A fúziós szabályok átalakítása lehetőséget teremt az európai óriásvállalatok számára, hogy rugalmasabban és szabadabban bővíthessék tevékenységeiket.
Kép forrása: Getty Images - Az Alstrom vonatkozó szerelvénye, amelynek a Siemens vasúti ágazatával való egyesítését 2019-ben megakadályozta az Európai Bizottság.
Miközben az amerikai és kínai cégek szinte akadálytalanul bővíthetik tevékenységüket belföldi és nemzetközi fúziók által, az európai vállalatok gyakran képtelenek elérni a globális versenytársakkal való lépést, mivel az uniós szabályozás szigorú keretek közé szorítja az összeolvadásokat. Még akkor is, ha ezek a fúziók hosszú távon az innovációt és a beruházások fellendítését céloznák, a bürokratikus korlátozások jelentős gátat jelentenek a növekedés előtt.
Az olyan események, mint a Siemens és az Alstom vasúti szektorának 2019-es egyesülési próbálkozása, melyet az Európai Bizottság megakadályozott, jelentős diskurzusokat generáltak a versenypolitika jövőjével kapcsolatban. Ami egykor a belső piacon a verseny fenntartását célozta, az mára egyre inkább akadályozza az EU globális versenyképességét.
Az uniós fúziós szabályozás egyre inkább küzd a digitalizáció, a globális verseny fokozódása, a zöld átállás és a stratégiai iparágak védelme iránti igényekkel való lépéstartással. E tényezők összessége a versenyképesség csökkenésének egyik fő forrásává vált.
E problémákra válaszul az Európai Bizottság 2025 májusában hivatalosan is elindította a fúziós irányelvek átfogó felülvizsgálatát. A cél, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kapjanak az innovációs hatások, az infrastruktúra-beruházások, valamint az európai vállalatok globális versenyképessége.
Párizs és Berlin határozottan támogatja, hogy...
Brüsszel szerint a cél az, hogy jobban alkalmazkodjon az uniós versenyjog a realitásokhoz. Az új irányelvek várhatóan 2026-ban léphetnek hatályba - számolt be róla a Portfolio.
