Minden sikeres gazdaság kulcsa a magas foglalkoztatottság fenntartása – Beszélgetés a miniszterelnök főtanácsadójával | Tudás.hu

A széleskörű foglalkoztatottság fenntartása kiemelkedő fontosságú, hiszen számos kormányzati intézkedés, például az anyák jövedelemadó-mentessége is erre épül. Emellett a nyugdíjrendszer stabilitása is alapvető jelentőséggel bír - erről beszélt Szalai Piroska a Tudás.hu-nak adott interjújában. A miniszterelnöki főtanácsadó hangsúlyozta, hogy Magyarország már túllépett azon, hogy más országok példáit kövesse; a családbarát szemléletmód valódi innovációt képvisel, amely egyedülálló a világban, és egyre több figyelmet kap. Kiemelte, hogy 2019 óta a gyermekes családok szegénységi mutatója alacsonyabb lett, mint a gyermekteleneké, valamint a 2010-es nehéz időszak után az ország a társadalmi mutatók tekintetében is sikeresen felzárkózott az EU-átlaghoz, sőt, sok területen már túlszárnyaltuk azt.

Miniszterelnöki főtanácsadóként a kormányzati döntéshozatalra leginkább a stratégiai tervezés és a jövőorientált megközelítések erősítésével kívánok hatni. Célom, hogy a politikai irányvonalakat a társadalmi szükségletekhez és a gazdasági realitásokhoz igazítsam, figyelembe véve a fenntarthatóság és az innováció szempontjait is. Emellett szeretném ösztönözni a nyílt párbeszédet és a különböző érdekcsoportok bevonását a döntéshozatali folyamatokba, hogy a kormányzat valóban a polgárok érdekeit szolgálja. Az átláthatóság és a felelősségvállalás erősítése is kiemelt célom, hiszen ezek alapvetőek a közbizalom fenntartásához.

Öt területtel foglalkozom, ezek a gazdaság, a versenyképesség, a munkaerőpiac, a demográfia és a családok életkörülményei. Ezekben közös és ugyanakkor az egész kormányzás fókuszát is jól jelzi, hogy mindegyiket a családok szemüvegén, pénztárcáján keresztül vizsgáljuk.

A legújabb statisztikai adatokra támaszkodva olyan egyedi elemzéseket készítek, amelyek sehol máshol nem érhetők el. Ezen adatok segítségével mélyebben megértem a Világbank és az Eurostat által szolgáltatott mérőszámokat, hogy feltárjam, hogyan befolyásolják a gazdasági intézkedések a mindennapi emberek életét. Célom, hogy azonosítsam azokat a területeket, ahol még hiányosságok vannak, és ahol sürgős lépések szükségesek a fejlődés érdekében.

Kérem, hogy a szöveg tartalmát a következőképpen alakítsam át: A feladat során nem csupán a széleskörű általánosságokra kell fókuszálnunk, hanem konkrét problémák részletes feltárására is. Fontos, hogy a megoldási javaslatok a legapróbb részletekig kidolgozottak legyenek, és lehetőség szerint adatalapú, megbízható forrásokra támaszkodjanak. Olyan konkrét eseteket és példákat várnak tőlem, amelyek nemcsak rávilágítanak a meglévő nehézségekre, hanem hatékony beavatkozási lehetőségeket is kínálnak.

Ezek mind hatalmas területek. Van esetleg olyan közöttük, amely prioritást élvez?

Amit különösen fontosnak tartok, az a munkaerőpiac, amely, hála az istennek, jól van, és lenyűgözően ellenállt a külső kihívásoknak. Reméljük, hogy ez a stabilitás továbbra is megmarad.

A foglalkoztatás világa folyamatosan változik, még ha ezt kívülről nem is mindig észleljük. Az állások dinamikusan jönnek létre és tűnnek el, ezért fontos, hogy figyelemmel kísérjük ezeket az átalakulásokat.

A munkaerőpiac 2010 óta egy újabb egymillió munkavállalóval gazdagodott, ami nemcsak a reálkeresetek jelentős növekedését eredményezte, hanem hozzájárult a középosztály bővüléséhez és anyagi helyzetének javulásához is.

A fő feladatom felmérni, hogyan tud a kormány a családok életkörülményein tovább javítani, illetve az elért eredményeket - amelyeket a covid, a háború, az infláció és az energiaárak elszabadulása sem tudott felülírni - megtartani, hogy ne csússzunk vissza a 2010 környéki borzasztó állapotokba.

A jelenlegi, kiszámíthatatlan világgazdasági helyzetben milyen lépéseket tehetünk a munkaerőpiac védelme érdekében?

Olyan kihívások és változások vannak jelen, amelyeket csak úgy tudunk kezelni, a "köszöni szépen, jól van állapotot" fenntartani, ha elébe megyünk a problémáknak, gyorsabban észrevesszük, mielőtt még megjelennének a munkaerőpiacon. A covid alatt például vállalatok sora ment volna csődbe, ha a szabadpiacra bíztuk volna a megoldást, ez pedig kezelhetetlen mértékű munkanélküliséghez, elbocsátásokhoz vezetett volna. Ehhez hasonlóan az energiaárak elszabadulásakor 2022 nyarán is legalább az átlagfelhasználás szintjéig meg kellett védeni a fogyasztókat, hogy a családok életkörülményei ne boruljanak fel.

A foglalkoztatás világában jelenleg az egyik legfontosabb célom, hogy ne csupán a meglévő munkahelyek számát tartsuk fenn, hanem lehetőség szerint akár még több új pozíciót is létrehozzunk. Főként azokra a területekre szeretnék fókuszálni, ahol a munkahelyek jövője bizonytalan, vagy ahol a megszűnés veszélye fenyeget. Az új állások kialakításának különös figyelmet kell szentelnünk a tudásintenzív szektorokra, hogy valódi értéket és innovációt hozzunk a gazdaságba.

A csúcstechnológiai szektorban, amely magában foglalja a legmodernebb ipari megoldásokat és a tudásalapú szolgáltatásokat, 2015 óta Európa élvonalába tartozunk. Volt olyan alkalom, amikor az Eurostat adatai szerint a második helyezést értük el, és ezt a kedvező pozíciót a COVID-19 járvány után is sikerült megőriznünk.

Mely területeken áll fenn jelenleg leginkább a megszűnés veszélye?

Korábban az energiaintenzív szektorokat tekintettük a legnagyobb kockázattal bíró területeknek, azonban manapság a figyelem már nem összpontosul annyira erre a problémára – persze, a jövőben ez bármit hozhat. Jelenleg még bizonytalan, hogy a jelenlegi körülmények között hol bukkannak fel szélesebb körű nehézségek, de bízunk benne, hogy a legkedvezőbb forgatókönyv valósul meg.

Az energiaintenzív szektorok esetében két fő megközelítéssel lehetett befolyásolni a piacot: az egyik az olcsóbb energiaforrások biztosítása, a másik pedig az energiatechnológiai fejlesztések elősegítése. E strateégiák révén sikerült új munkahelyeket teremteni Magyarországon, különösen az autóipar területén.

Nyugat-Európában egy gyár bezárásra került, és a gyártási folyamatokat ide helyezték át. Ennek hátterében nemcsak a költséghatékonyság állt, hanem az energetikai szektorban elért korábbi sikerek is jelentős szerepet játszottak.

A korábbi teljesítményünkre tudunk alapozni minden egyes alkalommal, amikor egy megoldandó problémával szembesülünk, így van ez az esetlegesen megszűnő munkahelyek esetében is.

Az amerikai vámok középtávú hatásai sokrétűek és összetettek lehetnek. Először is, a vámok bevezetése vagy emelése jelentős hatással bírhat a kereskedelmi kapcsolatokra, mivel a célországok válaszlépéseket tehetnek, amelyek viszont tovább fokozhatják a feszültségeket a globális kereskedelemben. Másrészt, a helyi ipar számára a vámok védelmet nyújthatnak a külföldi versennyel szemben, ezáltal ösztönözve a hazai termelést és munkahelyek megőrzését. Ugyanakkor a fogyasztók számára a magasabb árak miatt csökkenhet a vásárlóerő, ami a gazdasági növekedés ütemét is lassíthatja. Hosszú távon a vámok hatással lehetnek a nemzetközi ellátási láncokra is, mivel a vállalatok kénytelenek lehetnek új beszállítói kapcsolatokat kialakítani, ami költséges és időigényes folyamat lehet. Emellett a bizonytalanság a kereskedelmi politikák körül a befektetési kedvet is csökkentheti. Összességében a vámok középtávú hatásai bonyolult és sokszor ellentmondásos folyamatokat indíthatnak el, amelyek mind a gazdasági, mind a társadalmi szempontokat érinthetik.

A vámok bevezetéséről már az amerikai kampány során is lehetett hallani, de legkésőbb az elnökválasztás napján világossá vált, hogy elkerülhetetlenül megérkeznek.

Magyarország hangsúlyozza, hogy távol kell tartania magát a háborús konfliktusoktól, legyenek ezek akár katonai, akár gazdasági jellegűek. Csak akkor tudunk előre haladni, ha megőrizzük magunkat a béke szigeteként.

Hazánk, a rendszerváltás időszakáig visszatekintve, Európa egyik nyitott gazdaságaként van jelen, ahol a GDP jelentős részét az export és import alkotja. Míg a csehek a Skodájukra büszkék, mi nem rendelkezünk hasonló nagyságrendű autóipari emblémával, de viszont képesek vagyunk kiváló kapcsolatokat építeni a világ minden táján. A COVID-19 világjárvány óta ezeket a kapcsolatokat még magasabb szintre emeltük, lehetőségeinket folyamatosan bővítve.

Nekünk nem szabad semmilyen visszavágásba belemennünk, nem tehetjük meg azt, hogy visszalövünk, mint Kína, és örülnénk, ha az Európai Unió is így állna hozzá a kérdéshez.

A magyar vállalkozói szektor, különösen a kisebb és közepes cégek, komoly kihívásokkal néznek szembe a piac- és technológiai hiányosságok miatt, főként a nagy tőkével rendelkező cégek árnyékában. A kormány asztalán számos javaslat és intézkedés lehet, amelyek célja ennek a rétegnek a támogatása és megerősítése. Ezek közé tartozhatnak például a digitális átállás elősegítése érdekében kidolgozott programok, amelyek a modern technológiákhoz való hozzáférést könnyítik meg a kisebb vállalkozások számára. Emellett a vállalkozásfejlesztési támogatások, adókedvezmények és pályázati lehetőségek bevezetése is szerepelhet a terveik között, hogy ösztönözzék az innovációt és a növekedést. Fontos lépés lehet a szakmai képzések és oktatási programok bővítése is, amelyek a vállalkozók és munkavállalók készségeit fejlesztik, ezáltal erősítve a versenyképességet a globális piacon. A kormány célja, hogy a helyi vállalkozások ne csupán túléljenek, hanem virágozzanak is, hozzájárulva ezzel a gazdaság fenntartható fejlődéséhez.

A vállalkozások védelme és a kisebb cégek ösztönzése kiemelt fontosságú a kormány számára, és ennek érdekében számos kezdeményezés zajlik. A vállalatok támogatása nem csupán gazdasági lépés, hanem szoros összefüggésben áll a munkahelyteremtéssel is, hiszen ezek a cégek közvetlen hatással vannak a családok életminőségére és jólétére.

A versenyszférában dolgozók körében a kis- és középvállalkozások dominálnak, hiszen a munkavállalók háromnegyede ezeken a területeken találja meg helyét. Különösen figyelemre méltó, hogy a 10 fő alatti mikrovállalkozások felelősek a foglalkoztatottak 40%-ának biztosításáért.

Fontos hangsúlyozni, hogy azokat a vállalkozásokat érdemes segíteni, amelyek már rendelkeznek a saját piaci helyükkel, ugyanakkor valamilyen – legyen az pénzügyi támogatás vagy új kapcsolatok kiépítése – külső segítségre van szükségük ahhoz, hogy a következő szintre lépjenek.

A magyar vállalkozások rendkívül innovatívak, és szinte minden kihívásra képesek megoldást találni. Ugyanakkor a kitartás terén még van hová fejlődniük, valamint a külpiacok felfedezése is további erőfeszítéseket igényel. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) az exportkapcsolatokban jelenleg nem tudják felmutatni ugyanolyan kedvező arányokat, mint amit a foglalkoztatottak számában tapasztalhatunk.

Komoly célkitűzések és programok révén igyekszünk konkrét eredményjavulásokat elérni ezen a területen.

Milyen lehetőségeket lát a startup cégek számára?

Az életem mindig is az innováció szellemében alakult, ami talán nem meglepő, hiszen mérnöki végzettséggel rendelkezem. A startupok olyan dinamikusan fejlődő, innovatív vállalkozások, amelyek nemcsak a hazai piacra összpontosítanak, hanem külföldi lehetőségeket is keresnek, hiszen komoly növekedési potenciál rejlik bennük. Egy 2019-es londoni kutatás eredménye szerint Budapest a legideálisabb helyszín a startupok számára Európában. A város kedvező feltételeket kínál, és megfizethető áron biztosít hozzáférést minden olyan erőforráshoz, amire egy induló vállalkozásnak szüksége lehet, legyen az információ, gyors kommunikáció vagy tehetséges munkaerő.

2019-ig Budapest rendelkezett egy jelentős és nemzetközi szinten is elismert startup ökoszisztéma támogató programmal, amely komoly lendületet adott a helyi innovációknak. Azóta azonban a városvezetés úgy döntött, hogy lemond ezekről a kezdeményezésekről, ami új kihívások elé állítja a helyi vállalkozói közösséget.

A startup sikeréhez szükséges tudás a birtokunkban van, azonban az ökoszisztéma és a kapcsolati háló fejlesztése terén még van mit előrelépni.

Itt nem csupán a befektetőkkel való kapcsolattartásra utalok, hanem arra is, hogy a magyar társadalom és a gazdaság egyéb szereplői is fordítsanak figyelmet a startupokra. Fontos, hogy érdeklődjenek a termékeik iránt, és kezdjék el aktívan használni a fejlesztéseiket. Az izraeli ökoszisztéma remek példa erre, hiszen ott a közösség szoros együttműködése és támogatása segíti a fiatal vállalkozásokat a növekedésben és a sikerben.

Ha rendelkezünk egy igazán különleges magyar nyelvtanuló szoftverrel, vajon miért döntenénk a világpiacon legnépszerűbb megoldás mellett?

Erőteljesen szerveződik alulról a női vállalkozók hálózata, gondolok itt a különféle díjakra, a mentorprogramokra. A kormány ehhez mit tud hozzátenni?

A női vállalkozók gyakran rendkívül eltökéltek és kitartóak, különösen amikor a piaci kihívásokkal szembesülnek. Számukra a problémák nem akadályok, hanem lehetőségek, amelyeket alaposan megvizsgálnak és kreatívan közelítenek meg.

Egy sikeres vállalkozás felépítéséhez három alapvető elem elengedhetetlen: anyagi források, szakmai tudás és erős kapcsolati háló.

A tudás általában rendelkezésre áll, és a pénz is valahogy mindig utat talál magának, de a kapcsolati háló kiépítése gyakran sokkal bonyolultabb feladatnak bizonyul.

A nőknél ez a jelenség nem csupán az üzleti kapcsolatok terén kiemelkedő, hanem az otthoni környezetben is kulcsszerepet játszik. A családi kapcsolatok és a háztartási feladatok megszervezése ugyanis elengedhetetlen a mindennapi életben. Bár a férfiak szerepvállalása egyre inkább erősödik, a gyereknevelés és a háztartási teendők terhe továbbra is nagyrészt a nőkre hárul. Ez a dinamika különösen fontos, hiszen a családi élet zökkenőmentessége és a gyermekek jóléte nagymértékben függ attól, hogy a nők milyen támogatást kapnak a környezetükből.

Az édesanyák személyi jövedelemadó mentessége jelentős átalakulásokat indít el az adórendszerben. E változás célja nem csupán a családok pénzügyi terheinek csökkentése, hanem a gyermekvállalás ösztönzése is. De vajon milyen számításokra és elemzésekre támaszkodik ez az intézkedés, és hogyan térül meg a társadalom számára? A mentesség bevezetése mögött álló számítások gyakran figyelembe veszik a gyermeknevelés költségeit, a családok jövedelmi helyzetét és a demográfiai trendeket. Az állam a várt adóbevétel-csökkenést a hosszú távú előnyökkel mérlegeli: a növekvő gyermeklétszám révén új generációk lépnek a munkaerőpiacra, ami a gazdaság fenntartható fejlődését segíti elő. A mentesség eredményeként a fiatal családok anyagi helyzete javul, ami hozzájárulhat a fogyasztás növekedéséhez és a gazdaság élénküléséhez. Ezen kívül a gyermekgondozási intézmények iránti kereslet is nőhet, ami új munkahelyeket teremt. Összességében tehát a személyi jövedelemadó mentessége egy komplex, jól átgondolt intézkedés, amely hosszú távon a társadalom egészének javát szolgálja, miközben a családok számára is kedvezőbb környezetet teremt.

Valóban, ez is egyfajta befektetés, de eltér a hagyományos részvények vagy kötvények világától. Itt nem csupán az eszköz vásárlási vagy eladási árát kell figyelembe venni; az édesanyák adómentessége mellett számos más tényezőt is mérlegelnünk kell, amelyek hozzájárulnak a teljes képhez.

Sokan kérdezik, hogy az idősebb anyákra miért kellett kiterjeszteni az intézkedést. Ők azok, akik példát nyújtanak azoknak a fiataloknak, akik még csak tervezik a családalapítást. Ha a gyermekesek megélhetése nehezebb, mint a gyerekteleneké, sokan hajlamosak megriadni a családalapítástól vagy későbbre kitolni azt.

A halogatás jelensége különösen 2010 környékén érte el csúcspontját, amikor az Európai Unió által mért szegénységi és társadalmi kirekesztődési index Magyarországon a gyermekeket nevelők között drámaian magasabb volt, mint a gyermektelenek esetében. Azóta, 2019-től kezdődően, a gyermekes családok szegénységi mutatója több évben is alacsonyabbnak bizonyult, mint a gyermekteleneké. Ezt a kedvező tendencia megőrzése érdekében fontos lépéseket kell tenni.

Az anyák adómentessége arra a korcsopra összpontosít elsődlegesen természetesen, akik aktívak még gyermekvállalás szempontjából, azaz a 20-40 évesekre.

Az a család, amely két gyermeket nevel és az átlagos jövedelmet realizálja, bruttó 640 ezer forintos keresettel rendelkezik mindkét szülő esetében. Ez a páros a gyermektelenekhez viszonyítva 177 ezer forint nettó többletbevételt élvez. Amennyiben az édesanya 40 év alatti, ezt a kedvezményt januártól kezdve élvezheti, míg ha idősebb, akkor a juttatásra több év elteltével számíthat.

Képes lesz-e a költségvetés elviselni ezt a terhet?

Igen, gondoljunk csak arra, hogy 10 százalék felett növekszik a bruttó átlagkereset, ami a jövedelmi adóbevételek növekedésével jár együtt amennyiben a foglalkoztatás szintjét sikerül megőrizni. A fogyasztás növekedése úgyszintén bevételeket hoz az államnak.

Az szja-intézkedés nem hirtelen terheli meg a költségvetést, hanem fokozatosan lép életbe, így a bevételnövekedés egy része el fog tűnni a rendszerben.

Magyarországon körülbelül 2,2 millió nő vesz részt a munkaerőpiacon. Ebből 1,2 millióan élvezhetik valamilyen formában az adómentességet. Ez a kedvezmény a 25 év alatti fiatalokra, a 30 év alatti egygyermekes szülőkre, illetve a 30 év feletti, több gyermekes anyákra vonatkozik. Ezzel együtt a női foglalkoztatottak 54 százalékát érinti ez a kedvező intézkedés.

A sajtóban kibontakozott egy vita arról, hogy javultak vagy romlottak a szegénységi mutatók. Milyen számok támasztják alá a javulást ezen a téren és ezek mennyire felelnek meg a nemzetközi szabványoknak?

Az elmúlt időszakban számos elemzésre bukkantam a médiában, amelyek nem az Eurostat által meghatározott hivatalos célindikátorokat veszik alapul. Az EU 2020-as stratégiája világosan megfogalmazta céljait: a foglalkoztatási rátát 75%-ra növelni, valamint 20 millióval csökkenteni a szegénységben és kirekesztettségben élők számát. Magyarország esetében a foglalkoztatási arány sikeresen meghaladta ezt a célt, és a 450 ezer főre tervezett csökkentés helyett több mint egymillió ember lépett ki a szegénységből, ezzel elérve a középosztály szintjét.

A 2030-as stratégiában fontos célkitűzések szerepelnek, amelyek közül kiemelendő a további 15 millió fős csökkentés, ebből 5 millió gyermek. A magyar adatok szépen mutatnak lefelé, ami biztató jel. Az Európai Unió is ezt a mutatót alkalmazza az értékelések során, és én is ezt tartanám szem előtt. Ha valaki más megközelítéssel kíván számításokat végezni, az természetesen az ő döntése, de ez nem lesz összehasonlítható a többi tagállam adataival.

A legfrissebb adatok szerint Magyarországon hány ember él szegénységben?

A 2010-es időszakban minden harmadik magyar állampolgár, a gyerekeseknek pedig közel 40 százaléka érintett volt a szegénységben és a társadalmi kirekesztettségben. Ehhez képest a covid előtti időszakra eljutottunk oda, hogy az arányszám lecsökkent 18,5 százalékra, a gyermekeseknél pedig 20 százalékra.

A járvány terjedését követően mindenki számára megfigyelhető volt a mutatók emelkedése, azonban a legfrissebb, 2023-as adataink csupán 21 százalékot mutatnak. Ez azt jelenti, hogy továbbra is az Európai Unió átlaga alatt helyezkedünk el. Érdemes megjegyezni, hogy a gyermekvállalás már nem számít hátrányos tényezőnek, sőt, éppen ellenkezőleg, pozitív hatással bír.

A tavalyelőtti év volt az egyetlen, amikor a reálkeresetek nem tapasztaltak emelkedést. Reményeim szerint 2024-ben ismét kedvezőbb szegénységi mutatókkal találkozunk, hiszen mögöttünk egy olyan év áll, amely során a reálkeresetek 9,2 százalékkal nőttek. Ráadásul 2025-öt is figyelemre méltó keresetnövekedésekkel kezdhettük meg.

Tavaly a világháború óta a legkevesebb gyermek született, ami aggasztó jelenség. Annak ellenére, hogy számos kedvező intézkedést bevezettek, a születési ráta először 1,56-ra emelkedett, majd ismét drámaian csökkent 1,38-ra. Mi lehet ennek az oka? Van-e lehetőség a helyzet javítására?

A rendszerváltás következtében minden országban jelentős csökkenés tapasztalható a termékenységi mutatók terén, így hazánk esetében is. Az ezredfordulón a termékenységi ráta 1,28-ra esett, és a Bokros-csomag hatásai egyértelműen éreztették a hatásukat, drámai visszaesést okozva. Míg más rendszerváltó országok mutatói az ezredfordulóra csökkentek, majd az uniós csatlakozás után kezdtek javulni, nálunk a helyzet csak 2002-ig mutatott kedvezőbb tendenciát. A legrosszabb évünk 2011 volt, amikor a termékenységi ráta mindössze 1,23-ra süllyedt, ezzel az uniós rangsor legvégén végeztünk. Ezt követően a számok 2021-ig folyamatos emelkedést mutattak, elérve az 1,61-es szintet, ám az ezt követő időszakban ismét csökkenésnek indult a termékenységi ráta és a születések száma is.

A két mutató közül a gyermekvállalási kedv, vagyis a termékenység figyelése sokkal fontosabb, mint csupán a születések számának elemzése. Ennek oka, hogy a jelenlegi szülőképes korú nők, akik 20 és 40 év közöttiek, jóval kevesebben vannak, mint az előző generációk tagjai, ami a rendszerváltás körüli társadalmi és gazdasági változásoknak tudható be.

2007-ben még 1 millió 530 ezer nő volt ebben a korcsoportban, azonban mára ez a szám drámaian csökkent: 400 ezerrel kevesebb, tehát jelenleg 1 millió 130 ezer nő tartozik ide.

Ez a jelenség több rendszerváltó országban is megfigyelhető, nem csupán hazánkban. Bár a nők gyermekvállalási hajlandósága magas, a számukra érkező gyermekek száma mégsem elegendő ahhoz, hogy pótolja a népesség csökkenéséből adódó létszámbeli deficitet.

Mik a lehetőségeink, lehet-e ezen fordítani?

Lényeges, hogy minél több gyermek érkezzen a világra, de figyelembe kell vennünk a lehetőségeink határait is.

A szülőképes nők száma továbbra is folyamatosan csökken, és jelenleg azok a hölgyek vannak a legaktívabb életkorban, akik 1985 és 2005 között születtek. Amennyiben sikerülne növelni a gyermekvállalási kedvet 2-re, akkor bátran állíthatnánk, hogy mindent megtettünk a helyzet javítása érdekében.

Éppen ezért kulcsfontosságú minden olyan lépés és példa, amely a gyermekvállalást serkenti, javítja a családok anyagi biztonságát, és hozzájárul a következő egy-két év pozitív jövőképeinek megerősítéséhez.

Évről évre 40 ezer fővel csökken a munkavállalási korú népesség itthon, mivel a nyugdíjba vonulók száma meghaladja a fiatalok belépését a munkaerőpiacra. Ez a tendencia számos következménnyel járhat. Először is, a munkaerőhiány egyre égetőbb problémává válhat, ami a gazdasági növekedés ütemét is fékezheti. A fiatalok alacsony számának következtében a cégek nehezebben találnak megfelelő munkaerőt, ami a versenyképesség csökkenéséhez vezethet. Másrészt, a társadalom elöregedése miatt a nyugdíjrendszer fenntarthatósága is kérdésessé válik, hiszen kevesebb aktív dolgozó fizeti a nyugdíjjárulékot, miközben egyre több ember részesül a nyugdíjellátásban. Ez hosszú távon pénzügyi feszültségeket szülhet. Végül, a munkaerőpiac változásai új kihívások elé állítják az oktatási rendszert is. A fiatalok képzése és a gyakorlati tapasztalatok megszerzése kiemelt fontosságúvá válik, hogy megfeleljenek a jövőbeli igényeknek. A megfelelő intézkedések hiányában a helyzet tovább súlyosbodhat, ami hosszú távon a gazdasági stabilitásra is hatással lehet.

Azok, akik most kezdenek belépni a munkavilágába, körülbelül 2005 táján látták meg a napvilágot, míg a nyugdíjkorhatárt elérő generáció tagjai 1960-ban születtek. Bár a nyugdíjasok száma már elmarad az 50-es évek elején született Ratkó-generációétól, a mai fiatalokhoz képest még mindig jelentős többségben vannak. Ez a demográfiai jelenség áll a helyzet mögött.

A szociológusok hajlamosak csak az idősödési mutatókat nézni, ami kétségtelenül fontos, de nem foglalkoznak azzal, hogy vajon hányan dolgoznak az aktuális korcsoportból.

Pedig ki tartja fenn a nyugdíjrendszert?

Az idősödési indexünk 2010-ben, bármennyire is kedvezőbb helyzetben volt, csupán 3,7 millió munkavállaló után fizettek nyugdíjjárulékot. Jelenleg viszont ez a szám 4,7 millióra emelkedett.

Ebből is látszik, hogy a magas foglalkoztatási mutató megtartása milyen lényeges, erre épül az egészségbiztosítás, a szociális ellátórendszer és a nyugdíjrendszer is többek között.

A fiatalok és az idősebb generációk körében egyre nagyobb népszerűségnek örvend a hosszú élet titka, amely az egészséges öregedést célozza meg. A kérdés, hogy a kormány milyen lépéseket tesz e modern és aktuális témával kapcsolatban, különösen fontos. Mennyire van tudatában a döntéshozók ennek a tendencia jelentőségének, és milyen intézkedésekkel támogatják az egészséges életmódot és a hosszú élethez vezető utat?

Amikor a kormány 2010-ben megszerezte a választások gyümölcsét, Magyarország egy igen kedvezőtlen mutatóval indított: mindössze 57 évnyi egészségben eltöltött időtartamra számíthattunk. Azóta azonban jelentős előrelépést tettünk, és az EU-ban a legmarkánsabb növekedést mutattuk fel, hiszen ez az időtartam öt évvel bővült. Ma már a középmezőnyhöz tartozunk, és ilyen mértékű javulást egyedül Szlovénia tudott felmutatni.

Az egészségmegőrzés területén külön államtitkárság működik, amely különböző programokat indít a turizmus fellendítése érdekében. Jelenleg számos projekt zajlik a bicikliutak fejlesztésén, valamint a turistaházak karbantartásán. Az egészségügyben is egyre inkább előtérbe kerül a prevenció, ami remélhetőleg konkrét javulást eredményez a közeljövőben. Ez a fejlődés a magánszektor által indított kezdeményezésekkel és az emberek gondolkodásmódjának átalakulásával együtt még eredményesebbé válhat.

Milyen elvárásokkal tekintenek az árletörő intézkedésekre? Mekkora inflációt fogad el a kormány a gazdasági stabilitás érdekében?

Az inflációt célzottan a 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékpontos sávba kell terelni. Már az is bíztató, hogy a februári 5,5-5,6 százalékos szintről márciusra 4,7 százalékra csökkent az érték; ebben a csökkenésben mindössze négy napnyi árstop hatása érződött. Remélem, hogy áprilisra tovább javul a helyzet, különösen figyelembe véve, hogy a bankok által saját kezdeményezésre végrehajtott szolgáltatói díjbefagyasztás is érezteti majd hatását. Tavasszal általában ilyenkor korrigálják a szolgáltatások árait az előző év inflációs mutatói alapján.

A bolti árak megfogása után a szolgáltatói díjak emelésével lehet megakadályozni az infláció újbóli kilengését, ebbe a küzdelembe a Nemzetgazdasági Minisztérium mellé beszállt Varga Mihály frissen kinevezett jegybankelnök is, aki tető alá hozta a megyegyezést a bankokkal. A jegybank ezzel különlegeset, újat lépett, amit átlagos időkben a központi pénzintézetek nem szoktak.

A családbarát politikának még milyen leágazásai várhatók a jövőben a teljesség igénye nélkül a csok, a babaváró, az adóintézkedések után? Mely országra tekintenek példaképként?

Magyarországon a családok ügye nem csupán egy államtitkárság hatáskörébe tartozik, hanem a kormányzás minden szegmensét átszövi, különösen 2010 óta. A kormány minden döntését a családok perspektívájából vizsgálja, legyen szó egyszülős háztartásokról, kisgyermekes családokról vagy éppen a nyugdíjasokról. Azokat a lépéseket, amelyek a családok számára kedvezőtlenek lennének, a kormány általában csak végső esetben alkalmazza, amikor már elkerülhetetlennek tűnik a védekezés. Jelenleg nehezen tudnék olyan intézkedést említeni, amely a családokat hátrányosabb helyzetbe hozta volna, mint ahogyan az a társadalom egészére hatással lenne.

Ez a fókusz valóban egyedülálló a világ színpadán. Már nem az a célunk, hogy más országok példáit másoljuk, hanem hogy saját innovációinkra, igényeinkre és tapasztalatainkra építve hozzunk létre új megoldásokat. Bátran vállaljuk, hogy ebben a területen kiemelkedőek vagyunk, és büszkék lehetünk arra, hogy értékes tapasztalatokat tudunk megosztani másokkal. Nem véletlen, hogy egyre többen felfigyelnek az elért eredményeinkre: a nemrégiben megalakult amerikai kormány is pozitív példaként tekint ránk, és érdeklődik a védőnői és családtámogatási rendszerünk tapasztalatainak megosztása iránt.

Milyen módon képes összeegyeztetni a kutatói, az oktatói, a kormányzati és a személyes életének különböző kihívásait?

Nekem már nem kicsi a gyerekem, 24 éves, ő is és a férjem is sokat segítenek mindenben. Hat éves korig ugye nagyon sok feladata van az anyának napközben is a gyerekkel, a 6-12 éves korban, az önállósodás időszakában még mindig résen kell lenni, figyelni kell a gyereket teret adva neki.

Az Eurostat a statisztikai adatai alapján ezeknél a korosztályoknál állapítja meg a határokat.