Feltárult a titok: miért tapasztaljuk olyan hűvösen a tavaszt? Itt a várva várt előrejelzés, ami megmutatja, milyen időjárási körülményekre számíthatunk a közeljövőben - Agrárszektor.
"Sokan panaszkodnak, hogy Norvégiában sokkal kedvezőbb az időjárás, mint itthon." – mondják, miközben 2025 májusának közepén kabátot húznak munkába induláskor, vagy éppen elhalasztják a rég vágyott tavaszi kirándulásokat. Az ELTE Meteorológiai Tanszék tudósai – Szabó Péter, Kis Anna és Pongrácz Rita – legújabb kutatásuk során arra keresték a választ, hogy valóban rendkívüli-e az idei tavasz, mi állhat a szokatlanul hűvös időjárás mögött, és mit árul el mindez a évszakok hosszú távú alakulásáról.
Az elmúlt két hétben szokatlannak érezhető az uralkodó hűvös időjárás, ami főleg a délelőtti órákban és este feltűnő. Valóban, az idei tavasz a tavalyinál sokkal hidegebb hazánkban, de azt nem szabad elfelejtenünk, hogy 2024 tavasza volt a legmelegebb 1901 óta. Ugyanakkor extrém meleg periódusok is voltak idén, például januárban, olyannyira, hogy az a mostani május eleji hidegebb értékekkel szinte azonos hőmérsékletű volt (körülbelül 10 fok) - nem csoda tehát, ha valaki kabátban járt májusban. Összességében azonban az idei év első felében a klímaátlagnál inkább kissé melegebb volt hazánkban, ezért legfeljebb a tavalyi évhez viszonyítva helytálló, hogy "nagyon hidegnek" nevezzük az idei tavaszt - írja közleményében a masfelfok.hu.
A hidegrekordok valóban figyelemfelkeltőek - hazánkban például május első felében két nap is új, eddig nem tapasztalt hideget hozott -, ám ezek előfordulása egyre ritkábbá válik. A globális felmelegedés következtében a melegrekordok száma viszont folyamatosan növekszik: 2025 eddig már öt olyan napot könyvelhetett el, amikor új melegrekord született, míg a 2024-es év során összesen 24 melegrekordot regisztráltunk, míg hidegrekordot csupán egyet. A klímamodell-szimulációk alapján a jövőben várhatóan olyan évekhez hasonlóan alakul majd a helyzet, mint a tavalyi, míg az idei év várhatóan kivételt jelent majd a trendben.
A klímaváltozás hatására az évszakok határai folyamatosan átalakulnak, és ez nem csupán érzékelhető, hanem mérhető is. Magyarország, mint sok más mérsékeltövi és kontinentális térség, jellemzően meleg nyarakkal és hideg telekkel büszkélkedhet. A két évszak között a hőmérséklet ingadozása figyelhető meg, amely az átmeneti időszakokban különösen szembetűnő. Ezért nem meglepő, hogy az átlagos időjárási mintázatokhoz képest "ugráló" jelenségeket tapasztalunk. Ebből születtek azok a népi megfigyelések, amelyek a márciusi felmelegedéseket (Sándor-József-Benedek) vagy a májusi fagyos napokat (Pongrác-Szervác-Bonifác) próbálták korábban értelmezni.
Az elmúlt évtizedek statisztikái azt mutatják, hogy Magyarországon a tavasz és a nyár időtartama egyaránt 25 nappal megnövekedett, míg a tél időszaka drámaian, a felére csökkent. Egy tipikus évben a tavasz egyre korábban érkezik, de a hideg időszakok gyakran eltartanak jó ideig, míg a nyár már több mint egy héttel korábban kezdődik, és szeptemberben is bőven jelen van. Az ősz hossza viszont változatlan maradt. Minden évszak melegedésnek indult, de az egyes időszakok eltérő mértékben tapasztalják ezt a változást: így tehát az évszakok kezdete és vége is átalakult, de eltűnésükre nem kell számítani.
Az évszakok változása érdekes helyi eltéréseket is mutat. Így mára az Északi-középhegység térségében lett a legrövidebb a tél aránya: a teljes évnek csupán 9%-a, a tavasz pedig itt a leghosszabb és az év egyharmadát teszi ki.
