül érezhető a magyar iparban is: a KSH szerint különösen a járműgyártás húzta le az augusztusi adatot. A pozitív oldalon szinte csak a számítógépgyártás maradt, amely már hónapok óta stabil növekedést mutat.

Itt érdemes megjegyezni, hogy augusztusban 4,3 százalékkal csökkent a német ipari termelés, az autóiparban pedig 18,5 százalékos visszaesést mértek, ami 2022 eleje óta a legnagyobb zuhanás. A gyenge adatok arra utalnak, hogy a német gazdaság nehezen lábal ki a recesszióból, amit a vámok, az energiapiaci sokk és a kínai verseny is tovább nehezít. Mivel a magyar gazdaság erősen függ a német autóipartól, a német lassulás a hazai kilátásokat is kedvezőtlenül befolyásolhatja.

Az ipari szektor teljesítménye továbbra is ingadozik: időnként felbukkan egy kedvező hónap, mint például a júliusi, ám ezt hamarosan újabb visszaesés követi. Jelenlegi adatok alapján a koronavírus-járvány óta tapasztalt legrosszabb teljesítményt látjuk. Tartós javulásra csak a külső kereslet élénkülése nyújthatna lehetőséget, főként a német gazdaság stabilizálódása révén, de erre rövid távon csekély az esély. Az új ipari beruházások elindulása valamelyest enyhítheti a helyzetet: a harmadik negyedév során az ipar még a GDP-t is lefelé húzhatja, de a negyedik negyedévre a BMW gyár termelésének növekedése enyhe fellendülést hozhat. Regős Gábor véleménye szerint azonban a kivárás időszaka marad, remélve, hogy az ipar ismét növekedési pályára állhat.

Ráadásul a friss szeptemberi inflációs adatok alapján továbbra sem látszik érdemi előrelépés az árstabilitás felé. A KSH közlése szerint az átlagos árszínvonal havi alapon nem változott, vagyis az árak augusztushoz képest stagnáltak. Az éves infláció ugyanakkor ismét 4,3 százalékon áll - ez már a harmadik egymást követő hónap, amikor az áremelkedés üteme nem mozdul. Bár az adat megfelelt a várakozásoknak, még mindig messze van a jegybank 3 százalékos céljától.

A részleteket nézve szeptemberben az élelmiszerek ára 0,2 százalékkal mérséklődött havi alapon, ami részben a forint erősödésének köszönhető:

Virovácz Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi élelmiszerárak újra emelkedő ciklusban vannak, ami ellensúlyozhatja a kedvező hatást. A tartós fogyasztási cikkek ára szintén nem nőtt tovább, ami a forint stabilitásával függ össze. Éves alapon az élelmiszerek drágulása tovább enyhült, így már nem ez a legfőbb inflációs tényező. Bár az elmúlt hónapokban az átárazások mérséklődtek, a lakosság inflációs várakozásai továbbra is magasak.

Ez megnehezíti az MNB számára, hogy rövid távon elérhető közelségbe kerüljön a 3 százalékos célhoz. Az inflációs pszichózis tehát még nem múlt el: az emberek fejében továbbra is tartósan magas az árak emelkedésének képe. A szeptemberi inflációs adat azt üzeni: a legnehezebb szakaszon ugyan túl vagyunk, de az árak és a várakozások még mindig nem hajlandók engedni. De mindezek fényében a Magyar Nemzeti Bank várhatóan nem változtat a 6,5 százalékos alapkamaton, és tartja a szigorú monetáris hangvételt - bármennyire is sürgeti ezt az érthető növekedési szempontjai miatt a fiskális politika.

A GKI Gazdaságkutató legfrissebb, októberi elemzése alapján a magyar gazdaság továbbra is egy lassú, de egyenetlen ütemű fejlődésen megy keresztül. A harmadik negyedévben a korábbi hónapokban tapasztalt tendenciák folytatódtak: a kiskereskedelem fellendülést mutatott, az építőipar viszont mérsékelt növekedést regisztrált, míg az ipari szektor visszaesésről számolt be. A kutatók hangsúlyozták, hogy a kormány a stagnálás ellenére újabb gazdaságélénkítő intézkedésekkel kívánja ösztönözni a vállalkozásokat.

A Széchenyi Kártya Program keretében ismét lehetőség nyílik a kkv-k számára, hogy 3 százalékos kamatplafon mellett hitelt vegyenek fel. A mikrohitelek maximum összege is jelentősen megnőtt, immáron 150 millió forintra emelték. Továbbá egy új adó- és adminisztrációcsökkentő csomag is van készülőben, amely a szociális hozzájárulási adó csökkentését, az áfamentességi határ emelését, a kiva szabályainak kedvezőbbé tételét, valamint az egyéni vállalkozók költséghányadának növelését célozza. Ezen felül a kkv-k fogyasztóvédelmi kötelezettségei is enyhülhetnek. A GKI szakértői szerint azonban ezek a lépések inkább szimbolikus jellegűek, nem pedig olyan intézkedések, amelyek valódi gazdasági növekedést eredményeznének.

A kutatóintézet idén mindössze 0,5 százalékos GDP-növekedést vár 2024-hez képest, enyhe lefelé mutató kockázattal. De a következő két év kilátásai már kedvezőbbek: 2026-ra a GKI 2,5 százalék körüli bővülést valószínűsít - bár a kockázatok továbbra is vegyesek. Bizakodásra adhat okot, hogy a szeptemberi adatok szerint a fogyasztók és a vállalatok várakozásai is javultak. A GKI konjunktúraindexe több mint két ponttal emelkedett, és tizenegy hónapos csúcsra ért. Az üzleti bizalmi index szintén két ponttal nőtt, az ipari bizalmi mutató tizenöt hónapja nem volt ilyen magas.

A lakossági bizalmi index is elmozdult: szeptemberben két ponttal nőtt, és egyéves csúcsra ért. Bár az emberek saját pénzügyi helyzetüket továbbra is gyengének érzik, az ország gazdasági kilátásait már sokkal derűlátóbban látják. A nagyértékű fogyasztási cikkek vásárlási hajlandósága is javult, ami azt jelzi, hogy a lakosság lassan kezd hinni a stabilizációban. Itt érdemes megjegyezni, hogy az MNB felmérése szerint a bankrendszer az év első felében a gazdasági környezet romlását érzékelte. A lakossági hitelképesség lényegében nem változott, de a vállalati szektorban a bankok többsége romló feltételeket tapasztalt. A második félévre sem várnak érdemi javulást.

A GKI szerint a tartós növekedési pályára állás kockázatos, mivel sem az ipar, sem a mezőgazdaság nem ad stabil hátteret a kibocsátásnak. A szolgáltatások egyelőre tartják a gazdaságot, de kérdés, meddig képesek egyedül húzni. A gyenge növekedést magas inflációval, a német ipar lassulásával és a háború okozta bizonytalansággal magyarázható, de a nemzetközi környezet is kedvezőtlen.

A protekcionista gazdaságpolitika, a kereskedelmi blokkosodás és a magas energiaárak tovább nehezítik az exportvezérelt modell működését. Ráadásul az elektromosautó-piac - amelyre a magyar iparstratégia épül - éppen visszaesőben van, különösen Németországban. A GKI tehát nem lát gyors fordulatot esélyt.