A kormány deficitcsökkentő intézkedéseinek első csomagja jelentős átalakulásokat hozott magával.
Romániában pénteken két százalékponttal emelkedett az általános forgalmi adó (áfa), ami jelentős hatással volt az üzemanyag áraira is; ezek körülbelül 6 százalékkal drágultak. Ez a változás a kormány deficitcsökkentő intézkedéseinek első lépéseként lépett életbe.
Az Ilie Bolojan által vezetett liberális párt élén álló román kormány július 7-én bejelentette a parlamentben a GDP 9 százalékát meghaladó költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedések első csomagját. Ez a lépés főként az állami bevételek növelésére összpontosít. Az ellenzék mindent elkövetett, hogy megakadályozza az intézkedések törvénybe iktatását, azonban sem a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány, sem az alkotmányossági kifogás nem bizonyult hatékonynak. A múlt héten Nicusor Dan államfő hivatalosan is kihirdette a jogszabályt, amely így hatályba lépett.
Az intézkedéscsomag keretében augusztus elsejétől Romániában az általános áfa mértéke 19%-ról 21%-ra emelkedett.
Az eddig jelentős adókedvezménnyel forgalmazott termékek és szolgáltatások adóterhei is nőttek: az élelmiszerek, gyógyszerek, tűzifa, hőenergia, könyvek, sajtótermékek, kulturális szolgáltatások, ivóvíz és csatornázás, és vendéglátás áfája az eddigi 5, illetve 9 százalékról 11 százalékra emelkedett.
Péntektől kezdődően néhány százalékkal emelkedtek a szeszes italok, a cukrozott üdítők és a dohánytermékek árai, ami a jövedéki adó 10%-os növekedésének következménye.
A jövedéki adó 10 százalékos emelése következtében pénteken jelentős áremelkedés történt az üzemanyagok terén. A benzin és a gázolaj literenként körülbelül 40 banival drágult. Az Economica.net hírportál beszámolója szerint például egy 6. kerületi Petrom-kútnál a standard gázolaj ára pénteken 7,37 lejről 7,81 lejre nőtt.
Augusztus elsejétől új szabályozás lépett életbe, amely szerint a 3000 lejt meghaladó nyugdíjak után egészségbiztosítási járulékot (CAS) is szükséges fizetni. Ez a kötelezettség minden nyugdíjalapból érkező kifizetésre vonatkozik, így azoknak is levonják az egészségbiztosítási hozzájárulást, akik a Romániában elterjedt módon egy összegben kívánják felvenni magánnyugdíj-megtakarításaikat. Érdemes megemlíteni, hogy a havi 3000 lejt meghaladó nyugdíjak esetén a 3000 lej feletti részből, valamint a magánnyugdíjak hozamából származó bevételekből 10%-os jövedelemadót is levonnak.
Augusztus elsejétől tíz százalékponttal csökkent a betegszabadság esetén folyósítandó táppénz.
Megszűnt az ingyenes egészségügyi társbiztosítás is, ezért azok az állástalan házastársak vagy szülők, akik eddig a betegbiztosítással rendelkező családtagjuk révén maguk is ingyenes ellátásban részesültek, ezentúl csak akkor vehetik igénybe az állami egészségügyi szolgáltatásokat, ha maguk is járulékfizetőkké válnak.
A deficitcsökkentő intézkedések első csomagja olyan adóemeléseket is tartalmaz, amelyek csak 2026. január elsejétől lépnek hatályba. Jövő évtől kezdődően 10 százalékról 16 százalékra nő a cégekre kivetett osztalékadó, és pluszadót vet ki a kormány a bankok nyereségére, valamint a szerencsejátékokból származó profitra.
