A globális felmelegedés hatására a fűtési szokásaink is átalakulnak: a klímaváltozás új kihívások elé állít minket. Az időjárás változásai nem csupán a napi rutinunkat befolyásolják, hanem a fűtési megoldások iránti igényünket is. Az energiatakarékosság é
Ahogy Európa időjárása változik, úgy az emberek lakóhelyük komfortigénye is folyamatosan alakul az éghajlati viszonyoknak megfelelően. A Panasonic Heating & Cooling Solutions legújabb kutatása részletesen feltárja, miként alkalmazzák az európaiak otthoni légkondicionáló rendszereiket az év különböző időszakaiban. A 2024-es évben tíz európai országban végzett elemzés alapján megdöbbentő, hogy a telepített klímaberendezések 81%-át nem csupán hűtésre, hanem fűtésre is használják, sőt, sok esetben kizárólag fűtési célokra. Ez a tendencia jól tükrözi, hogy az otthoni légkondicionálás szerepe átalakulóban van; a modern otthonokban egyre nagyobb az igény az egész évben megbízható komfortot biztosító, sokoldalú megoldások iránt.
A 2024 januárja és decembere között végzett alapos kutatás a Panasonic otthoni légkondicionáló rendszereinek működését elemezte, kiemelve az automatikus, ventilátor és párátlanító üzemmódokat, valamint a hűtési és fűtési felhasználás arányait. Az adatok szerint az európai háztartások a klímaberendezéseik üzemidejének körülbelül 72%-át fűtési célokra használják.
Ez a trend különösen erőteljesen figyelhető meg az északi, hűvösebb éghajlatú területeken, mint például Norvégiában, ahol a klímaberendezések használatának 95,6%-a fűtési célokat szolgál. Hasonlóan Dániában is, ahol ez az arány 94,7% körül mozog. Érdekes módon, még ezekben a hideg éghajlatú országokban is találkozhatunk olyan felhasználókkal, akik a nyári hónapokban hűtésre is használják ezeket a rendszereket. Ezek az adatok világosan jelzik, hogy a levegő-levegő hőszivattyús megoldások rendkívül hatékonyan képesek működni a hideg időjárási körülmények között is.
Ezzel szemben a melegebb éghajlatú országokban, mint amilyen Olaszország és Spanyolország, eltérő felhasználási minták rajzolódnak ki. A klímaberendezéseket jóval ritkábban használják fűtésre, előbbi ország esetében csupán 43,8%-ban, utóbbinál pedig 42,5%-ban. Ezek az adatok jól tükrözik a hűtés iránti erősebb igényt a napfényesebb, melegebb régiókban.
Magyarországon ez az arány 66% és 34%-ban alakul a fűtés javára, hasonlóan Csehországhoz, ahol ez 62% és 38%, illetve Hollandiához, ahol 68% a fűtés és 32% a hűtés. A legkiegyenlítettebb használati eredmény Szlovéniában látható, ahol a kutatás szerint 50-50%-ban használják fűtésre és hűtésre a klímaberendezéseket.
A magyar piacon a helyzet lényegében az európai trendekhez hasonlóan alakul, az elmúlt öt év során a felhasználók többsége a hűtés mellett kiemelt figyelmet fordított a fűtési funkciókra is. Különösen jelentős azoknak a klímaberendezéseknek a száma, amelyek fűtési feladatokat is ellátnak, és sok olyan modell is létezik, amely lehetővé teszi, hogy az egész télen át kedvező áron biztosítsuk a fűtést. E rendszerekhez a lakosság a fűtési időszak alatt kedvezményes H-tarifát vehet igénybe, így a fűtési szezonban a normál díjszabáshoz képest sokkal előnyösebb feltételek mellett fűtheti otthonát.
Az utóbbi időben egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek azok a fűtési megoldások, amelyek lehetővé teszik a biztonságos és hatékony fűtést a hideg hónapokban. Különösen a levegő-levegő hőszivattyúk, más néven klímaberendezések, kiemelkedő lehetőségeket kínálnak, hiszen gazdaságos működtetésük révén jelentős megtakarításokat érhetünk el. Amennyiben a karbantartási feladatokat rendszeresen és szakszerűen végezzük el, ezek a rendszerek a hagyományos fűtési módokkal szemben komoly energiamegtakarítást biztosíthatnak a fűtési időszakban. Ráadásul ez a megtakarítás akár a nyáron keletkező többletfogyasztás enyhítésére is képes lehet, így egy átgondolt választással fenntarthatóbb megoldásokat érhetünk el.
