Az érzelmek szerepe a munkahelyi környezetben: Érezni vagy sem? Az érzelmi intelligencia jelentősége a szakmai életben.

Többféle intelligenciát lehet megkülönböztetni: létezik nyelvi, zenei, matematikai-logikai, testi intelligencia, és természetesen, melyről a cikkben is bővebben írunk, az érzelmi intelligencia (Tarkovács, 2020). A leginkább ismert az IQ, azaz az intelligenciahányados (angolul intelligence quotient), amely az ember intellektuális, értelmi képességeinek és potenciáljának mértéke (vagyis mennyire vagyunk okosak). Az értelmi intelligencia mellett kissé megkésve kapott helyet az érzelmi intelligencia, Daniel Goleman 1995-ös Emotional intelligence című könyvével nyitott új fejezetet a pszichológiában és a menedzsmentben egyaránt.

Az érzelmi intelligencia, angol nevén emotional intelligence (EI), egy olyan képességet takar, amely lehetővé teszi az egyén számára, hogy hatékonyan azonosítsa, átélje, megértse és irányítsa az érzelmeket. Elsősorban a saját érzelmeink tudatosítására és kezelésére fókuszál, de ezen ismeretek birtokában képesek vagyunk mások érzelmeit is érzékelni és kezelni. Az érzelmileg intelligens személyek jellemző képességeit Mayer és Salovey (1997) foglalta össze, amelyek segítik őket a mindennapi életben való eligibilitásban és a társas kapcsolatokban.

Aki jelentőséget tulajdonít saját belső érzéseinek és érzelmeinek, együttérzőbbé válhat másokkal szemben is. Képes elválasztani magát a viselkedést a viselkedést generáló érzelmektől (Tarkovács, 2020). Az emberi érzések jönnek-mennek, nem irányíthatóak, önmagukban se nem jók, se nem rosszak - az általuk kiváltott viselkedés azonban már nem feltétlenül semleges. Az érzelmi intelligencia azt is mutatja, mennyire vagyunk tudatosak saját érzelmeinkkel, illetve az általuk kiváltott (zsigeri) reakciókkal, viselkedéssel - vagyis hogyan kezeljük az érzelmeket: amit diktál az érzés, "felindulásból", vagy tudatosan kezeljük és "helyére rakjuk".

A magasabb érzelmi intelligencia szintje lehetővé teszi, hogy az egyén ne vegye magára azokat a megnyilvánulásokat, amelyek valójában nem neki szólnak. Ezt a képességet nem véletlenül hívják "emberekhez való intelligenciának" is. Azok, akik e téren kiemelkednek, szociálisan aktívabbak, érzékenyebbek mások belső világára, és jobban képesek dekódolni az érzelmeket, így hatékonyabb eszközökkel tudják kezelni a kapcsolataikat (Tarkovács, 2020).

Viselkedésünk, alkalmazkodóképességünk, hajlandóságunk a tanulásra, emberi kapcsolatok megértése, valamint problémamegoldó és döntéshozatali készségeink mind-mind egyfajta tükörképet adnak rólunk. Ide sorolható a kapcsolataink kezelése, a kommunikáció (beleértve a nonverbális aspektusokat is), továbbá a reziliencia, az együttműködés és a szociális készségeink (Lengyel, 2023). Ezen kívül nem szabad figyelmen kívül hagynunk az optimizmus, a kitartás, a türelem és a stresszkezelési képesség fontosságát sem, amelyek szintén szoros kapcsolatban állnak az érzelmi intelligenciával (Bajor, 2024).

Természetesen! Kérlek, add meg a fogalmakat, amiket szeretnél egyedivé tenni, és segítek a szöveg átfogalmazásában vagy kiegészítésében!

Az érzelmi intelligencia nem azonos az intellektussal; az IQ és az EQ között nincs kimutatható összefüggés. Más szóval, nem lehet előre jelezni, hogy valaki mennyire érzelmileg intelligens, csupán az alapján, hogy mennyire okos. Az intellektus a tanulási képességet tükrözi, és érdekes módon, 15 évesen éppúgy jelen van, mint 50 éves korra.

Bár egyesek érzelmi intelligenciájukat már születésüktől fogva magukénak tudhatják, fontos megérteni, hogy ez a képesség fejleszthető és tanulható. Még ha nem is rendelkezünk vele természetünknél fogva, az érzelmi intelligencia növelésére irányuló erőfeszítések révén jelentős fejlődést érhetünk el (Bradberry, 2014).

Nem feltétlenül a szakmai elismerés és a karrier határozza meg (és adja meg) az egyén boldogságát, bár sokáig hitték azt. Főleg a kelet-európai társadalmakban "bevett" gyakorlat a szülők részéről, hogy gyermekük tanuljon, szerezzen felsőfokú végzettséget (dolgozni ráér később is), mert ez ad neki elismerést a munkaerőpiacon, így nem lesznek anyagi gondjai, és a "jó" munka által gyermekük boldog lesz.

Azonban az ember nemcsak társas, hanem érző lény is. Az önmagunkkal és másokkal való kapcsolataink határozzák meg az életminőségünket (mivel társas lények vagyunk), de a kapcsolatok alapját az érzelmek táplálják (mivel érző lények is vagyunk), nem a lexikális tudás és a logika (Tarkovács, 2020).

érzelmi intelligenciaszintünk függvénye pedig a társas érintkezéseink minősége. Így az emberi boldogságunk egyik fő meghatározója is (Tarkovács, 2020).

...kérem, ez itt egy munkahely. Az érzelmeket és a magánéletet inkább otthon tartsuk, a számokra viszont szükség van!

Ahol emberek összegyűlnek, ott mindig jelen vannak az érzelmek is – ezt a valóságot a munkahelyeken sem kerülhetjük el, függetlenül attól, hogy munkatársakról, felettesekről, beosztottakról vagy éppen ügyfelekről van szó. A hatékony csapatmunka és a csapat kohéziójának kulcsa az empátia, a figyelem és a kölcsönös tisztelet. Ez nem jelenti azt, hogy mindenben egyet kell értenünk egymással, vagy hogy azonos kell, hogy legyen a véleményünk, de fontos, hogy meghallgassuk egymást, és megértést tanúsítsunk – ez az érzelmi intelligencia alapvető része. Ha nem tudunk kapcsolódni azokhoz, akikkel együtt töltjük a munkaidőnket, akkor nehezen érezhetjük magunkat jól a munkahelyünkön, hiszen a napi nyolc órás munkaidőnk jelentős része, egyharmada, közös térben zajlik, és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni.

A munkáltató szempontjából sem semleges, hogyan érzik magukat a munkahelyen, a munka közben a dolgozók, mivel az kihat teljesítményükre is. Egyrészt, amikről már többször írtunk, a munka-magánélet egyensúlyának megtalálása, a rugalmas munkavégzés lehetősége, a home office, a szabadságok mind hozzájárulnak a munkavállalók jólétéhez, így egyéni teljesítményükhöz. De hasonlóan fontos a "jó hangulat" a munkahelyen, a megértés és az együttérzés - vagyis az érzelmi intelligencia kifejeződése a munkahelyi jólét szempontjából.

Goleman (1995) által megfogalmazott érzelmi intelligencia (EI) elmélete öt alapvető pillérre épül: öntudatosság, önszabályozás, motiváció, empátia és társadalmi kapcsolatteremtő képesség. Ezek a tényezők nem csupán a személyes fejlődést szolgálják, hanem jelentős mértékben hozzájárulnak a munkatársak közötti kapcsolatok megerősítéséhez is. Az EI segít eligibilisan navigálni a társas környezet kihívásai között, valamint hatékonyan kezelni a felmerülő helyzeteket és konfliktusokat. Ennek következtében a munkahelyi légkör is javul, ami elősegíti a kollégák közötti együttműködést és a harmonikus együttélést.

A csapattagok közötti együttműködés szorosabbra fűzése, valamint az interakciók és a döntéshozatali folyamatok hatékonyságának növelése kulcsfontosságú a szervezeti fejlődés szempontjából. A kapcsolatok sikeres kiépítése érdekében elengedhetetlen, hogy a munkavállalók rendelkezzenek kiváló kommunikációs és konfliktuskezelési készségekkel, valamint empátiával. Az érzelmi intelligenciával rendelkező kollégák nyitottabbak egymás ötleteire és problémáira, aktívan figyelnek a többiekre, és tisztában vannak saját szerepükkel a csapatdinamikában. Konstruktív visszajelzéseik pedig hozzájárulnak a fejlődéshez. Az erős közösségi érzés csökkenti a munkahelyi fluktuációt, és megkönnyíti a hosszú távú tervezést, így a szervezet stabilabb alapokra építhet (Nagy, 2022).

Mindezeken felül az érzelmi intelligencia befolyásolja az egyén stresszkezelő képességét is: a magas érzelmi intelligenciával rendelkező alkalmazottak jobban képesek kezelni a munkahelyi stresszhatásokat. Egy 2019-es kutatás pedig kimutatta, miszerint a munkavállalók EI-jének javítása segít a pszichológiai tőkéjük javításában, és a magas pszichológiai tőke pozitív munkateljesítményhez és kevesebb munkahelyi kiégéshez vezet.

Az érzelmi intelligencia és annak fejlesztése kulcsfontosságú tényező a személyes karrierutunk szempontjából. Daniel Goleman 1995-ös munkája világosan rámutatott arra, hogy az érzelmi készségek nem csupán kiegészítik a szakmai tudást, hanem alapvetően hozzájárulnak a sikerhez is. A könyvében kifejtett elméletek alapján az érzelmi intelligencia segít abban, hogy jobban megértsük magunkat és másokat, ami elengedhetetlen a hatékony kommunikációhoz és a kapcsolatok építéséhez a munkahelyen.

Ezek a személyek kiemelkedő önértékeléssel, bizakodó hozzáállással és belső hajtóerővel bírnak, ami lehetővé teszi számukra, hogy mélyen ismerjék önmagukat és motivációikat. Ennek következtében magabiztosan hisznek abban, hogy képesek felelős döntéseket hozni a pályaválasztásukkal és karrierjükkel kapcsolatban. Ezen felül, akik képesek erős és támogató kapcsolatokat kialakítani másokkal, azok számára könnyebbé válik a karrierrel kapcsolatos döntéshozatal, hiszen a társas háló erőt ad a bátorsághoz (Tóth, 2018). Egy 2013-as tanulmány szerint a magas érzelmi intelligenciával rendelkező egyének évente átlagosan 29 ezer dollárral többet keresnek, mint azok, akik alacsonyabb EQ-val rendelkeznek. Az érzelmi intelligencia minden egyes egységnyi növekedése átlagosan 1300 dollárral emeli az évi jövedelmet (TalentSmartEQ és az Emotional Intelligence Appraisal kutatása alapján, 42 ezer résztvevő bevonásával).