Gigászok összecsapása: A vámháború hatásai az agráriumra is érzékelhetőek - Agrárszektor A globális kereskedelmi feszültségek újabb szakaszába léptek, ahol a vámháborúk nem csupán a nagyvállalatokat, hanem az agrárszektort is súlyosan érintik. A mezőgazd

Nagy feltűnést keltett a globális gazdasági színtéren Donald Trump, amikor az utóbbi hetekben vámok bevezetését helyezte kilátásba az Európai Unióval és más államokkal szemben, amelyekkel az Egyesült Államok kereskedelmi hiányt mutat.

Egy hónapos politikai alkudozás és üzengetés után kedden már életbe is lépett a 25 százalékos vám a mexikói és kanadai importra, valamint 20 százalékos vámterheket vetettek ki a kínai árukra.

A kanadai és mexikói vámok esete speciális, mert a két országgal bonyolított kereskedelmi kapcsolatok mellett várhatóan az itt megfigyelhető kínai térnyerés is indokként állhat Trump lépései mögött.

Kanada válaszul sürgősen 107 milliárd dollár értékű amerikai árura vámokat vezetett be. Kína esetében a vámok február elején léptek életbe, amire Peking azonnali ellenintézkedésekkel reagált. Trump a második lépésként keddtől megkétszerezte a kínai importtermékekre vonatkozó vámokat, így azok mértéke 20 százalékra emelkedett.

Kína hétfőtől kezdődően 15%-os vámot vezetett be bizonyos amerikai mezőgazdasági termékekre, többek között a csirke- és sertéshúsra.

Ezeket a tényezőket figyelembe véve valószínű, hogy a kínai vásárlók ezen húsfélék beszerzését más forrásokból próbálják megoldani. Tekintettel Kína hatalmas területére és a hatalmas keresletére, ez a lépés jelentős átalakulásokat idézhet elő a piacon.

A várható helyzet némileg hasonlít arra a korábbi időszakra, amikor a kínai sertéspestis-járvány következtében a távol-keleti ország megnövekedett keresletet mutatott az európai sertéshús iránt, ami viszont itthon az árak emelkedését eredményezte. Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke azonban úgy véli, hogy mára a kínai sertéságazat stabilabbá vált, így a helyzet kiegyensúlyozottabb keretek között mozog.

Valamennyire megismétlődhet az akkori keresleti növekedés, de azt gondolom, hogy olyan mértékű biztosan nem lesz. Kína jelentősen növelte azóta a sertéstermelését, amellyel belföldi piacait részben ellátja, ráadásul több országból importálhat is. Ha úgy döntenének, hogy a teljes amerikai sertéshús-behozatalt máshonnan szeretnék megvásárolni, még akkor is tudnak az Európai Unió mellett Dél-Amerikából is importálni. Az EU-tagállamok esetében természetesen csak azok az országok jöhetnek szóba, ahol nincs sertéspestis. A mostani változásoknak elsősorban Spanyolország, illetve Dánia lehet a kedvezményezettje. A megnövekvő kereslet ugyanakkor kétségkívül növelheti a sertésárakat Európában.

Ha Donald Trump valóban megvalósítaná ígéreteit, és az EU-val szembeni barátságtalan vámpolitika bevezetésére lépne, az számos komoly kérdést vetne fel. Az olasz termelőket képviselő szervezetek már most is kifejezték aggodalmukat, miszerint egy ilyen lépés súlyosan érintené a magas színvonalú, feldolgozott olasz agrártermékek széles választékát. Különösen a prémium italok és drága sajtok esetében merül fel a veszély, hiszen ezek az igényes amerikai vásárlók körében régóta népszerűek. Az olasz tradíciók és a minőség iránti elkötelezettség most komoly kihívásokkal néz szembe, ha a vámok drasztikusan megemelkednek.

A vámháború kialakulása esetén az olasz gyártók jelentős részesedést veszíthetnek az amerikai piacon, míg a tengerentúli vásárlók, akik hűségesek maradnak az olasz gasztronómia különlegességeihez, várhatóan megemelkedett árakkal találkoznának.

A helyzet hasonlóan alakulna számos más európai ország esetében is, amennyiben a költséges francia borok, holland sajtok, különféle húskészítmények, valamint általában az Egyesült Államokba exportált élelmiszerek vámkötelessé válnának.

Ráadásul nem egyértelmű, hogy az Európai Unió milyen lépéseket tenne válaszul. Míg Kanada és Kína azonnal viszontvámokkal reagált Trump döntésére, az EU esetében nem világos, hogy hasonló intézkedések várhatóak - osztotta meg velünk egy, nevét kérésére elhallgató brüsszeli forrás.

Az Európai Unió alapvető célja a szabadkereskedelem, ami eddig jelentős gazdasági előnyöket biztosított a kontinens számára. Ebből a kedvező helyzetből kiindulva rendkívül nehéz lenne belépni egy vámháborúba. Valószínű, hogy Brüsszel már készítette el válaszait arra az esetre, ha Trump vámokat vetne ki az európai termékekre, ám ha a konfliktus eszkalálódik, az EU-nak egyre bonyolultabb döntésekkel kellene szembenéznie.

A brüsszeli események alapos ismeretével bíró szakértő kiemelte: