Puffadás, hasfájás és gyomorfájás: ezzel a kérdőívvel felfedezheti, mi lehet a háttérben!

Évről évre egyre többen keresnek fel orvost emésztőrendszeri problémákkal, mint például puffadással és kellemetlen érzésekkel. A kontaminált bélszindróma sokakat érint, sokkal többet, mint ahányan tisztában vannak a betegség létezésével. Az emberek egyre inkább ráébrednek, hogy ezek a tünetek nem normálisak, és fontos lenne, hogy többet tudjanak erről a rejtett kórról.

A betegség az úgynevezett kontaminált bélszindróma (SIBO - Small Intestinal Bacterial Overgrowth), amely során a vékonybélben túlszaporodnak a baktériumok. A betegség akár poszt-COVID tünetként, de az ülő életmód vagy túlzott savlekötő gyógyszer szedése esetén is kialakulhat. A kór egy egyszerű, fájdalommentes hidrogén kilégzési teszttel igazolható.

A vékonybél nem egy steril terület; a benne található baktériumok mennyisége bizonyos határok között természetesnek számít. Azonban, ha ezek a baktériumok szaporodnak, és a bélflóra összetétele megváltozik, akkor különféle panaszok léphetnek fel. Ezek a változások kihatnak az elfogyasztott ételek lebontására és felszívódására is. Dr. Papp Veronika szerint a leggyakoribb tünetek közé tartozik a haspuffadás, a gázképződés, a hasmenés és a székrekedés.

A Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika adjunktusa elmondta, vannak olyan kórképek, amelyek hajlamosítanak arra, hogy a vastagbélflóra baktériumai a vékonybélben elszaporodjanak, és kialakuljon ez a mással nem magyarázható, haspuffadással, hasmenéssel járó tünetegyüttes.

Az emésztőrendszer működését számos tényező befolyásolhatja, amelyek közül néhány különösen figyelemre méltó. Például, az emésztőenzimek termelésének csökkenése, valamint bizonyos krónikus betegségek, amelyek más szervrendszereket is érintenek, komoly hatással lehetnek a bélflóra egyensúlyára. A gyulladásos bélbetegségek és azok szövődményei szintén hozzájárulhatnak a problémákhoz, akárcsak a korábbi műtétek, amelyek megváltoztatták a gyomor-bélrendszer anatómiáját. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az ülő életmódot sem, illetve a cukorbetegség következményeként fellépő csökkent bélmozgást. Ezen kívül az elhízás és az egészségtelen táplálkozás is jelentős szerepet játszhat, ahogyan a gyomorsavcsökkentő gyógyszerek hosszú távú használata is hozzájárulhat a helyzet romlásához. Érdekes módon, a poszt-COVID szindróma tünetei között is megjelenhet ez az állapot, jelezve, hogy a modern betegségek milyen mélyreható hatással lehetnek az emésztőrendszerre.

A kórkép diagnosztizálásához a gasztroenterológusok hidrogén kilégzési tesztet alkalmaznak. A vizsgálat első lépéseként a páciens egy laktulóz nevű, nem felszívódó szénhidrátot tartalmazó italt fogyaszt el.

Az emberi sejtek önmagukban nem termelnek hidrogént, ám ha a normálisnál nagyobb számban vannak jelen baktériumok a vékonybélben, akkor azok lebontják az elfogyasztott laktulózt, aminek következtében hidrogén termelődik. A kilégzési teszt során ezt tudják mérni az orvosok. A mintegy 180 perces vizsgálat alatt 30 percenként kell a speciális eszközbe fújni. Általánosságban 90 perc alatt ér el az elfogyasztott laktulóz a vékonybélből a vastagbélbe. Ha a másfél óra alatt a kilélegzett levegő hidrogéntartalma a megengedett határérték (20 ppm) fölé kerül, akkor igazolható a kórkép - magyarázza a gasztronenterológus.

Egyre növekvő számú páciens keres fel szakrendeléseket különféle panaszokkal, köztük olyanok is, akik már számos más vizsgálaton, például endoszkópos kivizsgáláson, ételallergia és intolerancia teszteken átestek, de eddig nem találtak semmilyen konkrét betegséget. Ez arra utalhat, hogy a probléma nem feltétlenül az elfogyasztott ételekben rejlik, hanem inkább a bélflóra egyensúlyában. A társadalombiztosítás által támogatott vizsgálatok előtt minden esetben szükség van egy gasztroenterológiai konzultációra, amelyhez a háziorvostól kapott beutaló szükséges.

A betegség kezelése antibiotikumos terápiával indul, amelyet követően a normál baktériumflóra helyreállítására probiotikumok alkalmazása ajánlott. Ezen kívül a gyógyulás érdekében fontos, hogy a beteg életmódbeli változtatásokat is eszközöljön, például szénhidrátcsökkentett diétát követve. Ezek a lépések együttesen hozzájárulhatnak a sikeres rehabilitációhoz.