Kihívások idején élesedő fókusz.
Marosvásárhelyen, szeptember 25-én került megrendezésre a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) által szervezett "Vállalkozói klíma" című esemény. A rendezvény során a Studium Hub terét vállalkozók népesítették be, lehetőséget biztosítva a tapasztalatcserére és az inspiráló beszélgetésekre.
Az RMÜE konferenciáján bemutatott előadások pontosan azt a célt szolgálták, amit előzetesen megálmodtunk - hangsúlyozta Diósi László, az RMÜE elnöke. Rámutatott, hogy a résztvevők széleskörű és mély szakmai ismeretekkel gazdagodtak, amelyek a gyakorlatban is hasznosíthatók. Az előző évekhez képest most sokkal nagyobb figyelmet fordítottak a hallgatóság tagjai. Az elmúlt másfél év kihívásai miatt a vállalkozók jelentősen nehezebbnek érzik a piaci környezetet, az ügyfelek megszerzése és megtartása sokkal bonyolultabbá vált. Ezért volt különösen értékes a konferencia, hiszen az előadások során új ismereteket sajátíthattak el, míg a szünetekben zajló eszmecserék révén további hasznos meglátásokkal gazdagodhattak. Az esemény során szó esett az adózási kérdésekről, a reformcsomagokról, az innovációkról, a bürokrácia kihívásairól, valamint a mesterséges intelligencia szerepéről is.
Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, a reformcsomagokkal kapcsolatos előadásában hangsúlyozta, hogy a költségvetési hiány kezelésére számos lehetőség kínálkozik a kiadási oldalon. A hatékonyság növelésével sok területen előrelépést lehetne elérni, azonban a behajtás javítása időigényes folyamat. Románia számára viszont az idő nem állt rendelkezésre; a ratingügynökségek, valamint a nemzetközi partnerek és finanszírozók türelme a végéhez közeledett. A költségvetési hiány már hosszú évek óta fennálló problémát jelentett, és a jelenlegi helyzetben nem voltak kedvező forgatókönyvek vagy fájdalommentes megoldások. Bálint Csaba hangsúlyozta, hogy a sürgős intézkedésekre már nem maradt idő.
A 2010-es években valamennyire hasonló helyzetben volt Románia: nagyon magas volt a költségvetési hiány és nagyon kemény lépésekre volt szükség. Akkor is héaemelésre került sor, és a 2010-2011-es év rendkívül fájdalmas volt, a gazdaság visszaesett, az infláció megemelkedett, viszont a költségvetés elindult jó irányba. Ezt követően, 2011 és 2019 között volt egy jónak mondható átlagos gazdasági növekedés, mérsékelt inflációval, emlékezett vissza Bálint Csaba, azt is hozzátéve, hogy a most előttünk álló 9-12 hónap mindenképpen kritikus lesz, de jövő év közepétől, második felétől már lehet számítani arra, ami 2011-ben is bekövetkezett, azazhogy elkezdődik a gazdasági visszarendeződés, elindulhat a normalizálódás.
A költségvetési hiány kapcsán az első és második Ciolacu-kormány arról beszélt, hogy az ország egy 7-7,5 százalékos hiánnyal zárhatja az évet, ehhez képest Ilie Bolojan kormányfő a napokban 8,4 százalékot említett. Utóbbit tartja valószínűbbnek a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja is, aki azt is hozzátette, hogy 2026 végére a hiány 6%-ra mérséklődhet. A 2026 végére előrejelzett költségvetési hiány ugyan még mindig magas, de már nem annyira kirívó, mint ahol például múlt év végén állt Románia. Továbbá viszont azt is látni kell, hogy az országba vetett bizalom sokat erodálódott, de ezek a mostani fájdalmas lépések a nemzetközi finanszírozók szemében erősítik a bizalmat, mondta Bálint Csaba, nyomatékosítva, hogy Románia újra talál finanszírozást, ezért is kell ezt az utat folytatni, viszont a gazdasági rendeződés egy többéves folyamat lesz.
A módosításokkal kapcsolatban körültekintően kell eljárni, mivel a folyamatos változtatások elriaszthatják a külföldi befektetőket – hangsúlyozta Debreczeni László, a ContExp szakmai vezetője, a Népújságnak adott interjújában. Szerinte ideális esetben érdemes lenne megvárni, hogy a változtatások milyen következményekkel járnak, ám a jelenlegi helyzetben érthető, hogy a kormány sürgeti ezeket a lépéseket, mivel nyilvánvaló, hogy a költségvetés szűkös. Debreczeni László rámutatott, hogy a sietség miatt a kormány nem képes pontosan felmérni az intézkedések hatását, hiszen azonnali bevételre van szükség, ezért egyre több területhez nyúlnak be. Kiemelte, hogy az adóbehajtás terén sürgős javításokra van szükség, különben a jelenlegi módszerek kockázatot jelenthetnek, és a vállalkozások könnyen más országokba települhetnek át.
Engedj meg egy példát. Péntek délután felhívott egy vállalkozó, aki az egyik megszorító csomag bejelentése után úgy döntött, hogy az összes tevékenységét egy másik országba helyezi át, és új céget alapít. Alaposan átbeszéltük a helyzetet, és kiderült, hogy az adott csomagnak a vállalkozására gyakorlatilag semmilyen hatása nem volt. Ugyanakkor a közhangulat miatt a vállalkozók nagyon aggódnak, mondta az adószakértő, aki hangsúlyozta, hogy az ilyen helyzetek elkerülése érdekében létfontosságú lenne, ha a jogszabályi módosításokat óvatosabban hajtanák végre. Emellett elengedhetetlen, hogy a kormány világosabban kommunikáljon, mivel ezen a területen is érezhető egyfajta zavar.
Az RMÜE Vállalkozói Klíma Konferenciáján a vállalkozói bürokrácia kérdése is előtérbe került. Az utóbbi egy-másfél évtized globálisan tapasztalható termelékenységcsökkenése és a cégek hatékonyságának stagnálása mögött a folyamatosan fejlődő módszerek ellenére is egyre inkább a túlbonyolított menedzsmenti struktúrák állnak. Nagy Károly, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnöke hangsúlyozta, hogy ez a helyzet egy bürokratikus rendszer irányába vezeti a vállalatokat, ahol a dolgozók már nem az eredmények elérésére, hanem a saját védelmükre fókuszálnak. Ez a mentalitás pedig csökkenti a fejlődés iránti motivációt. A motiváció újbóli felélesztésére számos módszer létezik, például fontos, hogy a munkavállalók döntési felelősséget kapjanak, és lehetőséget kapjanak véleményük kifejtésére, javaslataik kipróbálására. Ehhez azonban a cégvezetők részéről bátorság szükséges. Nagy Károly reményét fejezte ki, hogy a konferencia hozzájárulhat a vállalati bürokrácia csökkentéséhez, lehetőséget adva ezzel az innovációra és a kreatív megoldásokra.
Továbbá azt is látni kell, hogy napjainkban a mesterséges intelligencia minden vállalkozás esetében egy óriási hozzáadott érték tud lenni, ez pedig a jövőben még inkább fajsúlyossá válik, fogalmazott W. Szabó Péter mesterségesintelligencia-kutató, a Tnegr.AI alapítója és vezetője, aki úgy vélekedett, hogy a vállalatokon belül már most megkerülhetetlen a mesterséges intelligencia. Mára a technológia egyre olcsóbbá, egyre könnyebben elérhetővé válik, és olyan projektek, amelyek egy évvel ezelőtt több százezer euróba kerültek, most már csak pár ezer euróba kerülnek, és ez még tovább tud csökkenni, ahogy kezdenek megjelenni egyrészt a dobozos termékek, másrészt ahogy kezd csökkenni a GPU-nak az ára, mondta a szakember, aki azt is elismerte, hogy Székelyföldön egyáltalán nem nevezhető derűsnek a kép, ami a vállalatok MI-integrációját illeti. A legtöbb környékbeli vállalkozás esetében a mesterséges intelligencia bevezetése megállt azon a ponton, hogy előfizettek valamilyen modellre. W. Szabó Péter elmondta azt is, hogy meglátása szerint az év vége egy olyan periódus lesz, amikor azok, akik hamarabb lépnek, akik nyitottak az ilyesmire, már elkezdenek lépéseket tenni, illetve reményei szerint a jövő év Székelyföldön arról fog szólni, hogy minél több vállalkozó megtalálja az a módot, hogy miként tud a mesterséges intelligencia hozzáadott értéket teremteni az ő esetében.
Közben azonban érdemes figyelembe venni, hogy egy MI-tél is közeledhet. Történelmileg mindig az a helyzet, hogy az új technológiák megjelenésekor az emberek még nincsenek teljesen tisztában azzal, mivel is állnak szemben. Amikor aztán a figyelem felerősödik, hatalmas elvárások keletkeznek, és a befektetések is jelentősen megnőnek, ahogy a várakozások egyre inkább felfújják a helyzetet, mint egy lufit. Azonban elérkezik egy pillanat, amikor a befektetők ráébrednek, hogy ezek az elvárások már olyan szinten irreálisak, hogy azok teljesítése lehetetlen, és ekkor a lufi kipukkan. Sokan aggódnak az Egyesült Államokban zajló események miatt, hiszen úgy vélik, hogy a mesterséges intelligenciába befektetett óriási összegek már olyan mértékűek, hogy racionálisan nehezen belátható, hogyan fognak megtérülni. Félnek attól, hogy a befektetések jelentős része elveszhet, ami akár az amerikai tőzsde összeomlásához is vezethet, fogalmazott W. Szabó Péter. Ugyanakkor említést nyert, hogy a világ különböző pontjain hatalmas adatközpontok épülnek, amelyek a pesszimista forgatókönyvek esetén is fenntarthatják létjogosultságukat.
A mesterséges intelligencia már most eljutott egy olyan szintre, hogy rengeteg értéket ad, nagyon sok mindenre lehet használni, azok az adatközpontok kellenek, a nagy modellek kellenek, vélekedett a mesterségesintelligencia-kutató, hozzátéve, hogy ilyen értelemben az, hogy most a fejlődési üteme lelassul vagy nem, az ebből a szempontból mindegy.
