KAP-reform: Visszatérnek a gazdatüntetések?
Az Európai Bizottság legfrissebb költségvetési javaslatai az agrártámogatások terhét a tagállamok vállára helyezik, ezzel pedig a közös agrárpolitika jövője még inkább kérdésessé válik.
Az Európai Bizottság e napokban ismerteti azt a költségvetési javaslatcsomagot, amely radikálisan átalakítaná a közös agrárpolitika (KAP) finanszírozását. A kiszivárgott tervek szerint
A Közös Agrárpolitika (KAP) megőrizné eredeti nevét és strukturális kereteit, azonban a pénzügyi döntések jelentős része nemzeti szintre helyeződne át.
Ez a lépés Ursula von der Leyen elnök szándékai szerint lehetőséget ad arra, hogy Brüsszel elkerülje a látványos traktortüntetéseket - miközben a tagállamok maguk viaskodhatnak a csökkenő támogatási források elosztásáért.
Kevesebb anyagi forrás, de annál intenzívebb politikai küzdelem.
A tervezet értelmében az agrártámogatások egy része a jövőben szorosabban kapcsolódik majd a regionális és kohéziós alapokhoz, és a tagállamok nagyobb szabadságot kapnak abban, hogy hogyan és kinek osztják szét a forrásokat. A közvetlen kifizetések, a fiatal gazdák támogatása és az aktív gazdálkodó fogalma továbbra is fontos szerepet játszanak, de nem egységes szabályozás, hanem nemzeti döntések alapján.
A területalapú támogatások csökkentése, különösen a nagybirtokosokra vonatkozóan, egy új irányvonalat képviselne, amelynek keretében a támogatások felső határát 100 ezer euróra korlátoznák. Ezen javaslat azonban évek óta ellenállásba ütközik, elsősorban a jelentős mezőgazdasági érdekcsoportok miatt. Ennek következtében várható, hogy komoly politikai viták és feszültségek bontakoznak ki a nemzeti színtéren.
A tagállamok közötti különbségek tovább mélyülhetnek.
A tagállamok eltérő mezőgazdasági struktúrái és politikai prioritásai következtében az új rendszer a verseny torzulásához vezethet. A különböző országok eltérő szintű támogatásokkal és sajátos feltételrendszerekkel támogathatják gazdáikat. Ennek eredményeként az unió egyik alapvető elve, az egyenlő versenyfeltételek, komoly veszélybe kerülhet.
A mezőgazdasági miniszterek aggodalmuknak adtak hangot: José Manuel Fernandes, a portugál politikus figyelmeztetett, hogy ha a mezőgazdasági és regionális alapok összevonásra kerülnek, akkor a Közös Agrárpolitikából (KAP) "mindenki kivehet, de senki nem vállal felelősséget érte".
A földművelők már aktívan dolgoznak a válaszlépéseik kidolgozásán.
Bár a Bizottság "egyszerűsítésként" tálalja a változásokat, a gazdálkodói szervezetek széles körű elutasítással reagáltak. Szerintük az új rendszer elveszi a kiszámíthatóságot, növeli a bürokráciát, és meggyengíti az agrárágazat pozícióját más, erősebb minisztériumokkal szemben a nemzeti költségvetési vitákban.
A Farm Europe iparági csoport szóvivője, Luc Vernet kifejezte véleményét, miszerint a javasolt terv "kegyetlen pofon a gazdáknak", akik eddig az uniós politika legfőbb szövetségeseiként tűntek fel.
A következmények már most is kézzelfoghatók: a spanyol gazdák három hete folytatják tiltakozásaikat, és már készülnek egy újabb brüsszeli traktoros demonstrációra. Ez az esemény éppen akkorra időzítve zajlik, amikor a Bizottság bemutatja a reformterveit.
A költségvetési megszorítások elkerülhetetlennek tűnnek?
A brüsszeli költségvetési mozgástér szűkülése már régóta tartó tendencia: a Covid-válság következtében felhalmozódott adósság, az ukrajnai konfliktus miatt megnövekedett védelmi költségek, valamint az európai gazdaság stagnálása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az EU-nak egyre több célt kell egyre szűkebb forrásokból finanszíroznia.
A KAP keretein belül a következő költségvetési ciklus során várhatóan 15-25%-os forráskivonásra lehet számítani.
A Bizottság ezzel szemben azzal próbálja meg védeni magát, hogy a hatékonyság és a célzott hozzáállás fontosságát emeli ki. Ezzel azonban csupán az egyes tagállamokra hárítja a döntések és a konfliktusok terhét.
Brüsszeli csend - vidéki vihar?
Az EU új költségvetési javaslatai mélyen átrajzolhatják az agrártámogatások térképét. A KAP szimbolikus egységét megőrizhetik, de a gyakorlatban a nemzeti érdekérvényesítés és forráselosztás sokkal inkább meghatározza majd, ki marad versenyképes a mezőgazdaságban.
A következő évek tehát nem csupán Brüsszel és a gazdák, hanem Brüsszel és a tagállamok, sőt, a tagállamok saját mezőgazdasági érdekképviseletei közötti összecsapás színterévé válnak.
A Politico által közzétett információk alapján...
Indexkép: Shutterstock
