A szlovákiai magyar közösség számos kihívással néz szembe, amelyek a kulturális, nyelvi és politikai szférákban egyaránt megjelennek. A nyelvhasználat védelme, az identitás megőrzése és a gazdasági lehetőségek bővítése mind olyan területek, amelyek folyam
Az elmúlt hetekben ismét előtérbe került az előre hozott parlamenti választások lehetősége Szlovákiában. A jelenlegi kormánykoalíció működését súlyos belső feszültségek és egyre mélyülő bizalmi válság jellemzi. A politikai instabilitás már nem új keletű, de a közéletben tapasztalható állandó konfliktus és irányvesztettség hosszú távon is érezhető hatást gyakorol az egész társadalomra - különösen a kisebbségi közösségekre.
A magyar közösség politikai érdekképviselete az utóbbi időszakban egyre inkább háttérbe szorult. Sem a jelenlegi, sem az előző kormány nem tett valódi lépéseket a magyar szempontból lényeges fejlesztések és ügyek előmozdítására. Noha gyakran hallani olyan megnyilatkozásokat, amelyek a nyitottságot hangsúlyozzák, a mögöttük álló valós teljesítmények sajnos rendkívül csekélyek.
Közösségünk politikai tája jelenleg többpólusú és rendkívül széttagolt. Berényinek igaza volt, amikor azt mondta, hogy a Magyar Szövetség döntése, melynek következtében Gyimesi Györgyöt kizárták a pártból, olyan következményekkel járhat, amelyek tovább bonyolítják az egységes fellépést és az 5%-os küszöb elérését. Ez a lépés tovább mélyítheti az MSZ támogatóinak megosztottságát, ami különösen veszélyes a közelgő választások fényében, ha önállóan kívánnak nekivágni a megmérettetésnek.
De ha igazak az információk, miszerint a Magyar Szövetség egyes képviselői a Smer választási listáján való indulást fontolgatják, akkor már értelmet nyerhet Gyimesi kizárása. De a magyar politikai képviseletért dolgozó más szereplők is különböző utakat keresnek.
A Híd 2023 párt számára logikus lépésnek tűnhet, hogy Bugár Béla feltámasztásával próbáljanak bejutni a Hlas listáján. Jelenleg a Magyar Fórum az SaS-szel működik együtt, ami a konzervatívabb politikai irányzatot erősíti a jobboldali blokk keretein belül. Emellett új politikai szereplők is felbukkantak, mint például Hamran István, a korábbi országos rendőrfőkapitány, aki szintén az SaS soraiban találta magát. Ódor Lajos, aki a PS képviseletében politizál, szintén aktívan részt vehet a közélet alakulásában, és elérheti a magyar közönséget.
A választók előtt álló döntés rendkívül bonyolult és sokrétű. Az ideológiai és értékrendi dilemmák mellett most a legfontosabb kérdés, hogy létezni fog-e olyan politikai formáció vagy együttműködés, amely hitelesen és következetesen képviseli a magyar közösség érdekeit, és biztosítja a parlamenti képviseletet. Egy egységes magyar parlamenti frakció létrehozása hosszú távon kulcsfontosságú lépés lenne; ez teremthetné meg azt az alapot, amelyen a közösség valódi érdekérvényesítő erőként jelenhet meg a törvényhozás világában.
A jelenlegi kormányzati tevékenységet sokak szerint a politikai tapasztalatlanság, az összeesküvés-elméletekre alapozó kommunikáció és a belső feszültségek határozzák meg. Az ellenzéki oldal sem mentes a nehézségektől, hiszen a legerősebb ellenzéki pártnak tekintett PS gyakran a túlzott liberalizmusával vonja magára a kritikákat.
Ha előre hozott parlamenti választásokra kerül sor, azok nem csupán a politikai pártok közötti rivalizálásról fognak szólni. Közösségünk számára kulcsfontosságú kérdés, hogy a választók készen állnak-e támogatni egy olyan irányvonalat, amely ígéretesen nemcsak stabilitást és szakmai megoldásokat ígér, hanem a kisebbségi érdekképviseletet is hitelesen tudja érvényesíteni – akár egy új kormánykoalíció keretein belül. Vagy esetleg a jelenlegi kormány marad hatalmon, amely a fasiszta Republika párt megjelenésével még szélsőségesebb irányt vehet.
