Kövér László kijelentette, hogy az európai nemzetek létezése szorosan összefonódik az etnikai gyökerekkel. Szerinte az etnikai identitás elengedhetetlen a nemzetek fejlődéséhez és fennmaradásához. Az ilyen alapok hiányában a nemzeti közösségek nem tudják

Kövér László, az Országgyűlés elnöke hétfőn Budapesten, az EU parlamenti elnökeinek konferenciáján hangsúlyozta, hogy az európai nemzetek létezése elengedhetetlen az etnikai alapok nélkül. Úgy véli, hogy a nemzetek hiányában az európai nemzeti államoknak sincs érvényes létjogosultságuk.

Kiemelte, minden ellenkező propaganda ellenére Európa kulturális identitásának napjainkban is két meghatározó, megkerülhetetlen eleme van: a több mint kétezer esztendős keresztény értékrend valamint az elmúlt háromszáz esztendőben kialakult nemzeti érzület.

Ünnepeink és mindennapi szokásaink szinte minden aspektusa a keresztény és a nemzeti hagyományaink mélyén gyökerezik. Az európai nemzetek önállósága soha nem létezett a valóságban, ezért egy egységes európai identitás sem alakult ki - fogalmazott.

Rámutatott, a keresztény és nemzeti identitás képezi Európa lelkét, egy olyan történeti, szociológiai, kultúrantropológiai és társadalomlélektani valóságot, amit mindannyian érzékelnek, de azt is érzékelik, hogy valakik minden áron, minden eszközzel ezt le akarják rombolni, Európa lelkét el akarják rabolni.

Olyan nem állami érdekképviseletekről van szó, amelyek jellemzően Európán kívül működnek, de európai támogatással is rendelkeznek. Ezek a csoportok, miután "lélekrablásra" került sor, arra törekednek, hogy kiaknázzák Európa államait. Céljuk, hogy saját javukra megszerezzék az európai nemzetek pénzügyi, gazdasági, természeti és emberi erőforrásai feletti irányítást és jogosultságot.

Minden egyes európai országban, kivétel nélkül, tudatos és módszeres szellemi, lelki és politikai harc folyik a hagyományos családok, a keresztény egyházak, valamint a nemzeti identitás ellen. Ez a folyamat fokozatosan kiüresíti az "identitásterrorizmus" fogalmát – fogalmazott a szakértő.

Rámutatott, akit hatalmi értelemben alá akarnak vetni, annak először a tudatát kell megszállni, és csak utána a területét - ez az európai nemzetek ellen zajló XXI. századi hibrid hadviselés szabálya.

Rávilágított arra, hogy "az Európai Unió legnagyobb lélekszámú tagállamának titkosszolgálata" nemrégiben közzétett egy dokumentumot, amelyben hangsúlyozta: az etnikai alapú nemzetfogalom ellentétes a demokratikus értékekkel.

A "bökkenő" abban rejlik, hogy etnikai alap nélkül nem létezhet valódi nemzet, hiszen az európai nemzetek, mint történelmi jelenségek, valójában a közös nyelv, történelem és kultúra által formált etnikai közösségek fokozatos öntudatra ébredésének eredményei – emelte ki az Országgyűlés elnöke.

„Álláspontunk szerint az európai nemzeti identitásból nem az etnikai összetevőt kell eltávolítani – különösen nem hatalmi vagy jogi eszközök révén –, hanem a különböző etnikumok közötti együttélés kihívásaira kell keresnünk olyan válaszokat, amelyek az alkotmányos jog, a polgári jog és a nemzetközi jog keretein belül erkölcsileg és politikailag is megfelelőek, és minden európai állam és nemzet számára elfogadhatók” – hangsúlyozta.

A XXI. század kihívásaira válaszul sürgető szükség van egy modern jogi és politikai keretrendszer kialakítására, amely az etnikai alapú nemzeti együttélés kérdéseit hivatott rendezni. Ezt a megoldást a XX. századi európai történelem tanulságaiból kell meríteni, hogy elkerüljük azokat a tragédiákat, amelyek a múltban a nemzetek közötti feszültségekből fakadtak. Célunk, hogy a különböző nemzeti közösségek ne váljanak egymás ellen uszítás eszközeivé, és hogy megóvjuk őket a birodalmi manipulációk ártalmas hatásaitól - emelte ki.

Kiemelte, hogy az emberek nemzeti identitása szoros összefüggésben áll az állam polgáraival, és ez az identitás, mint tudatállapot és értékrend, az anyanyelvből, a kultúrából és a szülőföldből ered. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy szabadon örökölje elődeinek anyanyelvét, kultúráját, valamint a szülőföldje otthonosságát, és ezt szabadon továbbadhassa utódainak. Szorgalmazta továbbá, hogy az állam felelőssége a különböző számú többségben vagy kisebbségben élő nemzeti közösségek identitásának védelme.

A magyar javaslat az, hogy a nemzeti identitáshoz való jogot európai összefogással tegyék az európai és az egyetemes emberi jogok legújabb generációjának a részévé, nemcsak az uniós tagállamok polgárainak mintegy tizedét kitevő őshonos kisebbségi közösségek, hanem a többségben élők javára is.

Mindez nemcsak Európában, hanem világszerte az általános emberi méltóság védelmének egyik hasznos eszköze lehetne, amely mindenhol erősíthetné a békét, biztonságot és stabilitást, és nem utolsó sorban hatékony eszköz lenne az európai kulturális identitás, azaz Európa lelkének védelmére is. (MTI)