Idén Európában a bozóttüzek pusztítása elérte a legmagasabb szintet, soha nem látott mértékű károkat okozva a természeti környezetben.

A leégett területek nagysága, a lángok terjedési sebessége és egyidejűsége is kimagasló.

Idén pusztított a legtöbb bozóttűz Európában, és a tüzek szezonja még nem ért véget. Idén a leégett területek nagysága, a lángok terjedési sebessége és egyidejűsége is kimagaslóan nagy. Az EU 27 tagállama közül csak ötöt kímélt meg a tűz. A legtöbb tűz eddig Olaszországban és Romániában gyulladt, mindkét országban több mint 450 tüzet regisztráltak. Nem ott volt a legnagyobb a kár, ahonnan a legtöbb tüzet jelentették. Ciprus például három tűzesetet jelentett, de ezek különösen pusztítók voltak. Portugália 3%-a, Ciprus 2,3%-a és Spanyolország 0,8%-a perzselődött fel.

Mark Parrington, az Európai Középtávú Időjárás Központ szakértője hangsúlyozza, hogy a tüzek többsége olyan helyeken keletkezik, ahol a nyarak jelentősen szárazabbak és melegebbek az átlagosnál. Ez a jelenség gyakran jellemzi az erdőtüzeket. A gyulladás pedig rendkívül gyorsan bekövetkezhet, és a szél felerősíti a lángok terjedését, ami nagy kiterjedésű és intenzív tűzesetekhez vezethet.

Idén az Európai Unió területén a lángok több mint 1 millió hektárt emésztettek fel, ami több mint négyszerese a tavalyi mértéknek. A statisztikák szerint több mint 1800 erdőtűz tört ki, amelyek következtében több mint 38 millió tonna szén-dioxid került a légkörbe.

Alexander Held, az Európai Erdészeti Intézet tűzvédelmi szakértője szerint több tényező együttesen okozta a nagy és sok tüzet. Az időjáráson túl a terep, amin az összefüggő növényzet maga a tüzelő a lángok terjedéséhez. A tényezők önmagukban azonban csak adottságok, amikből az éghajlatváltozás gerjeszt az eddiginél több tüzet.

A szakértő figyelmeztető jelet ad, és meg van győződve arról, hogy a jövőben egyre romló körülmények vezetnek ahhoz, hogy a tüzek kikerülnek az irányítás alól.

Alexander Held, a tűzvédelmi szakértő, úgy véli, hogy a tűzoltóság kapacitása, mind a személyi állomány, mind a rendelkezésre álló eszközök terén, már a végső határához közelít. Az egyetlen megoldás számunkra a környezetünk előkészítése és fokozott ellenállóvá tétele. Ha azonban továbbra is csak a tűzoltói erőforrások növelésére hagyatkozunk, abban a hitben, hogy ez elegendő lesz a probléma megoldásához, az biztosan kudarccal fog végződni.

Még korai lenne pontos számot mondani arról, hogy hányan veszítették életüket, és hányan fognak még elhunyni az idei tűzesetek következtében. A füstmérgezés, valamint egyéb sérülések és betegségek a tüzek megfékezése után is súlyos következményekkel járhatnak, és sajnos továbbra is áldozatokat követelhetnek.