Munka vagy nyugdíj? Európa-szerte egyre több időskorú és nyugdíjrendszer néz szembe a pénzügyi nehézségekkel. Az idősek életminősége és a nyugdíjkasszák fenntarthatósága komoly kihívások elé állítja a társadalmakat.

USA-EU-vámmegállapodás: az uniós kincstári optimizmus szemben az európai ipari valósággal

Évről évre folyamatosan növekszik a nyugdíjkorhatár fölött dolgozó idősek száma Magyarországon, a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint már ötössel többen, összesen 125 ezer ember aktívan részt vesz a munkavégzésben, miközben jogosultak lennének az időskori nyugdíjra és pihenésre. Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke a HVG-nek adott interjújában kiemelte, hogy a munkában maradó idősek harmada egzisztenciális okok miatt kénytelen a nyugdíjkorhatár után is dolgozni, míg egy másik harmaduk a munka révén próbálja megőrizni szociális kapcsolatait.

Számos uniós tagállam hasonló kihívásokkal néz szembe. Spanyolország például a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésével próbálja meghosszabbítani a munkában töltött időt, és 2027-re 67 éves korra emelkedik a nyugdíjba vonulás küszöbértéke. Ezen kívül pénzügyi támogatásokat biztosítanak azoknak, akik a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni kívánnak, a nyugdíj helyett. Az aktív munkaviszony és a nyugdíjas státusz kombinálására is lehetőség van, továbbá a részleges nyugdíjba vonulás ütemezése is többféle módon kérvényezhető.

A munkáltatók ma már egyre inkább figyelembe veszik a változó demográfiai trendeket, és ennek megfelelően olyan álláslehetőségeket kínálnak, amelyek kifejezetten az idősebb korosztály igényeire vannak szabva. Megjelentek a generációs mentorprogramok is, ahol a tapasztaltabb munkatársak segítik a fiatal kollégák beilleszkedését és szakmai fejlődését. Emellett a munkahelyek speciális körülményeket is biztosítanak az idősebb munkavállalók számára, mint például a több pihenőnap, a későbbi munkakezdés vagy a bővített szabadság. Inmaculada Ruiz Martin, a spanyol nyugdíjas szövetség elnöke az El Confidencialnak nyilatkozva azonban arra figyelmeztetett, hogy a jogszabályi könnyítések ellenére a legtöbben inkább azonnal nyugdíjba vonulnak, amint lehetőségük nyílik rá, és nem élnek a rendelkezésre álló lehetőségekkel.

A helyzet ellenére egyre többen választják az aktív munkavégzést idősebb korukban is. A nyugdíjkorhatáron túllépett munkavállalók körében közel húsz százalék nem a nyugdíjának alacsony szintje miatt dolgozik; sokan személyes okokból döntöttek a munka mellett. Vannak, akik úgy érzik, karrierjük még mindig fejlődhet, míg mások a gyermekeik támogatására használják fel a munkájukból származó plusz jövedelmet.

Bármelyik döntést is hozza valaki a nyugdíjjal kapcsolatban, legyen az a korai nyugdíjazás alacsony jövedelemmel vagy a későbbi munkavállalás, amely erőfeszítéseket és kiegészítő bevételeket igényel, mindenki jelentős fizikai, szociális és érzelmi kihívásokkal néz szembe. Az érdekvédelmi képviselők szerint a "nyugdíjas státusz méltóságának megőrzése" a legnagyobb kihívás, amellyel ma Spanyolországban szembesülünk. A nyugdíjkorhatár emelése miatt egyre kevesebb ember számára világos, hogy a nyugdíj nem csupán egy ajándék vagy jótékony segítség, hanem egy törvény által megfogalmazott jog. A nyugdíjasok körülbelül negyven százaléka részesül a befizetett járulékok utáni juttatásokból, amely átlagosan 750 eurót jelent több mint hárommillió idős spanyol számára. Ezzel szemben félmillió idős ember csupán szociális juttatásokra támaszkodhat, havi 500 eurós keretből gazdálkodva. Számukra, ha nem áll mögöttük egy támogató, többgenerációs család, az önálló megélhetés szinte lehetetlenné válik.

A kormányprogram Ausztriában az aktív foglalkoztatás korhatárának meghosszabbítását tűzte ki célul, amelyhez a következő évben 300 millió eurós költségkeretet biztosítanak. 2027-re ez az összeg 470 millió euróra nő, ami az osztrák munkavállalók támogatását szolgálja. Azok számára, akik nyugdíjasként is dolgoznak, egy kedvező 25%-os átalányadó érvényes, és mentesülnek a társadalombiztosítási járulékok megfizetése alól.

2026 januárjától Ausztriában is bevezetésre kerül a részleges nyugdíjazás lehetősége, amely hasonló a spanyol modellhez. Az idősebb munkavállalók mostantól részmunkaidőben folytathatják tevékenységüket, miközben a nyugdíjuk egy részét is megkaphatják. A jövőbeli terveik között szerepel, hogy a munkáltatók extra támogatást fognak kapni, amennyiben a nyugdíjkorhatáron túl is foglalkoztatják a munkavállalóikat.

Az ilyen irányú törekvések körül heves viták zajlanak, a nyugdíjkorhatár fölötti munka Ausztriában sem népszerű. Jelenleg a hetven évnél fiatalabb korosztály tíz százaléka dolgozik, ez az OECD országaiban 25 százalék. Japánban, Izlandon vagy Új-Zélandon a 65 évnél idősebbek több mint fele aktív. Ugyancsak magas a munkavállalók aránya Svájcban vagy a skandináv országokban.

Franz Eiffe, az Eurofound kutatója és közgazdász, úgy látja, hogy Ausztriában az idősebb munkavállalók kedve alacsony, mivel az egészségmegőrző programok hatékonysága nem megfelelő. Eiffe a Der Standardnak adott interjújában rámutatott, hogy az emberek csak akkor kezdenek tudatosan foglalkozni egészségükkel és így munkaképességükkel, amikor már nem képesek a munkájukat végezni, és emiatt kénytelenek felmondani. Tízöt évvel ezelőtt a 60 év feletti férfiak harmada dolgozott, míg ma már ennek a csoportnak közel fele aktív a munkaerőpiacon. Azonban Ausztriában is elkerülhetetlen a nyugdíjkorhatár emelése, és a tervek szerint 2040-re elérik a 70 éves határt.

Franciaországban már évek óta feszültségek és szenvedélyes megmozdulások kísérik a nyugdíjrendszer reformjára irányuló javaslatokat. Bár a lakosság jelentős része ellenzi a tervezett változtatásokat, a kormány mégis úgy döntött, hogy parlamenti jóváhagyás nélkül lépteti életbe az új szabályokat. Ennek következtében a nyugdíjkorhatár 62 évről 64 évre emelkedik, és ez a folyamat fokozatosan, egészen 2030-ig tart. A felmérések szerint az európai átlaghoz viszonyítva a korai nyugdíjazás lehetőségével leginkább azok élnek, akik korán kezdtek el dolgozni hivatalos munkaviszonyban, és akik folyamatos nyugdíjbiztosítással rendelkeztek. Különösen a közép- és alacsony beosztású férfiak vannak többségben az időskori nyugdíjban részesülők körében, mivel a nők gyakran a gyermekvállalás és -nevelés miatt megszakítják karrierjüket, így ők inkább a kombinált nyugdíj- és munkaszerződés lehetőségét választják.

A magasan képzett, vezető pozícióban dolgozó férfiak aránya látványosan emelkedik az idősebb munkavállalók körében. Ők nem hajlandók lemondani a pozíciójuk által nyújtott előnyökről a nyugdíjas életstílus javára. A nyugdíjkorhatár és az aktívan ledolgozott időszakok határainak kitolása kulcsfontosságú lépés, hiszen a jelenlegi nyugdíjrendszer csupán az aktív lakosság kétharmadának képes nyugdíjat biztosítani. Ráadásul, ha a foglalkoztatási rendszer nem szenved változáson a következő két évtizedben, akkor a jövőben két aktív dolgozóra jut majd egy nyugdíjas, ami jelenleg másfélszeres arányban áll.

Ez a cikk a Pulse európai média-együttműködés keretében készült, Ana Somavilla (El Confidencial), Franziska Zoidl (Der Standard) és Sarah Rost (Voxeurope) közreműködésével.