A budapesti szemétfesztivál megszüntetésére irányuló törekvések ellenére továbbra is hiányzik egy világos irányvonal. Bár számos inspiráló példa létezik, úgy tűnik, nem találják meg a megfelelő utat a változáshoz.

A Mohu célja, hogy a főváros lomtalanítási rendszerét korszerűbbé és környezetbarátabbá alakítsa. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a tervezett megoldás - a házhoz menő kukásautók helyett gyűjtőpontok létrehozása - nem tűnik célszerűnek. Ahelyett, hogy elégetnénk a hulladékot, sokkal inkább az újrahasznosításra kellene helyezni a hangsúlyt.

A jelenlegi lomtalanítási rendszer alapvetően problémás, amit Bodrog Zoltán, a Sétáló Budapest szakpolitikai vezetője és környezetvédő is megerősít. Szerinte a lomtalanítás egyfajta „szemétfesztivállá” vált, és ez rengeteg hátránnyal jár. Kiemelte, hogy a zenei fesztiválokon sem mindig sikerül betartani a szabályokat, és sajnos a szemétfeldolgozás terén is hasonló a helyzet. A Mohu, mint a koncesszió birtokosa, már államosította a lomtalanítás folyamatát. Az, ami most zajlik, azonban nem valós államosítás, hanem inkább a szabályrendszer módosítása. A cég szándéka egyértelmű: javítani kíván a meglévő helyzeten, de az új rendszer hatékonysága attól függ, hogy az újrahasznosítható anyagokat nem égetik el. Jelenleg viszont nincs biztosíték arra, hogy ez valóban így történik. Bodrog Zoltán hangsúlyozta, hogy a Mohu számára az égetett szemétből származik a bevétel, így a cég érdeke, hogy minél több hulladékot elégetjen, ami sajnos az újrahasznosítás háttérbe szorulását eredményezheti.

Letenyei László antropológus és a Corvinus Egyetem docense úgy véli, hogy a lomtalanítás jelenlegi rendszere alapvetően megfelelő, bár természetesen van lehetőség a fejlesztésre. Szerinte nem érzékel problémát a jelenlegi megoldásban. Az érdeklődése Tim Gittins, egy Magyarországon élő brit kutató észrevételei révén mélyült el a témában. Gittins arra hívta fel a figyelmet, hogy a lomok elszállítása nemcsak környezetvédelmi kérdés, hanem komoly üzleti lehetőség is, ha azt szakemberek irányítják. Kutatásai során felfedezte, hogy azok, akik hosszú évek óta foglalkoznak a lomokkal, a hasznosítható tárgyak értékesítéséből jelentős profitra tesznek szert. E bevételeik egy részét a vállalkozásuk fejlesztésére fordítják, ami életkörülményeik javulásához vezetett. Gittins elmélete szerint minden társadalmi jelenség mögött rejtőzik egy ok, és a lomizás népszerűsége éppen az emberek évszakos igényéből fakad, hogy évente egyszer megszabaduljanak a fölöslegessé vált holmiktól.

Valami nem stimmel a nagy magyar lomitervek környékén.

A lakosság által a ház elé kitett hulladéknak csak egy része szemét, a kidobott tárgyak feldolgozása, elszállítása nincs rendesen megoldva - figyelmeztetett Bodrog. - Éltem Brémában, ott az volt a gyakorlat, hogy meg kellett adnom egy kéthetes időintervallumot, ezen belül a szemétszállító jelezte, mikor jön a lomokért. Meghatározták, miket tehetek ki a ház elé, ami nem felelt meg az előírásoknak, azt nem vitték el, vissza kellett vinni a lakásba, volt gazdája a szemétnek. Ezzel a módszerrel hatékonyan rászoktatták az embereket a szabályok betartására.

Kitört a lázadás: a budapesti Fidesz-képviselők is hangot adtak elégedetlenségüknek az új lomtalanítási rendszer miatt. A helyzet egyre feszültebb, hiszen szinte mindenki a saját háza elé helyezi a kiürített holmiját – nézd meg a videót!

Letenyei a Covid-járvány előtt Tajvan szigetén élt, ahol a hulladékok újrahasznosításának aránya lenyűgöző 92 százalék. Ez a szám világszerte a legkiemelkedőbb, ami jól tükrözi az ázsiai ország környezettudatos szemléletét és elkötelezettségét a fenntartható jövő mellett.

Egy harmincezres lakótelepen laktam, ahol a szelektív hulladékot 27 különféle kukába kellett elhelyezni. Első pillanatban szinte hihetetlennek tűnt ez a bonyolult rendszer, de idővel rendkívül könnyen hozzászoktam.

- hangsúlyozta Letenyei. - Még ha a sikeres minták előttünk is állnak, az odavezető út még mindig ködbe burkolózik. Az utóbbi két évtizedben azok a vállalkozók emelkedtek ki, akik jártasak a piaci mozgásokban; ez a tudás kulcsfontosságú ahhoz, hogy hozzáférjenek a kincsekhez, amelyeket mások eldobnak. Például egy régi fényképezőgépet nem a fotósok vásárolnak fel, hanem azok, akik tisztában vannak az alkatrészek piaci értékével. Ez a mentalitás más típusú tárgyakra is érvényes.

A lomizás remek lehetőség a kiváló üzletek kötésére.

Budapesten a lomtalanítások során körülbelül 700, főként roma hátterű, autóval rendelkező vállalkozó, valamint velük szoros családi és baráti kapcsolatban álló csapatok aktívan részt vesznek ebben a tevékenységben. A becslések szerint összességében 3-5 ezer ember dolgozik e körben. Tim Gittins és Letenyei László, a Corvinus Egyetem kutatói, kimutatták, hogy ha a lomok értékesítéséből származó jövedelemhez hozzászámítjuk az érintett családokat is, akkor egy-egy lomtalanítás akár 18-35 ezer szociálisan hátrányos helyzetű ember számára biztosíthat kiegészítő jövedelmet. Bár a lomizás hivatalosan szabálysértésnek számít, és sokan alacsony presztízsű tevékenységnek tartják, a résztvevők és családjaik számára létfontosságú extra bevételt jelent, ami a legnagyobb szükségben lévő társadalmi csoportokhoz jut el. A lomtalanítás során keletkező hulladék kézi válogatása évente több ezer tonna anyag újrahasznosítását teszi lehetővé, így hozzájárulva a fenntarthatóbb jövőhöz.