Magyarország ismét a technikai recesszió küszöbén állhat.

Az OTP szakértői szerint a gazdasági növekedés üteme 2024-ben jelentősen elmaradt a várakozásoktól.

"A 2024-es magyar GDP-növekedés 0,4 százalék körül lehetett, ami jóval elmarad az előzetes várakozásoktól és a régiós országok adataitól. Ezért elsősorban a beruházások jelentős visszaesése lehetett a felelős, ami ráadásul egyedi tényező a kelet-közép-európai régióban" - mutatott rá Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője.

Hiába bővült 4 százalék körüli mértékben a fogyasztás, ezt bőven ellensúlyozta a beruházások 15 százalékos visszaesése; nagyrészt emiatt került ismét technikai recesszióba Magyarország. Ugyanakkor mostanra látszanak pozitív jelek: a zuhanás lassult, így hamarosan túljuthatunk a mélyponton a szakértők szerint -- tette hozzá a szakember.

A várakozások szerint 2025-ben a tavalyi évhez hasonlóan körülbelül 4 százalékos növekedés várható a fogyasztás terén. A beruházások fellendülését az állami projektek erősödése és a már korábban bejelentett jelentős fejlesztések támogathatják, amelyek hozzájárulhatnak a gazdasági visszapattanáshoz. Továbbá, az export teljesítménye is kedvező irányban változhat az európai gazdasági fellendülés következtében. A bank elemzői jelenleg 2 százalékos gazdasági növekedést valószínűsítenek az idei évre, ami alacsonyabb a korábban várt 2,5 százalékhoz képest. Ezen előrejelzés mögött azonban még mindig húzódnak lefelé mutató kockázatok, például az esetleges amerikai vámok, a munkaerőpiac gyengesége, valamint a beruházások további csökkenésének lehetősége. A jövő évi parlamenti választásokkal összefüggésben tervezett gazdaságélénkítő intézkedések hatásai igazán csak 2026-ban mutatkoznak majd meg.

Az inflációban 2024-ben jelentős csökkenést láttunk, 2025-ben pedig enyhén meghaladhatja a jegybanki toleranciasáv (3 plusz-mínusz 1 százalék) felső szélét, 4,5 százalék környéki átlagos inflációs rátával számolnak az OTP Bank elemzői. A jövedékiadó-emelések, a növekvő fogyasztás, a béremelkedés és a tartósan gyenge forint hozhat egy kisebb emelkedést a mutatóban 2025-ben. Ugyanakkor már most látszanak kockázatok, mint például a geopolitika, a magasnyomású gazdaság és a márciustól hivatalba lépő új jegybankelnök esetleges intézkedései.

"A tavalyi hiánycélt meghaladóan 4,8 százalékos lett az államháztartás éves hiánya 2024-ben. Változatlan gazdaságpolitika mellett ugyanakkor 2025-ben is a GDP 4,5-5 százalékát teheti ki a deficit, vagyis a 3,7 százalékos megcélzott hiány eléréséhez további kiigazításra lehet szükség" - figyelmeztet Tardos Gergely, majd hozzátette: a választás előtti évben azonban kevés a valószínűsége az újabb kiigazításnak.

A folyó fizetési mérleg egyenlegének látványos javulása vitathatatlanul az utóbbi évek egyik legnagyobb sikere volt. Tavaly Magyarország külső finanszírozási pozíciója már a GDP 2-3 százalékának megfelelő többletet tudott felmutatni. Bár várhatóan 2025-re ez az arány némileg csökkenni fog, még mindig optimisták lehetünk, hiszen elérheti a GDP 1,8 százalékát.

Örömhírrel szolgálhatunk: a külső eladósodottság drámai növekedése végre megállt. Az OTP Bank szakértői előrejelzése alapján a mutató a következő időszakban fokozatosan a GDP 60 százalékához közelíthet, ami kedvező fejlemény. Emellett a devizatartalékok is emelkedtek, és a tartalékmegfelelőség javult, így a Magyar Nemzeti Bank számára szélesebb mozgástér nyílik, ha szükség esetén beavatkozásra lenne szükség.

Ezekből a tényezőkből kiindulva az OTP Bank szakértői jelenleg 370 körülire taksálják a forint valós árfolyamát, vagyis a mostani, 410 feletti kurzus jelentős alulértékeltségről árulkodik. Ebből kiindulva akár jelentős erősödésre is lehetne ugyan számítani, az elemzők mégis azt gondolják: középtávon a forint kontrollált leértékelődési pályán marad, vagyis inkább fokozatosan gyengül tovább. Rövidtávon azonban 2025-ben a korábbinál fontosabb lehet a gazdaság szereplői számára a stabil árfolyam fenntartása, így az év végére kis erősödésre lehet számítani, az OTP Bank elemzői úgy vélik, 405-ös euróárfolyammal zárhatjuk 2025-öt.

"A számos bizonytalanság miatt nem csak a devizák között érdemes diverzifikálni a befektetési portfóliókat, hanem a különböző eszközosztályok, mint a részvények és kötvények, valamint a régiók között is. Ez utóbbi kapcsán fontos kiemelni, hogy a kelet-közép-európai régió piacai továbbra is alulértékeltek a világ más piacaihoz képest" - mutatott rá Sándor Dávid, a OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési osztályának vezetője.