NGM: A magyar munkaerő a prioritás!

Az utóbbi időszakban napvilágot látott félreértésekkel szemben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán közzétett közleményében hangsúlyozta, hogy a teljes foglalkoztatotti létszám csökkenése és a harmadik országbeliek munkaerő-piaci helyzete között nincs ok-okozati kapcsolat. A minisztérium célja, hogy eloszlassa a tévhiteket, ezért hat kérdésre adott választ, amelyben részletesen tisztázza a magyar munkaerőpiac aktuális állapotát.

"Magyarország a magyaroké, sem vendégmunkás, sem migránsország nem lesz. Ezért Magyarországon csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, az állam döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni. A kormány megvédi a magyar családokat és a magyar munkahelyeket, ezért a külföldiek tartózkodása minden esetben célhoz kötött, engedélyköteles és korlátozott időre szól" - írták.

Az első kérdésre, hogy van-e összefüggés a magyar munkavállalók és a harmadik országbeliek számának változása között, kifejtették: sem idén, sem az elmúlt években nem látszik, hogy a foglalkoztatotti létszám időszakos csökkenése a külföldiek számának emelkedésével járna. A kormány 2023 őszén felülvizsgálta az idegenrendészeti szabályozást és új törvényt alkotott a bevándorlásra és a munkavállalásra, amely 2024. január 1-jétől hatályos.

A kormány célja az volt, hogy garantálja, hogy a külföldi munkavállalók foglalkoztatása kizárólag a nemzetgazdaság szempontjából elengedhetetlen mértékben történjen, és ez ne járjon a hazai munkaerő hátrányos helyzetbe kerülésével - hangzott el. A harmadik országból érkező állampolgárok csak a magyar állam által kijelölt célok, jogcímek és a meghatározott feltételek teljesítése mellett, valamint az állami döntés függvényében tartózkodhatnak és dolgozhatnak Magyarországon. Ezen személyek tartózkodása mindenképpen célhoz kötött, engedélyhez kötött, és csak korlátozott időtartamra engedélyezett.

A második kérdésre vonatkozóan, miszerint növekszik-e a harmadik országbeliek létszáma, fontos megjegyezni, hogy 2023 végére gyakorlatilag stagnálás figyelhető meg, és az idei évben négy egymást követő hónapban csökkenés tapasztalható, összesen 3%-kal február és június között. E mögött főként az áll, hogy a kormány 2025. január 1-jétől szigorúbb szabályokat vezetett be a külföldi munkavállalók foglalkoztatására vonatkozóan. Mostantól vendégmunkás csak olyan országból érkezhet, amelynek kormánya visszafogadási egyezményt kötött Magyarországgal, vagy ahol van olyan, államilag elismert szervezet vagy iroda, amely garantálja, hogy a jogszabályok megszegése esetén az érintett személy elhagyja az országot és visszatér a származási helyére. Ezen felül a vendégmunkások létszámát kvóták szabályozzák.

A kiállítható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek legmagasabb száma a miniszteri rendelet alapján 2024-ben 65 ezer, 2025-ben 35 ezer. Tavaly a kvótaszámot nem érték el, ezért idén csaknem a felére csökkentették, az első hat hónapban a kiadható engedélyek kevesebb, mint felét állították ki. Magyarországon tehát továbbra is alacsony a külföldi foglalkoztatottak létszáma, a harmadik országbelieké a teljes foglalkoztatotti kör 2,8 százaléka, az EU/EGT országokból érkezőkkel együtt 3 százalék. A Visegrádi országok körében itt a legalacsonyabb a külföldi foglalkoztatottak aránya, Szlovákiában 4,5, Lengyelországban 7,1 , Csehországban 16 százalék.

A harmadik kérdésre, mely a harmadik országbeliek foglalkoztatásának kereteit érinti, a válaszban három fő irányvonalat emeltek ki: a beruházás, a beüzemelés és az üzemeltetés szakaszait. A beruházási és beüzemelési fázisban a külföldi befektetők hajlamosak előnyben részesíteni a saját országuk szakembereit, akik rendelkeznek a szükséges építési, műszaki és technológiai tudással, amely elengedhetetlen az indulás során. Ezek a szakaszok általában rövidebb időtartamúak. Ezzel szemben az üzemeltetési szakaszban a hazai munkaerő alkalmazása válik a fő céllá, amely a befektetők részéről is elvárt. A három fázis mindegyikét megelőzi egy munkaerőpiaci elemzés, amelyet az illetékes kormányhivatal végez el. Ez a felmérés megállapítja, hogy az adott álláshely betölthető-e magyar munkavállalókkal. Ha igen, a külföldi munkavállalás nem lehetséges - tájékoztattak a szakértők.

A negyedik kérdésre adott válasz szerint a kormányzat figyelemmel kíséri a külföldi beruházók által foglalkoztatott munkavállalók jogszerűségének betartását. Számos állami szerv működik együtt annak érdekében, hogy a harmadik országból érkező munkavállalók jogszerű és szabályos foglalkoztatása biztosítva legyen. Ha bármilyen kétség merülne fel az eljárások vagy a foglalkoztatás jogszerűségével kapcsolatban – például, ha a külföldi munkaerő előnyben részesülne a hazaiakkal szemben –, akkor a hatóságok munkaerőpiaci és foglalkoztatásfelügyeleti ellenőrzéseket végeznek.

Az ötödik, a foglalkoztatottak számának alakulását felvető kérdésre, hangsúlyozták: 2010 óta mintegy egymillióval nőtt a munkában állók száma, ami óriási eredmény. Az elmúlt évtizedet extenzív gazdasági növekedés jellemezte, a gazdasági növekedés motorja a foglalkoztatottak számának növelése volt, míg a jelenlegi intenzív szakaszban egyre inkább a hatékony foglalkoztatásra helyeződik a hangsúly, a gazdaság teljesítményét nem a létszám bővítése, hanem a modern technológiák, a jobb munkaszervezés, a munkaerő hatékonyabb ágazati allokációja határozza meg.

Ennek jellemzője, hogy az ipariban csökken, a szolgáltatásoknál nő a foglalkoztatás. A foglalkoztatotti létszám csökkent valamelyest az utóbbi időben, ez egyértelműen demográfiai folyamatokra vezethető vissza. Ezt támasztja alá az is, hogy a foglalkoztatási szint nem csökkent, sőt javult Magyarország pozíciója az EU-ban, a tagállami rangsor 5. helyére lépett előre.

A hatodik kérdésre válaszolva a szakértők rámutattak, hogy a legnagyobb átrendeződés a feldolgozóipar és a járműgyártás területén figyelhető meg. Itt a munkáltatók nem pótolják az üresedéseket, és a nyugdíjba vonuló munkatársak helyére sem keresnek új alkalmazottakat. Eközben a közelmúltban nőtt a részmunkaidős foglalkoztatás mértéke is. A vállalatok tehát nem leépítésekre készülnek, hanem a természetes munkaerő-változásokra reagálva próbálják megőrizni a létszámot ilyen alternatív megoldásokkal.