Újra magyar képviselője lesz a román alkotmánybíróságnak.

A titkos szavazás során Asztalos Csaba kinevezését 195 képviselő támogatta, míg 73 képviselő ellene szavazott. Az ellenzéki SOS Romania párt által javasolt Verginia Vedinas 13 támogató szavazatot kapott, de 255 ellenszavazatot is, míg a szintén ellenzéki AUR jelöltje, Lacramioara Axinte 60 támogató és 208 ellenszavazatot gyűjtött össze.

A kormánykoalíció által javasolt Asztalos Csaba alkotmánybírói jelöltségét a képviselőház jogi bizottsága korábban kedvezően bírálta. Az ülés során azonban Dan Tanasa, a kormányoldal által szélsőségesnek minősített Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője hangos tiltakozással fejezte ki ellenérzéseit az RMDSZ jelöltjének megválasztása ellen.

A székely zászlók és egyéb magyar szimbólumok használatát ellenző képviselő a bizottsági ülésen hevesen kifejezte véleményét, amikor azt kiabálta, hogy társai "teljesen megőrültek". Szerinte egy "Magyarországnak hűséget fogadó kettős állampolgárt" akarnak kinevezni alkotmánybírónak, aki ráadásul a "Facebookon Székelyföldet népszerűsítette".

Asztalos Csaba azt válaszolta: kizárólag román állampolgársága van, hűséget sorkatonai szolgálata alkalmával csak Romániának esküdött, a "Hajrá Székelyföld" tartalmú Facebook-bejegyzése pedig nem az AUR-képviselő által kifogásolt "etnikai szeparatizmusnak" szólt, hanem egy székelyföldi sörmárkának, amit egy bukaresti vásáron kóstolt meg.

A CNCD hivatalos weboldalán fellelhető önéletrajz alapján Asztalos Csaba, aki Nagybányán született, 1997-ben szerezte meg jogi diplomáját a Nagyváradi Egyetemen. Ezt követően számos hazai és nemzetközi továbbképzésen vett részt, majd 2010-ben doktori értekezését a Bukaresti Egyetemen védte meg, amely az állampolgárság szabályozásának nemzetközi összehasonlításával foglalkozott. 1999 és 2002 között az RMDSZ elnökének belpolitikai és emberi jogi tanácsadójaként tevékenykedett, 2002 óta pedig a román diszkriminációellenes hatóság tagja, 2005 óta pedig elnöki pozíciót is betölt.

Idén a kilenctagú román alkotmánybíróság három bírájának, köztük Varga Attilának, aki 2016-ban az RMDSZ ajánlására került a testületbe, lejár a mandátuma.

Romániában az elmúlt 35 év során kialakult egy olyan gyakorlat, amely szerint a román alkotmánybíróságban rendszerint helyet kap egy magyar származású tag is. Érdekes módon ez a gyakorlat nem támaszkodik hivatalos szabályozásra, hanem inkább a hagyományok és a politikai kultúra részeként működik.

A román alkotmánybíróság tagjainak megbízatása kilenc évre terjed ki. A testület, amely összesen kilenc főből áll, háromévente kap új tagokat a képviselőház, a szenátus és az elnöki hivatal révén. A legfrissebb fejlemények szerint a szenátus keddi ülésén Mihai Busuiocot, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjét választotta alkotmánybíróvá. A román sajtó információi alapján a kormánypártok között létrejött koalíciós megállapodás részeként a PSD és az RMDSZ kapott lehetőséget, hogy idén egy-egy alkotmánybírót jelöljön.

A román alkotmánybíróság feladata, hogy felügyelje a parlament, a kormány és a helyi hatóságok által alkotott jogszabályok alkotmányosságát. Ez a politikai alapon kinevezett testület gyakran vált a belpolitikai viták kulcsszereplőjévé, hiszen határozatai véglegesen kötelező érvényűek, és nem lehet őket megfellebbezni. Döntései így nem csupán jogi, hanem politikai szempontból is jelentős hatással bírnak.

Miután tavaly decemberben az alkotmánybíróság saját kezdeményezése alapján érvénytelenné nyilvánította az elnökválasztás első fordulójának eredményét és elrendelte a választások megismétlését, a román közélet számos szereplője követelte az alkotmánybírák - politikai alapú - kinevezési mechanizmusának módosítását és szakmai alapokra helyezését.