Szomszédunkban egy rendkívül ritka ragadozómadár bukkant fel, amelyet eddig csak néhány alkalommal láttak a környéken.

Tolna vármegyében a Dél-Mezőföldön egy fiatal parlagi sast figyelt meg a természetvédelmi őrszolgálat. A parlagi sas (Aquila heliaca) Eurázsia nagy kiterjedésű füves és erdős pusztáinak madara. Elterjedésének nyugati határát a Kárpát-medencében éri el.
Robosztus testfelépítésű ragadozó madár, erős, hosszú karmú lábakkal, szárnyfesztávolsága elérheti a 180-215 centimétert.
A második legnagyobb sasfajta Európában.
Ez a vérmes ragadozó főként az ürgét és a hörcsögöt részesíti előnyben táplálékául, de télen, amikor más élelem nehezen elérhető, a mezei nyúlra is vadászik. Emellett kisebb rágcsálókat, hüllőket és madarakat is elfogyaszt, sőt, néha még a sün is az étlapjára kerül.
A párok életre szóló kötelékben élnek együtt, azonban ha az egyik fél elhuny, a másik jellemzően hamarosan új társra lel, és a következő évben ismét költésbe kezd. Fészkét egy fára építi, amelyet akár évtizedekig is használhat, minden évben fokozatosan bővítve, így a fészek mérete hatalmasra nőhet.
Általában két-három fiókát nevel. A kárpát-medencei állomány nem vonul el télen, de a fiatal madarak 3-4 éves korukig Délkelet-Európába kóborolnak.
A parlagi sas élőhelyének csökkenése, a mérgező anyagok jelenléte, az áramütések és az illegális vadászat következtében, a faj világméretű állománya rendkívül kritikus helyzetbe került.
Magyarország a harmadik legnagyobb ismert állománya a fajnak, csupán Kazahsztán és Oroszország után, így a hazai populáció védelme kiemelkedő fontossággal bír az európai állomány szempontjából. Ennek megfelelően a természetvédelmi intézkedések sürgetőek és elengedhetetlenek.
A nyolcvanas évek elején a hazai populáció a kihalás szélére került, de a célzott fajvédelmi intézkedések révén a Kárpát-medence az egyetlen hely a világon, ahol e faj népessége újra növekedésnek indult.
A hazai populáció főként az Alföld, a középhegységek és a Kis-Alföld területein található, bár már Fejér vármegyében is felfedezhető. Tolnában viszont még mindig csak ritkán bukkant fel.
A parlagi sas 1954 óta élvezi a védettséget, míg 1982-től fokozott védelem alatt áll. Természetvédelmi értéke pedig 1 000 000 forintra rúg, ami jól tükrözi a faj megőrzésének fontosságát.