Shakespeare újjáéled a múlt ködébe burkolózva, és a Titanic is feltűnik a horizonton! Az „Imádlak utálni” fergeteges romcomja egy igazi érzelmi hullámvasút, ahol a szenvedély és a humor találkozik. Képzelj el egy olyan történetet, ahol a klasszikus dráma

A romantikus komédia műfaja mindig is a közönség szívének egyik legkedvesebb zugát foglalta el, és folyamatosan újabb filmek próbálják megragadni azt a varázslatot, amely a klasszikusok – mint a Sztárom a párom vagy a Micsoda nő! – sajátos bájával párosult. Bevallom, nem egyszerű feladat a régiek által felállított mércét átugrani. Azonban az Imádlak utálni című film nagyon közel kerül ahhoz, hogy ezt a kihívást sikeresen teljesítse.

A 2023-as Anyone but You film a nosztalgikus, rózsaszín köd világába szeretne belépni, de vajon sikerül-e neki, vagy csupán egy középszerű próbálkozás marad? Ezen tűnődtem, amikor 2023-ban, tele reménnyel, beültem a moziba, hogy felfedezzem a választ. (A film ma már online is elérhető; én is ott néztem meg a második alkalommal.)

Mindketten rendkívül karizmatikus színészek, akik nemcsak a külsejükkel, hanem gyors, csipkelődő párbeszédeikkel is hozzák a klasszikus "ellenségekből szerelmesek" dinamikát. Merthogy itt nem a szerelem első látásra szituról van szó - vagyis igen, csak ezt mindketten tagadják -, hanem a gyűlöletről. Ami mint tudjuk igencsak rokonságban áll a "megőrülök érteddel".

Powell vidám, fiatal Tom Cruise-ra emlékeztető karaktere és Sweeney magabiztos, kissé cinikus megjelenése remek alapot ad a szellemes, csipkelődő párbeszédekhez. A film egyik legnagyobb erénye, hogy ezeket a kölcsönös szurkálódásokat nem erőltetetten, hanem természetesen építi fel, valódi szikrákat teremtve a két főszereplő között. Az ő dinamikájuk az, ami igazán életet lehel a filmbe, még akkor is, ha a történet nem éppen forradalmi, hiszen valljuk be, az alapsztori terén nem sok újdonságot hoz.

Az említett, de nem igazán újdonságot jelentő alaphelyzet Shakespeare "Sok hűhó semmiért" című művének modern környezetbe helyezett feldolgozása.

A történet alapját Shakespeare „Sok hűhó semmiért” című klasszikus műve adja, de egy izgalmas, modern környezetbe helyezve. Ezt a friss interpretációt már korábban is megcsodáltam, hiszen az 1993-as filmváltozatban Emma Thompson és Kenneth Branagh lebilincselő teljesítménye magával ragadott. Egyszerűen lenyűgözött!

(Még a film előtt 1989-ben szerettek egymásba, házasságot kötöttek, de 1995-ben a színész hűtlensége miatt elváltak. De mindig is imádták egymást.)

Visszatérve erre a mozira, az Imádlak utálni két főhőse Bea (Sweeney), a magabiztos joghallgató, és Ben (Powell), az önelégült pénzügyi szakember. Mindketten jól néznek ki és remekül játszanak, ami elengedhetetlen egy jó romantikus komédiához. Az első találkozásuk egy kávézóban történik, ahol Ben segít Bea-nak egy kis trükkel, majd a film gyorsan elintézi a szerelembe (vagy inkább ágyba) esést: Bea és Ben minden szinten - gyors észjárás, belső érzékenység - egymásra hangolódnak, majd együtt töltik az éjszakát.

Hat hónappal később újra összefutnak egy ausztráliai esküvőn, ahol – hogy megóvják a szeretteik nagy napját a zűrzavartól – mindent megtesznek, hogy ne rombolják le a hangulatot. Ahogy az ilyenkor gyakran előfordul, a köztük lévő hiúsági sebekből fakadó ellenszenv továbbra is ott lappang, de egyre nehezebb elfojtaniuk a szívük mélyén rejlő igazi érzéseiket.

Bár a cselekmény kiszámítható, mégis visz magával a lendület: a film második erénye a főhősök közötti kémia mellett kétségtelenül az, hogy visszahozza a klasszikus romantikus komédiák stílusát - csillogó vizuális világ, gyors párbeszédek, csábító főhősök és egy csipetnyi csípős humor.

A film valóban elég szórakoztató ahhoz, hogy a nézők mind a moziban, mind a televízió előtt kellemesen érezzék magukat. Érdekes módon néhány első pillantásra szokatlan, klasszikus filmes motívumot is ügyesen beépít a cselekménybe. Például a Titanicra tett utalás kifejezetten mulatságos, és a film mesterien reflektál a modern randizási szokásokra, valamint az antiromantikus nézőpontokra. Ez a kettősség igazán friss ízt ad az élménynek, amely mind a nosztalgiát, mind a jelenkor kihívásait megjeleníti.

Összességében az Imádlak utálni egy kiváló romantikus komédia, amely a szerelem és gyűlölet örökérvényű témáját dolgozza fel. Sydney Sweeney és Glen Powell ragyogó alakítása és a film szellemes forgatókönyve garantálja, hogy a nézők újra és újra szívesen nézzék meg ezt a filmet. (Ahogy én is megnéztem most ismét.) Az egzotikus helyszínek, mint például a Sydney-i tengerpart és az Operaház, tovább fokozzák a romantikus hangulatot és a látványt.