Kemenesi Gábor véleménye szerint elképzelhetetlen, hogy egy vírust mesterséges módon állítottak volna elő.
A Pécsi Tudományegyetem virológusa szerint a nullához közelít az a feltevés, amiről ma Gulyás Gergely kancelláriaminiszter beszélt a Kormányinfón.
"Nem zárható ki, hogy mesterségesen előállított vírussal van dolgunk" - mondta a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyarországon több mint ötven év után felbukkanó ragadós száj- és körömfájás kórokozójáról.
A miniszter egy újságírói kérdésre válaszolva kifejtette, hogy laboratóriumi adatokat figyelembe véve elképzelhető, hogy a száj- és körömfájás nem természetes úton, hanem mesterségesen, egy kémcsőben keletkezett. Amikor a biológiai támadás lehetőségéről érdeklődtek, Gulyás hangsúlyozta, hogy ezt teljes bizonyossággal nem tudja megerősíteni. Hozzátette, hogy az általa hivatkozott vizsgálatot egy külföldi laboratóriumban végezték el.
"Ez azt jelentené, hogy valaki összerakott egy vírust" - mondta a Qubitnek Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának igazgatója.
"Ennek a lehetőségnek a valószínűsége a nullához közelít" - fűzte hozzá.
A vírusok besorolása a rendelkezésre álló genetikai információk alapján nem a teljes genom elemzésén alapszik. Ezért a következtetések, amelyeket levonhatunk, elsősorban arra vonatkoznak, hogy a vizsgált vírus törzse mely országokban elterjedt változatokhoz hasonlítható leginkább.
A ragadós száj- és körömfájás kórokozója évszázadok óta fertőzi az állatállományokat, és ez volt az első állati vírus, amit a tudomány még a 19. század végén felfedezett. A vírus, amit Magyarországon eddig négy Győr-Moson-Sopron megyei szarvasmarhatelepen mutattak ki, az európai uniós laboratóriumi vizsgálatok szerint az O-szerotípusba tartozik. Ez a világon kiinduló ragadós száj- és körömfájás járványok több mint kétharmadáért felelős, és évtizedek óta ismert.
A szakértő véleménye szerint a rendelkezésre álló információk alapján a jelenlegi hazai járvány forrása pakisztáni eredetű lehet.
A mesterséges környezetre tett megjegyzés tudományos szempontból azt jelenti, hogy a legjobban egy pakisztáni laboratóriumban regisztrált törzshöz hasonlít – nyilatkozta Kemenesi. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezt a hasonlóságot csupán részleges genomadatok alapján állapítják meg, ami önmagában nem elegendő bizonyíték. A vírus eredetének és terjedésének pontos nyomozásához, valamint annak feltárásához, hogy a két helyszín között a természetben milyen folyamatok játszódtak le, alapos járványügyi vizsgálatok szükségesek. Ehhez pedig alapvető fontosságúak a megfigyelési (surveillance) adatok.
A virológus véleménye szerint a genetikai információk elemzésekor néha meglehetősen téves következtetésekre juthatunk. Ezt jól illusztrálja egy korábbi ebolajárvány esete is. További részletek és magyarázatok találhatók a Virológia Pécs Facebook-oldalán közzétett posztban.
