Mit tehetünk a másnaposság ellen? Léteznek-e csodaszerek, mint például a kóla, a húsleves vagy a kávé? Esetleg a kutyaharapást szőrével elv segíthet? A másnaposság elleni küzdelem sokak számára ismerős kihívás, és bár nincs egyetlen univerzális megoldás,

A munkahelyi karácsonyi bulik, a családi összejövetelek és a szilveszteri ünneplés mind-mind különleges események, amelyek az év utolsó heteiben sorra kerítenek minket. Ezek az alkalmak gyakran bőséges alkoholfogyasztással járnak, ami sajnos a másnaposság elkerülhetetlen következménye lehet. Ne aggódj, itt vagyunk, hogy megkönnyítsük a regenerálódást!

Az alkoholfogyasztás szinte olyan régi, mint magának az emberi civilizációnak a története, mégis a másnaposság jelensége meglepően kevéssé van kutatva. Más szavakkal: nincsenek olyan világos, mindenki számára érvényes megoldások, amelyeket a tudomány kínálna erre a problémára. Ugyan a gyógyszertárakban számos készítményt találhatunk, amelyek a másnaposság enyhítésére szolgálnak, és sokan a házi praktikákra is esküsznek, fontos kiemelni, hogy a másnaposság elkerülésének egyetlen biztos módja, ha egyáltalán nem fogyasztunk alkoholt.

A leggyakoribb és talán mindenki által először megtanult válasz az, hogy a másnaposság okozója a dehidratáltság. Az alkohol vízhajtó hatású, aminek eredményeként ivás közben gyakrabban látogatjuk a mellékhelyiséget. Ez szerepet játszik a másnaposságban is, azonban elsősorban nem a dehidratáltság mértéke határozza meg, mennyire vagyunk rosszul, hanem számos egyéb, részben felderítésre váró tényező együttese.

Az alkohol lebontása komoly terhet ró immun- és emésztőrendszerünkre, ami a legfőbb oka a másnapi rosszulléteknek. Ezen kívül az intenzív vizelés következtében számos ásványi anyag és elektrolit ürül ki a szervezetünkből, ami szintén hozzájárul a kellemetlen tünetekhez. Ráadásul a vércukorszintünk is csökken, mivel a testünk inkább az alkohol lebontására összpontosít, nem pedig a glükóztermelésre. Az etanol feldolgozása során különböző biológiai folyamatok indulnak be, és ezek közül az egyik legfontosabb, hogy acetaldehid keletkezik, amely káros hatással van mind az agyra, mind a májra.

Lényegében a szerveztünk mérgezi magát, miközben küzd az alkohollal.

Az alkoholnak van egy olyan összetevője, amelynek szerepe a másnaposság megjelenésében már bizonyított. A fermentációs folyamat során keletkeznek kongenerek, amelyek felelősek az alkoholos italok egyedi íz- és színvilágáért. Ezek az anyagok minden alkoholos italban jelen vannak, de nem azonos mennyiségben. Általánosságban elmondható, hogy minél tisztább az alkohol, annál kevesebb káros kongener található benne. Például a vodka, a gin és más hasonlóan tiszta szeszes italok jellemzően kevésbé idéznek elő másnaposságot – így világosabbnak is tűnnek – a whisky, rum vagy brandy-hez képest, amelyek gazdagabb kongener tartalmuk miatt nagyobb valószínűséggel okoznak másnapos tüneteket.

Általános szabályként elmondható, hogy a sötétebb színű italokban jellemzően magasabb a káros kongenerek koncentrációja.

A másnaposság jelensége általában akkor lép fel, amikor a véralkoholszint a nullához közelít, és jellemzően 20-24 órán át tart. Érdekes, hogy vannak olyan szerencsés egyének, akik úgy tűnik, immunisak a másnaposságra. A tudomány még nem rendelkezik elegendő információval ahhoz, hogy biztos következtetéseket vonjon le, de a genetika szerepe egyre nyilvánvalóbb. Zacher Gábor toxikológus a HVG-nek elmondta, hogy azok, akik genetikailag gyorsabban bontják le az alkoholt, általában enyhébb másnapossággal szembesülnek. Emellett a szakértő arra is rámutatott, hogy a gyakori alkoholfogyasztás során kialakulhat egyfajta alkalmazkodás: az alkoholisták folyamatosan fenntartják a véralkoholszintet, hogy elkerüljék az elvonási tüneteket, míg a rendszeres ivók is hozzászokhatnak mind az alkoholhoz, mind pedig a másnapossághoz.

A másnaposság mértéke számos tényezőtől függ, például az életkortól. Érdekes módon, a fiatalabbak gyakran erősebb másnapos tüneteket tapasztalnak, mint az idősebbek, ami ellentmond a közkeletű vélekedésnek. Ezen kívül, ahogy korábban említettük, pszichológiai tényezők is hozzájárulhatnak a másnapi rosszullét fokozódásához. A helyzetet tovább súlyosbíthatják a különböző tudatmódosító szerek és a nikotin használata, amelyek együttes hatása még kellemetlenebbé teheti a másnapot.

Annak ellenére, hogy a másnaposság kellemetlen tünetei szinte mindenkinél jelentkeznek, ez nem jelenti azt, hogy legközelebb kevesebbet innánk. Dr. Sally Adams, a University of Birmingham pszichológus kutatója - akinek a másnaposság az egyik szakterülete - korábban a Radio 4 adásában úgy nyilatkozott, hogy míg a hasonló tüneteket okozó ételmérgezés után általában kerüljük az adott éttermet vagy ételt, az alkohollal nem teszünk így. Meglátása szerint ez annak tudható be, hogy az alkoholfogyasztás pozitív hatásait felülértékeljük a másnap kellemetlenségeivel szemben. Innen eredhet az a mondás is, hogy az ivással lényegében boldogságot kölcsönzünk a következő naptól. Zacher Gábor magyarázata ennél prózaibb:

az alkohol a világ egyik legjobb feszültségoldója, az első poharat követi a második, majd innentől kezdve egész egyszerűen leszarjuk a másnapot

„Kérlek, alakítsd át a szöveget a saját stílusodban!” – javasolja a szakértő.

A másnaposság kezelése terén a bizonytalanság éppolyan jelentős, mint maguknak az okoknak a megértése. Bár sok módszer létezik, ami segíthet a kellemetlen tünetek enyhítésében, néhány kipróbált praktika kiemelkedik közülük. Íme néhány javaslat:

Érdemes megjegyezni, hogy a vendéglátóipari egységekben egy-egy itallal bevitt alkoholmennyiség nagyjából azonos, csak a pohár mérete más. Az alacsonyabb alkoholtartalmú italokat (sör, bor), nagyobb pohárban, nagyobb mennyiségben szolgálják fel, míg a tömény alkoholokat (röviditalok) kisebbekben. Az, hogy mennyire vagyunk másnaposak (a genetika és egyéb, még nagyrészt felderítetlen tényezők mellett) leginkább attól függ, hogy mennyi alkoholt fogyasztunk, csak másodrészben attól, hogy milyet (és ebben is elsősorban a már említett kongenertartalom játszik szerepet, nem pedig az, hogy mennyire magas az alkoholtartalma az italnak). Az viszont biztos, hogy a szénsav gyorsítja az alkohol felszívódását, ami így súlyosbító tényező lehet a másnaposság szempontjából is. Az biztosan segít, ha minél kevésbé keverjük az italtípusokat, azonban itt sem minden népi bölcsesség irányadó. A népszerű sörre bor bármikor, borra sör meggyötör kifejezést valóságtartalmát például nem tudták bizonyítani a kutatók - annak ellenére, hogy több nyelvben is létezik ez - vagy valami hasonló - mondás.

A másnaposság ellen sajnos nincs univerzális csodaszer, mégis sokan felfedeztek különféle ételeket és italokat, amelyek segíthetnek a kellemetlen tünetek enyhítésében. Ezek a házi praktikák egyénenként eltérő hatással bírnak, de a legnépszerűbb megoldások mögött gyakran találunk tudományos magyarázatokat is.

Fontos, hogy ilyenkor pótoljuk a szervezetünkből kiürülő ásványi anyagokat, elektrolitokat és folyadékot. Épp ezért a gógyteák (különösen a menta vagy a gyömbér) kifejezetten jó, illetve érdemes a levesek felé is nyitni - innen a húsleves mint másnap elleni csodaszer legendája.

Szintén sokan esküsznek a savanyúság levének fogyasztására (és legalább ennyien irtóznak tőle), azonban az ebben található só, cukor és ecet valóban hatásos lehet, a magas elektrolittartalom és a gyakran jelentkező alacsony vércukorszint miatt. Hasonló okok miatt okozhat enyhülést a kóla is. Zacher Gábor azonban hozzáteszi: a gyomornyálkahártya szempontjából ez egyáltalán nem ideális megoldás. Helyette inkább a különböző boltokban kapható izotóniás italok fogyasztását javasolja, amelyet kis kortyokban, lehetőleg az ihatóság határáig lehűtve érdemes inni.

A másnap reggeli kellemetlenség egyik fő forrása, hogy emésztőrendszerünk jelentős terhelésnek van kitéve. Ilyenkor megnő a gyomorsav szintje, és felborul az éhséget (ghrelin) és jóllakottságot (leptin) irányító hormonok egyensúlya. Emiatt sokan hajlamosak zsíros, nehéz ételek után vágyakozni (gondoljunk csak a másnapi gyorsétkezde remek ajánlatára), de ez nem mindig a legjobb választás, mivel a nehéz ételek tovább súlyosbíthatják a gyomrunk már amúgy is megterhelt állapotát. Hasonló a helyzet a kávéfogyasztással is: bár a koffein és a bőséges antioxidáns-tartalom segíthet enyhíteni a másnapi diszkomfortot, éhgyomorra fogyasztva jelentősen megterheli a szervezetet, és nem érdemes csodát várni tőle. Érdemes inkább olyan ételekre és italokra koncentrálni, amelyek kíméletesebbek a gyomrunkhoz, és segíthetnek a felépülésben.

Szintén fontos még röviden kitérni gyógyszerfogyasztásra. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy másnap még előfordulhat, hogy van némi alkohol a véráramban, ezért kerülni kell azokat a készítményeket, amelyeket nem szabad alkohollal fogyasztani. Azt viszont Zacher is kiemeli, hogy

A vény nélküli fejfájáscsillapítók ebben az időszakban jelentős segítséget nyújthatnak a kellemes közérzet megőrzésében.

Szintén rossz hír, hogy a kutyaharapást szőrével megoldás sem működik. A másnapi gyógy itallal csak annyit érünk el, hogy a szervezetünkben később - cserébe könnyen lehet, hogy intenzívebben - jelentkeznek a másnaposság tünetei.

Magyarországon nem jellemző, hogy másnaposság miatt orvoshoz fordulunk, nincs is erre szükség, jobbára csak az idő segít. Kivétel ez alól, ha rendkívül súlyos tüneteket - például csillapíthatatlan hányás - produkálunk, figyelmeztet a szakértő. Alkoholfogyasztás során azonban már gyakoribb, hogy riasztják a mentőket, erre akkor van szükség, amikor már nem tudunk kapcsolatot teremteni az ittas személlyel. Ameddig pedig megérkezik a segítség, figyeljünk arra, hogy a páciens védve legyen, és ne fulladjon bele a saját hányásába, a legjobb megoldás, ha stabil oldalfekvésbe helyezzük.

A másnaposság nem csupán kellemetlen élmény, hanem hosszú távon az agyunk működésére is káros hatással van. De nemcsak az egyén szempontjából problémás, hanem a gazdaságot is érinti. Ilyenkor sokkal nehezebben találjuk meg a fókuszt, és a produktivitásunk is jelentősen csökken, ami a piacon is érzékelhető. Egy friss Radio 4 adásban érdekes megállapításra bukkantam e témával kapcsolatban:

A világon körülbelül 89 ezer ember kel fel másnaposan nap mint nap, hogy munkába induljon. Ez a jelenség azonban nem csupán magánszemélyekre van hatással; a produktivitás csökkenése évente körülbelül 1,4 milliárd font (kb. 670 milliárd forint) veszteséget jelent a globális gazdaság számára.

- állítják az Institute of Alcohol Studies számai alapján.