Képzeld el, hogy egy fontos pillanat előtt állunk, ahol a megszorítások bejelentése még csak a horizonton sejlik. Ez a látlelet egyfajta pillanatkép a jelenlegi helyzetről, amelyben a döntések és a következmények súlya már érzékelhető, de a végső szavak m

Az Ilie Bolojan által irányított új kormány a közeljövőben nekilát a szigorú reformok bevezetésének, amelyek célja az Európai Unió legnagyobb költségvetési hiányának drámai csökkentése. A helyzet komoly: el kellene kerülni, hogy az ország hitelminősítése jelentősen romoljon, és hogy felfüggesszék az európai alapok kifizetését. Sajnos, a szükséges intézkedések társadalmi és politikai költségei is hasonlóan magasra rúghatnak, mint a jelenlegi államháztartási hiány.

A tervezett intézkedések között kiemelkedő elem a közalkalmazottak létszámának 20%-os csökkentése, ami több mint 160 000 fő elbocsátását vonhatja maga után. Emellett a kormányzat az áfakulcs emelését is kilátásba helyezte, valamint új adók és illetékek bevezetését tervezi.

A tervezett intézkedések között található a nyereség- és osztalékadó emelése 10%-ról 16%-ra, a tűzifa és más energiaforrások áfájának 9%-ra történő növelése, továbbá a kedvezményes áfakulcs visszaállítása a 19%-os szintre.

A kormány elképzelései között fontos helyet foglal el az állami beruházási programok alapos áttekintése. Céljuk a támogatások szűkítése, amelynek keretében kizárólag azok az állami szubvenciók maradhatnak érvényben vagy indulhatnak el, amelyek képesek fokozni az exportot, mérsékelni az importot, vagy éppen hozzáadott értéket generálni a gazdaság számára.

A 2024-es költségvetési hiány Románia esetében a GDP 9,3%-át teszi ki, ami komoly aggodalomra ad okot. Az Európai Bizottság határozott üzenetet küldött az országnak: 2030-ra a hiányt 2,8%-ra kell csökkenteni. Ha ezt a célt nem sikerül elérni, súlyos következményekkel kell számolni, amelyek között szerepelhetnek a magasabb hitelfelvételi költségek, valamint az uniós támogatások felfüggesztése.

Ilie Bolojan vezette négypárti kormány előtt komoly kihívások állnak. Románia történetében a koalíciós kormányzás nem rendelkezett erős hagyományokkal, így a feladat nem ígérkezik egyszerűnek. A múltbeli koalíciós kormányok gyakran inkább saját politikai érdekeik érvényesítésére, mintsem a közös célok megvalósítására használták a kormányzati hatalmat, és a partneri viszonyokat gyakran csak eszközként kezelték a saját választói bázisuk megerősítésére.

A kormány munkatársai azonnal kifejezték ellenállásukat a végrehajtó hatalom azon tervével szemben, amely a különleges munkakörülményekhez kapcsolódó juttatások csökkentésére irányul. Ennek következtében a koalíció is megrekedt: az érintett intézkedések bevezetését a kétoldalú tárgyalások lezárásáig felfüggesztették. Az országos szakszervezetek is sürgetik a tárgyalások megkezdését, és máris megkérdőjelezik a reformok szükségességét.

Mindez az ítéletnap küszöbén! Daniel Dăianu közgazdász, a Költségvetési Tanács elnöke az általa ítéletnapnak nevezett reformok bejelentését emeli ki, hangsúlyozva, hogy "ez a korrekció annyira átfogó, hogy senki sem úszhatja meg a következményekkel járó fájdalmat."

A hangsúly itt a senki nemi pozícióján van. Elemzők figyelmeztetnek arra, hogy ha a Bolojan-kormány csak a kisemberek terhére kívánja megfizettetni az előző kormányok hibáit, akkor elkerülhetetlenül kudarcra van ítélve. Az ilyen intézkedések rendkívül népszerűtlenek lesznek, és elutasításra számíthatnak, hacsak nem párosulnak a kiváltságok – például a különleges nyugdíjak – csökkentésével. Ilyen körülmények között az emberek dühöt fognak érezni, és a következő választásokon súlyosan megbüntetik az européer pártokat. A radikális populizmus erősödésének jelei már most is láthatók a kormánykoalíció határozatlanságának következtében.

A gazdasági elemzők számára problémát jelent a koalíció hitelessége is: hogyan lehet eladni a megszorításokat, amikor ugyanazok a politikai aktorok, akik a korábbi évek hiánynövekedéséért felelősek, ismét a választók elé állnak és bizalmat kérnek?

Szerencsére Ilie Bolojan miniszterelnök hatékony adminisztrátorként vált ismertté nagyváradi hivatali ideje alatt, amikor is sikeresen átszervezte a helyi önkormányzatokat és jelentős mértékben csökkentette a költségeket. Siegfried Mureșan liberális képviselő "igazi reformerként" méltatja őt, azonban a kihívások továbbra is fennállnak: valódi és tisztességes reformok nélkül Bolojan kudarca elkerülhetetlennek tűnik.

Daniel Dăianu becslése szerint az optimista forgatókönyv szerint a költségvetési hiány az év végére 8% alá csökkenhet. Az Unió 7 százalékot várna el. Milyen sokszor fütyült a kormány arra, hogy mit várt el az Unió, a nemzetközi pénzintézetek, s még többször arra, hogy mit remélt a választópolgár.

"És képzeld el, hogy én lennék az, aki fenntartja az államot – milyen csodás lenne ez!"