Pristina vádaskodásokat fogalmazott meg Belgrád irányába, miután egy koszovói csatorna felrobbantására került sor.
Felrobbantottak egy csatornát pénteken késő este Észak-Koszovóban, Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerint Szerbia "terrorista" akciójáról van szó - közölte a Koha Ditore című pristinai napilap az internetes oldalán. A szerb külügyminiszter visszautasította a vádakat.
A csatorna Koszovó két szénerőművének üzemeltetését biztosítja, amelyek az ország villamosenergia-ellátásának körülbelül 90%-át fedezik. A robbanás következményeként azonban a térség ivóvízellátása is súlyos veszélybe került.
Jelenleg még nem áll rendelkezésre pontos információ arról, hogy mi okozta a robbanást, és hogy szándékos cselekményről van-e szó. Albin Kurti, Koszovó miniszterelnöke azonban Szerbiát vádolja a történtekért, kijelentve, hogy a robbantás célja a "bűncselekmény és terrorista támadás" révén Koszovó létfontosságú infrastruktúrájának egy részének megsemmisítése volt. A koszovói kormányfő azonban nem tudott konkrét bizonyítékot bemutatni arra vonatkozóan, hogy valóban a szerb fél állna a robbantás mögött.
Marko Djuric, Szerbia külügyminisztere határozottan visszautasította az országát érő vádakat, amelyeket megalapozatlannak minősített. Kifejezte elítélését az incidens kapcsán, ugyanakkor utalt arra a lehetőségre, hogy Pristina is érintett lehet a robbantás mögött. Azonban ő sem tudott konkrét bizonyítékokat bemutatni az állításai alátámasztására.
A szerb külügyminiszter a közösségi média platformjain keresztül arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy indítsanak egy alapos és átlátható nyomozást. Célja, hogy feltárják és felelősségre vonják azokat, akik a robbantás mögött állnak.
A csatornarobbanást követően jelentősen megnövelték a rendőri jelenlétet a kritikus jelentőségű létesítmények környékén.
Koszovó 2008 februárjában egyoldalúan kinyilvánította függetlenségét, ám Szerbia, Belgrád városával, továbbra is vonakodik ezt elismerni, és saját déli tartományának tekinti a többségében albánok által lakott területet. A két ország közötti diplomáciai kapcsolatokat 2013-ban brüsszeli közvetítéssel próbálták rendezni, de sajnos érdemi előrehaladás nem történt. Ez különösen aggasztó, mivel a kapcsolat normalizálása mindkét állam európai uniós integrációjának elengedhetetlen feltétele.
A robbanás csak tovább fokozta a feszültséget Szerbia és Koszovó között, különösen, Észak-Koszovóban jelentős számú szerb kisebbség él, jogait Belgrád szerint a pristinai vezetés csorbítja.
