Sulyok Tamás: Az ügyvédek, mint a jogállamiság védelmezői A jogállamiság alapjait a jogi szakma képviselői, különösen az ügyvédek, hivatottak megvédeni. Ők nem csupán jogi képviselők, hanem a társadalmi igazságosság és a jogi normák őrzői is. Az ügyvédek
Sulyok Tamás köszöntőjében Zlinszky János jogászprofesszort, egykori alkotmánybírót idézte, aki azt mondta: "nem csak karddal, pajzzsal és vérttel lehet a mi államunkért harcolni, harcolnak azért az ügyek védői is.
Az ügyvédek legalább annyira hasznára vannak a társadalomnak, mintha csatában és sebek által védenék a hazát és a szülőföldet. Ugyanis megoldják a kétes ügyek sorsát, sok elvesztett köz- és magánügyet hoznak helyre, sok elesettet feltámogatnak, fáradtakat megsegítenek."
Az ügyvéd szerepe kulcsfontosságú a jog uralmának érvényesülésében, hiszen fáradhatatlan figyelme és elkötelezettsége határozza meg, hogy a legkülönbözőbb helyzetekben hogyan érvényesülnek a jogi normák. Ő biztosítja a törvény előtti egyenlőség alkotmányos jogát, amely minden egyén számára alapvető. Az ügyvéd munkabírása, türelme és empátiája alapvető fontosságú ahhoz, hogy az ügyfelek érezzék: van esélyük jogaik és érdekeik érvényesítésére. Fontos, hogy az ügyfelek megfelelő tájékoztatást kapjanak a legapróbb, de lényeges részletekről is. Az ügyvéd segítsége abban is kulcsszerepet játszik, hogy a felek felismerjék, ha a konfliktusuk egy adott ponton rendezhető vagy enyhíthető – hangsúlyozta a köztársasági elnök.
Az ügyvédi munka jelentős része emberek között zajlik. Itt realizálódik az az alapvetés, hogy a jog van az emberért és nem az ember van a jogért. Az eszme megvalósítása - mint az élet számos más területén is - sokszor az apró részleteken, a személyes emberi jelenléten, magán az ügyvéden múlik - jegyezte meg. Sulyok Tamás hozzátette: a magyarországi ügyvédi kamarák megalapításának 150. évfordulója alkalmából számos helyszínén ünnepel az egész hivatásrend.
Az 1874. évi 34. törvénycikk, amely az ügyvédi rendtartásról rendelkezik, alapjaiban reformálta meg a magyar ügyvédek világát, hiszen ennek nyomán alakultak meg a kamarák – emelte ki. Az 1875-ös év mérföldkőnek számított – jelentette ki. Elmondása szerint a korábbi időkben a változó feladatköröket ellátó ügyvédek nem rendelkeztek sem testületi keretekkel, sem függetlenséggel, sem pedig a szükséges szabadsággal, csupán a rájuk bízott feladatokat hajtották végre. Az új jogi keretek bevezetésével pedig megteremtődött az ügyvédség számára a szükséges önkormányzatiság, függetlenség és szakmai közösség – tette hozzá.
Sulyok Tamás megjegyezte, hogy néhány évvel ezelőtt az osztrák igazságügyi miniszter külön engedélye volt szükséges az ügyvédi tevékenység folytatásához. Hozzátette, hogy az új hivatásrendi törvénycikk megalkotója, Csemegi Károly, aki fiatal korában Aradon, a vértanúk kivégzése után ügyvédként tevékenykedett rendőri felügyelet alatt, hazafias elkötelezettsége miatt egy távoli, eldugott faluba került. Emellett emlékeztetett arra, hogy a kiegyezés időszakában, a magyarok szabadságának fokozatos előrehaladásával az ügyvédek szabadsága is újraéledt.
Sulyok Tamás megosztotta velünk, hogy közel húsz esztendőt töltött el Szegeden ügyvédként. Tiszteletteljes és szeretetteljes érzésekkel gondol kollégáira, akik a mai napig megállják a helyüket emberségükkel, szakmai tudásukkal és kitartásukkal. Legyen szó akár egy elismert sztárügyvédről, vagy egy kis irodában dolgozó jogászról, akár a nagyvárosok forgatagában, vagy kisebb települések csendes utcáin. Nem csupán megfelelnek az emberek bizalmának, hanem valóban meg is érdemlik azt – tette hozzá.
Halmos Tamás, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese kifejtette, hogy az ügyvédi továbbképzési rendszer kulcsszerepet játszik az ügyvéd szakmai tudásának megőrzésében és színvonalának növelésében. Emellett hangsúlyozta, hogy a "jövő az elektronikus eljárásokban rejlik", utalva ezzel a modern technológia jelentőségére a jogi szektorban.
