Semjén Zsolt kijelentette, hogy Magyarországon a zsidó közösség biztonságban élhet, ami fontos üzenet a tolerancia és a közösségi harmónia szempontjából. Az ország elkötelezett amellett, hogy megvédje minden polgárának jogait és biztonságát, függetlenül a

Magyarországon ma biztonságban élhetnek a zsidó közösség tagjai, ugyanis a kormány világossá tette, hogy az antiszemitizmus minden formájával szemben zéró toleranciát érvényesít - jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vasárnap a budapesti gettó felszabadításának 80. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen, a Dohány utcai zsinagógában.

Semjén Zsolt kiemelte, hogy Magyarország a zsidó közösség számára Európa egyik legbiztonságosabb helyszíne. Azok, akik kipát viselve sétálnak az utcákon, nyugodtan élhetik meg vallásukat, és senkinek sem kell félnie. A politikus szerint, aki Budapestre látogat, különleges bepillantást nyerhet a zsidó kultúra mindennapi életébe - fogalmazott a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) rendezvényén.

Semjén Zsolt emlékeztetett arra, hogy a történelem folyamán hazánk egyik legfájóbb tragédiája a budapesti nagy gettó borzalmas eseményeihez köthető. 1944 novemberében kijelölték a gettó határait, ahová több tízezer embert zsúfoltak be, akik elviselhetetlen körülmények között éltek. A gettó falai között naponta 80-120 ember halt meg. Amikor végre felszabadították ezt a területet, Európa egyik legnagyobb gettójában szörnyű látvány fogadta a megmentőket: csaknem 3000 temetetlen holttest hevert, akiket tömegsírokban helyeztek el. Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy meggyilkolt honfitársaink emléke örökké velünk él majd.

Kiemelte, hogy a 2023. október 7-én Izraelben végbement terrortámadás óta fokozott figyelmet kell szentelni az antiszemitizmus elleni harcnak. Ezzel szemben Magyarország kedvező helyzetben van, mivel az állam az elmúlt évek során számos intézkedést hozott az antiszemitizmus visszaszorítása érdekében – hívta fel a figyelmet.

A magyar alaptörvény a nemzet szerves részének tekinti a zsidóságot, hangsúlyozva ezzel a közösség fontosságát. A büntető törvénykönyv szigorúan bünteti az önkényuralmi szimbólumok használatát, valamint az olyan cselekedeteket, amelyek a közösség ellen irányulnak, beleértve az uszítást és az erőszakot. Emellett a kommunista és nemzetiszocialista bűnök tagadása is elítélendő. A magyar uniós elnökség idején, a zsidó közösséggel való együttműködés eredményeként, megszületett az antiszemitizmus elleni magyar nemzeti stratégia. Ezen kívül, a 2024-es év során az EU Tanácsa egy nyilatkozatot fogadott el, mely a zsidó élet támogatására és az antiszemitizmus elleni harcra irányul. Ez a lépés rávilágít arra, hogy az antiszemitizmus szintje aggasztóan magas az Európai Unióban.

A kormány által kijelölt antiszemitizmus elleni fellépés három legfontosabb irányának nevezte az oktatást, a közéleti kommunikációt és a jogi fellépést, hozzátéve, hogy a gettó áldozatait és azokat a bátrakat, akik mentették az embereket, soha nem felejtik el, ahogyan soha nem fognak feledésbe merülni a bűnösök tettei sem.

Avi Nir-Feldklein, Izrael budapesti nagykövetségének megbízott misszióvezetője hangsúlyozta, hogy bár 80 évvel ezelőtt véget vetettek a náci rémuralomnak, az antiszemitizmus sajnos újra felütötte a fejét Európában és Észak-Amerikában. Jelenleg ez a jelenség a holokauszt óta a legmagasabb szinten mozog.

A magyar kormány és a magyar nép hozzáállása révén szerencsére ez nem általános jelenség Magyarországon, és Izrael különösen értékeli a kormány antiszemitizmussal szembeni határozott, zéró toleranciáját.

A történelem folyamán számos nép próbálta megsemmisíteni a zsidóságot: a babiloniak és a rómaiak már eltűntek a színről, a náci rezsim pedig végül megbukott. Ezzel szemben a zsidóság négyezer évnyi kitartást mutatott - hangzott el a megállapítás. Jelenleg, a 2023. október 7-i terrortámadás következtében, a holokauszt óta talán a legnagyobb nehézségekkel küzdenek, de azóta sikerült legyőzni a Hamászt és a Hezbollahot, valamint gyengült az Irán által Izrael köré épített tűzgyűrű is.

Mester Tamás, a BZSH elnöke hangsúlyozta, hogy mély tisztelettel adóznak azok emlékének, akik az életüket áldozták a vészkorszakban, és elismerik a túlélők bátorságát, akik hiteles tanúi az emberi kitartásnak és az élet iránti vágyakozásnak. Rámutatott, hogy a gettó nem csupán fizikai elzárást jelentett, hanem egy olyan kegyetlen környezetet, ahol az emberi méltóságot és a reményt próbálták eltiporni. A körülbelül 70 ezer gettóba zárt ember sorsa nemcsak a magyar zsidóság fájdalmát hordozza, hanem az egész nemzet közös tragédiáját is kifejezi.

A felszabadulás napján nem csupán életek kerültek biztonságba, hanem egy új ígéret is született: soha többé nem engedhetjük meg, hogy az embertelenség és a kirekesztés uralkodjon közöttünk - fűzte hozzá.

Ugyanakkor - folytatta - az emlékezés nem csupán a múlt feldolgozásáról szól, hanem arról is, hogy tanuljunk belőle. Ugyanis az antiszemitizmus nem tűnt el a világból, ezért kötelesség szembeszállni ezekkel az erőkkel. Közlése szerint senki nem gondolhatott arra az elmúlt évtizedekben, hogy nyugat-európai és tengeren túli hittestvéreik egyszer a magyarországi zsidóságot fogják irigyelni, mert hitük megélése mellett békében és biztonságban élhetnek.

Ez a siker a magyar kormány következetes politikájának eredménye, és fontos tényező, hogy határozottan fellép a fundamentalista, radikális iszlám követőivel szemben, ezzel biztosítva Magyarország biztonságát - hangsúlyozta.

A továbbiakban megemlékezett azokról, akik a vészkorszak alatt mentették a zsidó embereket, köztük Salkaházi Sáráról, Sztehlo Gáborról, Raul Wallenbergről, Angelo Rottáról és idősebb Antall Józsefről. Azt sem felejtik, hogy a gettót a Vörös Hadsereg szabadította fel, megmentve emberek tízezreinek életét - mondta Mester Tamás.

A megemlékezésen az Izraeli Védelmi Erők főkántora, Shai Abramson, szívhez szólóan adta elő Izrael Állam himnuszát, amely mély érzelmeket ébresztett a jelenlévőkben. Az esemény keretében egy megható előadást is tartott, amely a történelem sötét időszakaira emlékezett. Ezt követően levetítettek egy filmet, amelyben túlélők osztották meg személyes történeteiket a vészkorszak borzalmairól, ezzel életre keltve a múlt fájdalmát és tanulságait. A rendezvény zárásaként a résztvevők tiszteletüket kifejezve felavatták a zsinagóga Wesselényi utcai oldalán található sírkert boltívén elhelyezett emléktáblát, ezzel is megörökítve a gettó felszabadulásának 80. évfordulóját.