Nagy Márton kijelentette: Évente minimum 25 ezer új lakás építésére törekszünk.

A kormány szándéka, hogy megfékezze a lakásárak folyamatos emelkedését, ezért a kínálati oldal megerősítésére összpontosít.

"Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a kormány lakhatási tőkeprogramja, a Baross Gábor tőkeprogram 2.0, jelentős impulzust adhat a hazai ingatlanpiacnak, és az első eredmények már ősszel megmutatkozhatnak" - fogalmazott a miniszter egy sajtóesemény keretében. A kabinet hetekkel ezelőtt indította el az Új gazdaságpolitikai akciótervet, amelynek középpontjában a lakhatási problémák enyhítése áll.

A tárcavezető kiemelte, hogy 2024-re várhatóan 12 ezer új lakás átadása realizálódik, ami a történelemben eddig mért legalacsonyabb számnak számít. Örömteli, hogy a tranzakciók száma emelkedik, azonban a két tényező együttes hatása sajnos azt vonja maga után, hogy a lakásárak folyamatosan növekednek.

Célunk évente legalább 25 ezer új lakás felépítése - nyilatkozta a miniszter, kiemelve, hogy az új lakáshitel-szerződések volumene háromszorosára nőtt a korábbiakhoz képest, ami rendkívül jelentős bővülést tükröz. Úgy tűnik, hogy a lakáshitelpiacon erőteljes fellendülés tapasztalható; a miniszter szerint ez azt jelzi, hogy a lakosság aktívan érdeklődik, miközben a bankok is versenyt futnak az ügyfelek kegyeiért.

Ugyanakkor azt is lehet látni, hogy a lakáshiteleknek csak a 15 százaléka kötődik új lakáshoz, ami azért baj Nagy Márton szerint, mert ha így marad, akkor csak az árak fognak tovább emelkedni.

A kormány szándéka, hogy megfékezze a lakásárak folyamatos emelkedését, ezért a kínálati oldal megerősítésére összpontosít. Rámutatott arra is, hogy Debrecenben és Budapesten nagyon nagy probléma a lakhatási kérdéskör, és a bérleti piac sem néz ki jól. A fiatalok a jövedelmük 40-60 százalékát költik bérleti díjakra, ezzel valójában nagyobb a rezsiköltségük. Az OECD kutatása is azt bizonyítja, hogy 40 százalék fölött már kritikus a lakhatás.