Tavaly a kínai befektetések 44%-a Magyarországra áramlott, így hazánk lett a legnagyobb kedvezményezett Európában.

Magyarország egyedüllétre tett szert a kínai befektetések európai térképén, hiszen tavaly a kelet-ázsiai ország által irányított beruházások 44%-a hazánkba áramlott. Ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be keddi pekingi látogatása során.

A tárcavezető a kínai kollégájával, Vang Jivel folytatott egyeztetését követően kiemelte, hogy ez volt a huszonegyedik személyes találkozójuk, ami mutatja, hogy a két ország mekkora jelentőséget tulajdonít a kétoldalú kapcsolatoknak.

- mondta.

Üdvözölte a két ország közötti átfogó stratégiai partnerség kialakulását, amelynek hatásait véleménye szerint a mindennapokban is érezni lehet. "Jelen pillanatban Magyarország a legfőbb célpontja a Kínából Európába irányuló befektetéseknek. A legutóbbi adatok alapján a tavalyi év során a Kínából érkező európai beruházások 44 százaléka hazánkba áramlott" - emelte ki.

Arra is kitért, hogy a hivatali partnere szerint a kínai vállalatok jól érzik magukat Magyarországon, annak köszönhetően, hogy hazánk a gazdasági semlegesség stratégiáját követve mind a keleti, mind a nyugati beruházásoknak otthont biztosít.

- hangsúlyozta.

Az információk szerint jelenleg több mint 4000 milliárd forintnyi értékben folynak jelentős kínai beruházások Magyarországon. Ezek a projektek nemcsak hogy munkahelyek tízezreit teremtik meg, hanem a következő évek gazdasági növekedésének alapját is biztosítják. Szijjártó Péter kiemelte, hogy a két ország közötti turistaforgalom folyamatosan növekszik; idén a kínai látogatók által Magyarországon eltöltött vendégéjszakák száma már túlszárnyalta a koronavírus-járvány előtti rekordot.

A tájékoztatás alapján elindulnak a tárgyalások a légiközlekedési együttműködés módosításáról, amelynek célja, hogy tovább bővítsék a közvetlen járatok számát a kínai nagyvárosok és Budapest között, a jelenlegi heti huszonhétről. Továbbá, a felsőoktatási együttműködés terén is szorosabbra fűzik a kapcsolatokat, hiszen Magyarországon immár a hatodik Konfuciusz Intézetet alapítják meg, ezúttal a Győri Egyetemen. A mezőgazdasági együttműködés fejlesztésére is kitértek, hangsúlyozva, hogy az illetékes munkacsoportok már megtartották első üléseiket. Ezen ülések célja, hogy lehetővé váljon a magyar baromfi és sertés exportálása Kínába, amihez regionalizációs megállapodás megkötésére van szükség.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az Európai Unió és Kína közötti viszonyt a józan ész irányelvei szerint kell alakítani. Ezzel összefüggésben kritizálta a kínai elektromos autóipar ellen bevezetett vámintézkedéseket, kiemelve, hogy ezek komoly fenyegetést jelentenek az európai versenyképesség és a gazdaság stabilitása szempontjából.

- gondolta magában.

Végül érintette az ukrajnai háborút is, és aggodalmát fejezte ki az eszkaláció erősödő veszélye miatt, ugyanis folyamatosak a "felelőtlen nyilatkozatok és döntések", amelyek nyomán egyre nagyobb pusztítást okozó fegyvereket vetnek be a harctéren. "Magyarország és Kína is a békepárti tábort erősíti. Magyarország és Kína is felemeli a hangját a béke érdekében. Egyetértünk abban, hogy az eszkalációt el kell kerülni" - jelentette ki. "Kevesebb mint két hónap van hátra január 20-ig. Bízunk abban, hogy Trump elnök úr béketeremtési kísérletei sikeresek lesznek. Ehhez viszont az kell, hogy addig senki ne lehetetlenítse el ezen reménybeli békekísérletek sikerét" - tette hozzá. Illetve közölte, hogy dolgoznak a Béke Barátai csoport felépítésén az ENSZ-ben, és abban is egyetértés volt, hogy soha nem volt annyira aktuális a kínai-brazil békejavaslat, mint most. "Magyarország és Kína közösen emeli fel a hangját a jövőben is a béke érdekében" - hangsúlyozta.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági miniszter (Fotó: Anadolu via AFP)