Ursula von der Leyen helyzete egyre inkább megpróbáltatások elé néz, hiszen jobbról-balról nyomás alatt áll. Az igazi harcot azonban nem csupán külső kritikák jelentik, hanem sokkal inkább a saját politikai pártján belüli kihívások, amelyeket le kell győz

Három hónap elteltével újabb bizalmatlansági indítványokkal próbálják kikezdeni az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen politikai krédóját, amelyeket ezúttal a Parlament két legszélsőbb padsorát elfoglaló Patrióták és a Baloldal nyújtott be. Bár a szavazáson várhatóan mindkét indítvány el fog bukni, a nyári próbálkozás óta úgy tűnik rájöttek a pártok arra, hogy a 720 fős parlament 10%-át nem túl nehéz összeszedni egy ilyen procedúra elindításához, és jelenleg úgy ítélik ezek a támadások támogatókat hoznak otthon, még ha a Parlamentben nincs is esély arra, hogy megszavazzák őket. A valódi szavazati erő azonban továbbra is a centrum pártoknál van, akikkel viszont érdemi egyeztetéseket kell folytatnia von der Leyennek, ha nem akarja, hogy elcsússzon a nagy lelkesedéssel bemutatott költségvetési reformja.

Hétfőn újabb vita volt arról az Európai Parlamentben, hogy folytathatja-e mandátumát az EU végrehajtószerveként működő Bizottság, és annak vezetője, Ursula von der Leyen. Az indítványokat ezúttal egy-egy francia politikus, a Patriótákat (PfE) vezető Jordan Bardella és a Baloldal társelnöke, Manon Aubrey jegyezte, az EB-vezér kompetenciáját megkérdőjelezve.

Míg a Baloldal elsősorban azzal vádolta von der Leyent, hogy "népírtáshoz asszisztál" azzal, hogy nem lép fel erősebben Izraellel szemben a gázai halottak miatt, addig Bardella főleg az USA-val való kereskedelmi megállapodást bírálta.

Mindkét javaslat éles kritikát fogalmazott meg a dél-amerikai Mercosur-országokkal megkötött kereskedelmi egyezménnyel kapcsolatban, amely különösen fontos téma a francia mezőgazdaság szereplői számára. A gazdák aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy az onnan érkező, jelenleg még az EU normáinak nem teljesen megfelelő, olcsó marhahús drámai módon csökkentheti a helyi termékek árait.

Ez a félelem némiképp eltúlzottnak tűnik, hiszen a beengedett mennyiség évek elteltével csupán a teljes európai fogyasztás körülbelül 1,5%-át érné el. Azonban a jelenlegi, még a megszokottaknál is instabilabb francia politikai helyzet fényében ez a helyzet bonyolultabbá válik.

Az ország politikai tájképe, legyen szó akár a balról, akár a jobbról, egyaránt az Európai Parlamentet választotta ki a kampány egyik központi színpadául.

Ezt a hozzáállást bírálta a Néppárt (EPP) elnöke, Manfred Weber is, aki több ízben "színjátéknak" nevezte, az egyébként komoly intézményként használandó bizalmatlansági indítvánnyal való visszaélést. Bár politikailag neki is előnytelen lenne, egyenesen azt javasolta a szélsőséges pártoknak, hogy olvadjanak össze WAA (We Are Against) néven, mivel folyamatosan azt demonstrálják, hogy semmi kompromisszumkészségük nincs, és elleneznek minden olyan lépést ami valóban erősíthetné Európát.

Weber kifejezte reményét, hogy sikerült elegendő videóanyagot összegyűjteni a francia kampányokhoz, majd kritikusan megjegyezte, hogy...

A Patrióták pártcsalád prominens tagjai éppen akkor különböző helyszíneken tartózkodtak, amikor a Trump-kormány képviselőivel zajlottak a tárgyalások az EU és az Egyesült Államok közötti vámmegállapodásról. Egyesek a parlamenti üléseken vettek részt, míg mások fontos politikai rendezvényeken vagy választási kampányokban aktívan tevékenykedtek. Ez a szóródás megnehezítette a közvetlen kapcsolattartást és a párbeszédet a vámalku részleteiről, amelyben a két fél érdekei ütköztek.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök neve mellett, felemlegette a francia jobboldalt vezető Marine Le Pent, a szintén szélsőséges német AfD elnökét, Alice Weidelt, valamint Matteo Salvini volt olasz miniszterelnököt, akik saját bevallásuk szerint mind közelebbi kapcsolatot ápolnak Donald Trump amerikai elnökkel és mozgalmával, a MAGA-val.

Weber szerint ezek a politikusok csendben voltak miközben von der Leyen és kereskedelmi biztosa, Maroš Šefčovič keményen dolgozott azért, hogy az uniós tagállamok a lehető legjobb megállapodást kapják.

Bár az EU a vámalkuban számos vállalást tett, és a 15%-os vámplafon tényleg lényegesen kedvezőtlenebb a korábbi 2,5%-os átlaghoz képest, nem volt olyan nemzet, amely lényegesen kedvezőbb megállapodást tudott volna elérni az EU-val. Weber is hangsúlyozta, hogy ez jól tükrözi az EU egységes erejét, amely messze felülmúlja a külön-külön működő nemzetállamok lehetőségeit.

az egyedül tárgyaló Svájc, komoly diplomáciai és gazdasági jelentősége ellenére is 39%-os különvámokat kapott Trumptól.

Weber mellett a szintén Ursula von der Leyen mögött álló Szocialisták és Demokraták, valamint a liberális Renew párt is egyértelművé tette, hogy nem támogatják az indítványokat. Valérie Hayer, az Renew vezetője, éles szavakkal illette a bizalmatlansági szavazásokat kezdeményező Baloldalt és Patriótákat, „trolloknak” nevezve őket. Hayer arra szólította fel a centrumpártok minden képviselőjét, hogy...

Ne tápláljátok őket!

Az indítványokról csütörtökön fogják lebonyolítani a szavazást, és mint korábban említettük, egy szinte felfoghatatlan méretű politikai fordulatra lenne szükség ahhoz, hogy a Bizottság mandátumának visszavonására bármilyen esély nyíljon. Mindazonáltal a nyilvános szavazások mellett sokkal nagyobb súllyal bír a háttérben zajló egyeztetések folyamata, amelyek akár szembe is állíthatják von der Leyent a pártcsaládját irányító Weberrel.

A vita igazán felerősödhet a következő többéves pénzügyi keret (MFF) reformja körül, amelyet Ursula von der Leyen a Parlamenttel való alaposabb egyeztetés nélkül ismertetett a nyár közepén.

Az ügyben az EPP képviselője, Siegfried Muresan folyamatosan kihasználja a lehetőségeket, hogy kritikát fogalmazzon meg az új többéves pénzügyi keretről (MFF). Az új javaslat ugyanis összekapcsolja a korábban önálló fejezetekben kezelt Kohéziós Alapot és a Közös Agrárpolitikát (KAP). Ez a változás arányosan csökkentheti a forrásokat ezen területek számára, mivel...

korábban ~66%-át tették ki a teljes költségvetésnek, a reform után mindössze annak fele jutna ezekre a területekre.

Bár a Nemzeti és Regionális Partnerségek keretében, a tagállamokkal történt egyeztetés alapján létrejött támogatások célja a források zökkenőmentes és stratégiai elosztásának elősegítése, a Parlament aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a geopolitikai nyomás következtében a polgárokra irányuló támogatási formák kiüresedhetnek. Ráadásul az Európai Parlament képviselői úgy érzik, hogy nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel az ilyen támogatások előzetes ellenőrzésére.

Weber szerdai sajtótájékoztatóján kifejezetten a legutóbbi témával foglalkozott, hangsúlyozva, hogy míg kisebb országok esetében talán működhet a felzárkóztatás parlamenti felügyelet nélkül, addig egy nagyobb tagállam, mint Németország vagy Franciaország esetében elengedhetetlen, hogy a régiók is képviseltessék magukat. Ez a folyamat könnyen elmaradhat, ha a Bizottság csupán a nemzeti kormányokkal folytat egyeztetéseket a kohéziós politikáról.

A Kohéziós Alap, amely a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatását célozza, gyakran kerül a kritikák kereszttüzébe. Ennek oka, hogy sok esetben olyan fejlesztéseket finanszíroz, amelyek számszerűen nem igazán bizonyíthatók, mint például a hazánkban is elterjedt térkövezési projektek. Hiába van jelen a versenyképességi nyomás, ez a jelenség messze nem kizárólag a kohéziós forrásokra korlátozódik. A Parlament figyelmeztetése szerint, ha nem lenne megfelelő ellenőrzés, még kevesebb esély lenne elkerülni azokat a projekteket, amelyek nem hozzák meg a várt megtérülést.

Weber számára talán még lényegesebb a Közös Agrárpolitika, hiszen a gazdák jelentős hányada a mai napig a Kereszténydemokrata Párt családjának szövetségese. Noha a közvetlen támogatások nem mindig segítik elő a versenyképesség fejlesztését, azok csökkentése komoly elégedetlenséget szülne a mezőgazdasági közösségben.

Weber hangsúlyozta, hogy rendkívül nehéz egy egységes piac létezéséről beszélni, ha az agrártámogatásokkal kapcsolatos szabályozásoknál a valóság az, hogy a Bizottság képes a különböző országokhoz illeszkedő szabályokat és forráselosztási megoldásokat elfogadni.

A KAP-al kapcsolatos változtatásokat ezen a héten is napirendre tűzik a Parlamentben, ám Weber eddig inkább óvatosan nyilatkozott a témában. Érdekes módon, a legfrissebb szivárogtatások szerint éppen az ő politikai csoportja van a legjobban felkészülve arra, hogy hivatalosan is elutasítsa Ursula von der Leyen reformjavaslatát.

Az MFF végső verzióját általában csak közvetlenül a következő ciklus kezdete előtt tudják véglegesen megszavazni – jelen esetben ez 2027 végén esedékes. Ezért még bőven akad idő a téma körüli vitákra. Ugyanakkor, ha a politikai helyzet tovább éleződik, még az is előfordulhat, hogy a centristák bizalmatlansági indítványt nyújtanak be, ami komoly kihívás elé állíthatja Ursula von der Leyen Bizottságát, sőt akár alapjaiban is megrengetheti annak működését.