Ilyen innovatív berendezések hódíthatják meg a magyar mezőgazdaságot: a számuk folyamatosan növekszik - Agro Napló.

A Portfolio Agrárszektor 2024 Konferencián a magyar agrárinnováció és digitalizáció izgalmas témái kerültek terítékre, különös figyelmet szentelve a Magyar Innovációs Szövetség szerepének, amely már 1990 óta aktívan támogatja az innovációk gazdasági hasznosítását. Az agrárdigitalizáció jelentőségét az Okosfarm emelte ki, amely adatalapú megoldásaival forradalmasítja a gazdaságok működését, lehetővé téve a hatékonyabb erőforrás-gazdálkodást. A ChatMetis technológiája az adatintegráció és a valós idejű döntéshozatal elősegítésére fókuszál, míg a Birdwatcher mesterséges intelligenciája a baromfitartás mérési és állatjóléti folyamatait új szintre emeli. Az élelmiszeripari innovációk terén a gluténmentes termékek fejlesztése is középpontba került, amelyek a modern fogyasztói igények és az egészségtudatosság növekvő elvárásainak megfelelnek. Ezen kívül a nanobuborék-technológia új lehetőségeket kínál az agráriumban, elősegítve a fenntarthatóbb és termelékenyebb gazdálkodást. Az esemény során a résztvevők bepillantást nyerhettek a jövő agrárszektorának innovatív megoldásaiba, amelyek hozzájárulnak a versenyképesség növeléséhez és a fenntartható fejlődéshez.

A Magyar Innovációs Szövetség 1990 óta működő független szervezet, amely az innováció gazdaságélénkítő szerepét helyezi a középpontba - ismertette Bőthe Csaba, a Magyar Innovációs Szövetség ügyvezető igazgatója. Tagjai között kutatóintézetek, egyetemek és vállalkozások is szerepelnek, jelenleg mintegy 250 szervezet képviseli magát. Célja, hogy a szellemi termékek megvalósuljanak, gazdasági és társadalmi hasznot hozzanak. Az előadó kiemelte, hogy az Innovációs Szövetség az állandó megújulásra törekszik, hiszen a fejlődés alapját ebben látja, illetve tevékenységeik között említette a Magyar Innovációs Nagydíj Pályázat és az Országos Tudományos és Innovációs Olimpiát. Az előbbi évente díjazza a legjelentősebb innovációkat, az Olimpia pedig a 14-19 éves fiatalokat célozza.

Bőthe Csaba hangsúlyozta, hogy a regionális igazgatóságok kulcsszerepet játszanak a helyi kutatóintézetek és vállalatok közötti együttműködés elősegítésében. A Szövetség különféle szolgáltatásai – például a hírlevelek és a tanácsadások – jelentős támogatást nyújtanak a tagoknak a pályázatokon való sikeres részvételhez. Az új kezdeményezések között kiemelkedik a KKV Innofórum, valamint az ISO 56001 szabványra épülő innovációs menedzsment támogatása. Az Innovációs Szövetség célkitűzése, hogy tovább fokozza Magyarország innovációs ökoszisztémáját, miközben a tagjai számára értékes előnyöket biztosít.

A digitalizáció kezdetei és folyamata napjainkra a mezőgazdaságban is egyre fontosabb szerepet kapott. Ahogy Kövesdi József, az Okosfarm ügyvezető igazgatója megfogalmazta:

Hagyjuk hátra a hagyományos tapasztalati gazdálkodást, és lépjünk át az adatokra épülő megközelítések világába!

Ez a megközelítés határozza meg a cég filozófiáját is, amely 2016 óta, az ipari tapasztalatokra építve, innovatív informatikai megoldásokat fejleszt az agrárium számára. Az ő törekvésük nem csupán technológiai fejlődés, hanem a gazdák mindennapi kihívásainak megoldása, olyan eszközöket kínálva, amelyek a legújabb technológiák alkalmazásával segítik a hatékonyabb működést, és a munkaerőhiányt is kezelik. Az agrárdigitalizációs kihívásokra adott válaszok középpontjában az adatok gyűjtése, vizualizálása és a vezérlési rendszerek kialakítása áll. Az Okosfarm által kifejlesztett automatizált rendszerek, mint például az állatjóléti berendezések és energiamonitoring megoldások, lényegesen csökkentik a munkaterheket, miközben javítják az üzembiztonságot. Kövesdi József prezentációjában bemutatta, hogy egy olyan létesítmény, amely korábban jelentős létszámú személyzetet igényelt, ma már akár két fő által is hatékonyan üzemeltethető. Az automatizáció lehetővé teszi, hogy valós időben összehasonlítsák a tejhozamot és az energiafogyasztást, ami jelentősen hozzájárul a gazdaságos működéshez.

A digitalizáció folyamata folyamatosan fejlődik, és soha nem ér véget; mindig új és izgalmas lehetőségek bukkannak fel.

- Osztotta meg a véleményét a szakértő.

Az agrárszektorban az adatokra alapozott döntéshozatal forradalmi változásokon megy keresztül, ahol a mesterséges intelligencia központi szerepet játszik. Késmárki Benedek, a ChatMetis Kft. ügyvezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyik legnagyobb akadályt az adatok integrálásának hiánya jelenti.

A legnagyobb kihívás gyakran az adatok integrálásának hiánya szokott felmerülni.

- hangsúlyozta előadásában. Az adatok sokféle forrásból érkeznek, és különböző helyeken tárolódnak, ami megnehezíti az egységes elemzést és a megalapozott döntéshozatalt. Ezen kívül a gyors döntések szükségessége is egy komoly kihívás, mivel az agráriumban az időjárás és a piaci árak gyors változása valós idejű információfeldolgozást követel meg - fejtette ki. A ChatMetis egy innovatív megoldás, amely képes az adatokat szöveges utasítások alapján feldolgozni és vizualizálni. Ez a platform jelentősen leegyszerűsíti az elemző szoftverek használatát, így könnyebbé teszi a döntéshozatalt.

A használata során nincs szükség semmiféle programozási ismeretre, csupán szöveges utasításokra van szükség.

- emelte ki a szakember. Az eszköz lehetővé teszi, hogy a felhasználók komplex adatbázisokból gyorsan nyerjenek ki információkat, legyen szó terméshozamokról, időjárási adatok összevetéséről vagy más, döntéstámogató elemzésekről. Ezáltal az agrárszektor döntéshozói hatékonyabban kezelhetik az erőforrások hiányát és a gyors reagálás szükségességét. Az előadás zárásaként az előadó hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása nem csupán technológiai újítás, hanem szemléletmódváltást is igényel. A ChatMetis bevezetése túlmutat egy szoftvervásárláson, mivel az adatalapú döntéshozatal és a mesterséges intelligencia integrálása egy újfajta gondolkodást és működési módot jelent. Ez az irány nemcsak a jelenlegi kihívások leküzdésére ad választ, hanem a jövő agrárszektorát is fenntarthatóbbá és hatékonyabbá teheti.

Némedi Erzsébet. az Expedit Nodum K&F Ügynökség alapítója, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mentes munkacsoport alelnöke előadását azzal kezdte, hogy a történet, amely a gluténmentes termékek iparának innovációjáról szól, a 2023-as OMÉK Élelmiszeripari Innovációs Díját elnyerő gluténmentes cipóval indult. Ez a díj egy rendkívül nehéz iparág teljesítményét ismeri el, mivel a gluténmentes kenyerek fejlesztése komoly kihívást jelent. A glutén, mint fehérje, alapvetően biztosítja a kenyér puhaságát és rugalmasságát, így ennek helyettesítése összetett feladat. Az iparág célja nemcsak a cöliákiások és gluténérzékenyek igényeinek kielégítése, hanem az egészségtudatos fogyasztók számára is minőségi termékek biztosítása.

Csupán a jéghegy csúcsát pillantjuk meg.

- mondta a gluténérzékenységről, utalva arra, hogy számos érzékenység még nem diagnosztizálható pontosan. A gluténmentes termékek piaca dinamikusan növekszik, amit az európai előrejelzések is alátámasztanak. Az innovációk közé tartozik a fehérjedúsítás alkalmazása, alternatív lisztek, például hajdina vagy amaránt használata. Ezek az eljárások javítják a termékek szerkezetét, ízét, és biológiai hasznosulását. A piaci trendek közé sorolhatók a cukor- és szénhidráttartalom csökkentésére irányuló fejlesztések, valamint a növényi alapú és fagyasztott termékek térnyerése. Egyre nagyobb figyelmet kapnak az olyan összetevők is, mint a chia mag, amely vízmegkötő képessége révén helyettesítheti a hagyományos sűrítő anyagokat.

Az alternatív lisztek - például tápióka, rizs, köles vagy mandula - mellett innovatív megoldásokat kínálnak gyümölcs- és zöldséglisztek, amelyek antioxidáns-tartalmukkal emelik a termékek tápértékét. Új irányként jelentkeznek a mikroalgák és gombák, valamint az oligoszacharidok, amelyek a rosttartalom növelésében játszanak szerepet. A szakember kiemelte az élelmi rostok fontosságát az egészségtudatos táplálkozás is. Az ipar folyamatos fejlődése és az innovatív megoldások széleskörű alkalmazása ígéretes lehetőségeket nyit a gluténmentes termékek piacán, egyúttal megválaszolva a vásárlók egyre növekvő elvárásait.

Amikor buborékokra gondolunk, gyakran a pezsgő vagy a szódás üveg csillogó, fürge buborékai ugranak be. Azonban a valódi forradalom a mikroszkopikus, láthatatlan nanobuborékok világában rejlik, amelyek titkos varázslatukkal új dimenziókat nyithatnak meg számunkra.

- Kezdte el izgalmas előadását Schneider Tamás, a Greenwave Technology Kft. ügyvezető-tulajdonosa. A nanobuborékok olyan különleges gázbuborékok, amelyek mérete csupán 50-150 nanométer, így az emberi szem számára teljesen láthatatlanok. Ezek a buborékok figyelemre méltó tulajdonságokkal rendelkeznek: stabilak és negatív töltésűek, ami lehetővé teszi számukra, hogy a folyadékban egyenletesen oszlanak el. A nanobuborékok felületnövekedési potenciálja lenyűgöző: egy milliméteres buborék nanoméretűre való felbontásával több ezer négyzetméternyi felületet érhetünk el.

Bármely olyan területen hasznosítható, ahol öntözéses mezőgazdasági tevékenységet végeznek.

Ez a technológia már sikeresen bizonyította hatékonyságát a vízkezelés, a szennyvíztisztítás és az élelmiszeripar területén, de most a mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket helyezik a középpontba. A nanobuborékok révén jelentősen növelhető a víz oxigéntartalma, ami elősegíti a tápanyagok jobb hasznosulását, csökkenti a fertőzések kockázatát, és hozzájárul a talaj egészséges mikrobiomjának megőrzéséhez.

A technológia nemcsak a növények, hanem az agrártermelők számára is előnyös. A hozamnövekedés elérheti a 10-20%-ot, rövidebb termesztési ciklusokkal és jobb minőségű termékekkel - ismertette az előadó. Emellett a beltartalmi értékek javulása és a termékek polcon tarthatóságának növekedése is kimutatható. A Greenwave Technology Kft. háromféle terméket fejlesztett, amelyek könnyen integrálhatók az öntözőrendszerekbe, energiahatékonyak és fenntarthatóak. A nanobuborék-technológia tehát új dimenziót nyit az agráriumban, miközben hozzájárul a környezetbarát gazdálkodáshoz.

A baromfihús nagyüzemi előállításának egyik kulcsfontosságú eleme a madarak testsúlyának precíz és folyamatos mérése. Alexy Márta agrármérnök előadásában kiemelte, hogy a Birdwatcher, egy magyar fejlesztés, forradalmasítja ezt a folyamatot. A rendszer kameraképek elemzésére és mesterséges intelligencia alkalmazására építve valós időben szolgáltat adatokat. Ez az innováció az Óbudai Egyetem kutatói és az agráriumban dolgozó partnerek szoros együttműködésének gyümölcse.

Az algoritmus képes elsajátítani a madarak mozgását és viselkedési mintáit, így a hagyományos, manuális mérések helyett automatizált, megbízható adatokat szolgáltat.

- hangsúlyozta Alexy Márta. A jelenlegi mérési technikák, mint a kézi mérések és a felfüggesztett madármérlegek, sajnos nem nyújtanak elegendő pontosságot, és sokszor nehezen kivitelezhetők. A kézi mérések csak a madarak egy szűk szeletére terjednek ki, ami mellett állatjóléti és egészségügyi aggályok is felmerülhetnek. A digitális mérlegek sem mentesek a hibáktól, hiszen önkéntes alapon történő használatuk következtében a mérési adatok torzulhatnak, különösen a hízlalási időszak végén. A Birdwatcher viszont új lehetőségeket kínál: a kamerák és a mesterséges intelligencia kombinálásával az egész madárpopuláció adatai valós időben, precízen elemezhetők, és az öntanuló rendszer folyamatosan javítható.

Az új technológiai vívmány nem csupán a gazdálkodóknak kínál gyors és precíz információkat a baromfik súlyával kapcsolatban, hanem a vágóhidak működését is elősegíti, lehetővé téve a termelési tervek pontosabb kidolgozását. A Birdwatcher projekt nem csupán a súlymérés terén hoz áttörést: a kutatók a madarak viselkedésének és mozgásának mélyreható elemzésén is fáradoznak, céljuk pedig az állatok egészségének és jólétének a fokozása. Ez az innováció már számos díjat nyert, ami jól mutatja, hogy a „mesterséges intelligencia és mezőgazdaság összeolvadása óriási potenciált rejt magában.”