Hirtelen 69 milliárd forintra nőtt az egykori Pénzügyminisztérium rekonstruálásának költsége a Várnegyedben. | atlatszo.hu

Több éve zajlik a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium egykori épületének rekonstrukciója, amelyet a kormányhoz közel álló WHB és Garage Kft. végez. 2021-ben egy 54 milliárd forintos nettó ajánlatukkal nyerték el a projektet. Azonban egy friss szerződésmódosítás szerint az épület eredeti, 1904-es állapotának helyreállításának költségei már meghaladták a 69 milliárd forintot. Ez a közel 30%-os költségnövekedés részben az orosz-ukrán konfliktus következményeivel, valamint az épületbe költöző Államadósság Kezelő Központ működésbiztonságának biztosításával magyarázható.

A Mátyás-templom melletti ingatlan 1904-ben épült a Budai Várban az akkori pénzügyi tárcának Fellner Sándor tervei alapján. A díszes, tornyos ingatlan a II. világháborúban súlyosan megsérült, és később takarékossági okokból csak nagyon egyszerűen, mindenféle csicsa nélkül építették újjá. Az épületben évekig kollégium, majd levéltár működött, majd a Fidesz kitalálta, hogy visszaépítik az eredeti formájában, és beleköltözik a Pénzügyminisztérium. Azt viszont tavaly év végén beolvasztották a Nemzetgazdasági Minisztériumba, ezért jelen állás szerint az Államadósság Kezelő Központ fog majd működni a Szentháromság téri szuper drága ingatlanban.

Az épület rekonstrukciós projektje során a PM-Tér6 Kft., amely az állami tulajdonú koordináló szervezet, 2018-ban megkötötte az első keretmegállapodását a West Hungária Bau Kft. (WHB) és a Garage Kft. közreműködésével, amelynek összege nettó 9,8 milliárd forint volt. Ezt követően, 2019-ben egy újabb megállapodást kötöttek, nettó 7,2 milliárd forint értékben. A cégcsoport azóta különféle munkálatokat végez, beleértve bontási, homlokzati felújítási és rekonstrukciós feladatokat, amelyek között kiemelkedő a 4 műemléki, reprezentatív terem helyreállítása, amely 2 milliárd forintba került. 2021-ben a két vállalat sikeresen pályázott a teljes épület eredeti állapotának visszaállítására, beleértve a tornyok újjáépítését is, és nettó 54,3 milliárd forintos ajánlatukkal elnyerték a közbeszerzést.

Tavaly áprilisban beszámoltunk arról, hogy a szerződés 2021 óta többször is átalakításra került, és a beruházás költségei három év leforgása alatt már nettó 61 milliárd forint fölé emelkedtek. Az ezt követő időszakban viszonylag csend honolt, csupán egy technikai jellegű módosítás történt tavaly nyáron. Most azonban újabb áremelkedésről érkeztek hírek a kivitelezést irányító állami vállalattól. A napokban közzétett beszámoló alapján

2024. december elején nettó 61,2 milliárd forintra drágult a beruházás.

A magyarázat alapján a szerződés módosítása elkerülhetetlenné vált a megrendelő által megfogalmazott műszaki tartalomra vonatkozó igények, valamint az előre nem látható körülmények következtében.

A műszaki tartalom módosítását azzal indokolják, hogy az épület felhasználói körében észleltek változásokat az eredeti tervekhez képest. A projektet irányító állami vállalat, a PM-Tér6 Kft. mint megrendelő csak 2024. október 24-én kapott értesítést a Pénzügyminisztériumtól (PM), amelyben tájékoztatták arról, hogy várhatóan újabb jelentős változásokra lehet számítani az épület végleges használóival kapcsolatban, eltérően a korábban ismert információktól.

Majd azzal folytatják, hogy "A változtatások a PM által kiadott Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása okán fellépő létszám- és szervezeti struktúra-átalakulást eredményező változásokat, az épületben elhelyezésre kerülő Államadósság Kezelő Központ működésbiztonságát jelentősen növelő kibővített műszaki elvárásokat, illetve ezeket kielégítő megoldásokat, szakági munkákat jelentették".

Még nem lehet tudni, hogy pontosan kik és hányan költöznek az új épületbe, de annyi bizonyos, hogy korábban arról esett szó, hogy a Pénzügyminisztérium és az Államadósságkezelő Központ (ÁKK) fogja birtokba venni az ingatlant. Varga Mihály pénzügyminiszter többször is megosztott bejegyzéseket a Facebook-oldalán az építkezés alakulásáról, ami arra utal, hogy nagyon izgatottan várta, hogy a díszes épületben alakíthassa ki új irodáját. Azonban tavaly év végén a kormány döntése értelmében a Pénzügyminisztériumot beolvasztották a Nemzetgazdasági Minisztériumba, amelyet Nagy Márton vezet, míg Varga Mihályt a Nemzeti Bank elnökévé nevezték ki Matolcsy György helyére.

Ahogy manapság egyre több állami projekt költségei emelkednek, úgy a pénzügyminisztériumi palota árnövekedésének hátterében is a 2022 februárjában kezdődött orosz-ukrán konfliktus áll.

A januárban életbe lépett kormányrendelet alapján a vállalkozók számára lehetőség nyílik szerződésmódosítás kezdeményezésére, amennyiben a háborús konfliktus következtében kialakult helyzet miatt a költségeik meghaladják a rendeletben meghatározott normál üzleti kockázat szintjét. Az állam ezen extra költségek felét, a rendes üzleti kockázatra vonatkozóan csökkentett összeg alapján, megtéríti a kivitelezők számára. Ezzel összefüggésben a legújabb szerződésmódosítási tájékoztatóban a következő információk találhatóak:

A szerződés megkötésekor a felek nem tudhatták előre, hogy a Magyarország szomszédságában zajló orosz-ukrán konfliktus milyen hatással lesz a Szerződés teljesítésére. Ennek következtében a felhasznált építőanyagok és a beépítésre kerülő építőipari termékek ára a megszokott üzleti kockázatot jelentősen meghaladó mértékben emelkedett.

Nemrégiben a Dunakeszi Diáknegyed sorsa is hasonló fordulatot vett: az átadás után néhány hónappal a projekt költsége 3,2 milliárd forinttal megugrott, így a nettó összeg 37,2 milliárdról 40,5 milliárdra emelkedett. Ezzel szemben az ott tanuló technikumi diákok számára elengedhetetlen szerszámokra az államnak mindössze 2 milliárd forintja nem állt rendelkezésre.

Az orosz-ukrán háború következményei nyomán számos jelentős projekt költsége emelkedett. Így például a salgótarjáni Bortemplom felújítása, a komáromi ipari park víziközmű-hálózatának korszerűsítése, a makói kézilabda-csarnok kialakítása, valamint az Országos Széchenyi Könyvtár piliscsabai raktárának építése is drágábbá vált.

A pénzügyminisztériumi palota, a dunakeszi iskolakomplexum és a piliscsabai könyvtár-raktár mind kapcsolódnak a West Hungária Bau Kft. (WHB) tevékenységéhez, amely a három projekt kivitelezésében játszott kulcsszerepet. A cég, amely az állami megbízások révén jelentős növekedésen ment keresztül, Paár Attila irányítása alatt áll. 2024-re Paár vagyona 111 milliárd forintra nőtt, amivel a 100 leggazdagabb magyar között a 16. helyet foglalta el. Neve akkor vált széles körben ismertté, amikor megvásárolta a Tiborcz István által birtokolt részesedést az Eliosban, mindezt nem sokkal azelőtt, hogy az Elios közvilágítási projektjeit az Európai Unió vizsgálni kezdte.

Erdélyi Katalin egy különleges figura, akinek története és karaktere sokszínűséget és mélységet hordoz. Ő a hagyományok és a modernitás határvonalán egyensúlyozva hozza el a régió gazdag kulturális örökségét, miközben saját útját járja. Katalin nemcsak a helyi szokásokat ápolja, hanem új ötletekkel és perspektívákkal is gazdagítja azokat, ezzel inspirálva a körülötte élőket. Az ő története a kitartásról, az önazonosságról és a közösség iránti elkötelezettségről szól, amely mindannyiunk számára példát mutat arra, hogyan lehetünk híd a múlt és a jövő között.