Ezért törekszik Oroszország arra, hogy a Baltikumot sötétségbe vonja.
Az időzítés nem lehetett véletlen, hiszen éppen karácsonykor történt, hogy egy olajtanker elvágta az Estlink-2 távvezetéket. Ez a különös egybeesés számos kérdést vet fel, és felhívja a figyelmet arra, hogy a körülmények mögött talán más szándékok is meghúzódhatnak.
Karácsony napján, nem sokkal dél után, egy olajtanker, mely horgonyát a Balti-tenger mélyén húzta, elszakította az Estlink-2 néven ismert, 170 kilométer hosszú távvezetéket, amely Finnországot Észtországgal köti össze. Az Euractiv legfrissebb jelentése szerint ez az incidens valószínűleg nem csupán a Nyugat provokálásáról szólt, hanem mélyebb, rejtett szándékokat is magában hordozott.
Ville Niinistö, a finn zöldpárti EP-képviselő szavaival élve: "az időzítés aligha lehet véletlen". Érdemes emlékezni, hogy 1991 karácsonya környékén a Szovjetunió széthullása következtében egy magasfeszültségű kábelekből álló rendszer jött létre, amely összekapcsolta a leningrádi atomerőműveket Fehéroroszországgal és a balti államokkal.
Mostanra azonban egyre közeledik 2025 februárja, amikor a balti államok végleg elválnak az orosz energiahálózattól.
Az orosz támadás, amelyet a hatóságok szerint egy Eagle S nevű, 70 ezer tonnás olajtanker hajtott végre, valószínűleg e terv megakadályozására irányult.
Jason Moyer, a washingtoni Wilson Center szakértője szerint Moszkva "arra törekszik, hogy igazolja: a Baltikum nem rendelkezik azzal a felkészültséggel, amely szükséges a szovjet időkből származó hálózatok leválasztásához."
A Baltikum - bár mélyen ellenséges Moszkvával szemben - nem verte nagy dobra a hálózat leválasztását. Ennek oka, hogy amikor Ukrajna 2022-ben hasonló lépést tett, Oroszország teljes körű inváziót indított.
A projekt összköltsége 1,6 milliárd euróra rúg, melynek 75 százalékát az Európai Unió állja. Azonban a sikerhez nem csupán anyagi forrásokra van szükség, hanem körültekintő politikai döntésekre is, hogy elkerüljük Moszkva esetleges újabb provokációit.
