Ez egy szoros munkaerőpiac? Az álláskeresés akár több mint egy évig is elhúzódhat.

A GKI havi rendszerességgel végzett felmérései alapján a vállalatok munkaerő-fogadási kedve 2025 elején bizonytalanság jeleit mutatja.

2025 első hónapjaiban a foglalkoztatottak száma közel 4,7 millióra nőtt, ám májusra ez a szám 4 millió 669 ezer főre csökkent. Ez azt jelenti, hogy a március és május közötti három hónapos átlag 25 ezer fővel elmaradt az előző év hasonló időszakától. A 15-64 éves korosztály körében a foglalkoztatási ráta 75 százalék körül mozog. Ágazati bontásban a munkaerőpiac körülbelül kétharmadát a szolgáltató szektor uralja, amely dinamikusan támogatja a foglalkoztatást. Ezzel párhuzamosan az ipari szektorban jelentős strukturális átalakulás zajlik: míg a hagyományos iparágakban csökkenés tapasztalható, új üzemek, mint például akkumulátorgyárak és az autóipar elektromos átállása révén, a jövőben új munkahelyek, főként vendégmunkások számára, jöhetnek létre.

A GKI havi rendszerességgel végzett felméréseinek tanúsága szerint a cégek foglalkoztatási kedve 2025 első hónapjaiban bizonytalanságot tükröz: májusra a létszám bővítésére készülő vállalatok aránya 9 százalékra csökkent, míg 12 százalék jelezte, hogy csökkenteni kívánja a munkavállalói létszámot. A kereskedelmi és építőipari szektorokban a létszámcsökkentésre készülők dominálnak a bővítést tervezőkkel szemben. Ezzel szemben az iparban a két arány szinte kiegyenlített, míg az üzleti szolgáltatások területén a várakozások optimistábbak, és létszámbővítésre lehet számítani.

Az egyenleg a pozitív és a negatív válaszadók arányának eltérését tükrözi.

Forrás: GKI

A friss munkahelyek főként a magánszektorban terjednek el, különösen a logisztikai ágazatban, az üzleti szolgáltatások területén, a turizmusban és az új ipari beruházások környékén várható a létszám növekedése. Ezzel szemben az állami szférában és a hagyományos ipar egyes szegmenseiben gyakrabban tapasztalhatók elbocsátások. Érdekes módon a feldolgozóiparban kezd megjelenni az a jelenség, hogy a nyugdíjba vonuló vagy munkahelyet váltó dolgozók helyét egyre ritkábban töltik be. A munkaerőhiány pedig komoly problémákat okoz a szolgáltatási szektor minden harmadik szereplőjénél, az építőipari vállalatok negyedénél és az ipari cégek ötödénél. A mérnöki, informatikai, egészségügyi és más, magas szaktudást igénylő pozíciók betöltése rendkívül nehéz feladat a cégek számára. A fizikai szakmák terén is számos hiányszakma létezik, mint például az építőipari szakmunkások, gépkezelők és sofőrök. A vendéglátóipar és a turizmus is szenved a szakemberhiánytól, amelynek egyik fő oka a viszonylag alacsony kereseti szint.

A munkanélküliek száma májusban elérte a 210 ezer főt, ami a munkanélküliségi rátát 4,3 százalékra emeli, ezzel gyakorlatilag az előző év hasonló időszakához mérhető. A munkaerőpiac állapotát viszont árnyalja, hogy a munkakeresés átlagos időtartama már 12,8 hónapra nőtt, ami több mint egy évet jelent. A munkanélküliek jelentős hányada tartósan keres állást: a munkakeresők egyharmada legalább egy éve próbál elhelyezkedni, miközben 42 százalékuknak sikerülne 3 hónapon belül munkát találni. Ez arra világít rá, hogy noha az általános mutatók kedvezőek, bizonyos csoportok számára továbbra is kihívást jelent a munkaerőpiacra való visszatérés. A munkanélküliség területi eltéréseket is mutat: míg Dél-Dunántúlon magasabb a munkanélküliségi arány, addig Nyugat-Dunántúlon sok helyen gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságot tapasztalhatunk. További aggasztó tényező, hogy a regisztrált munkanélküliek közül egyesek nem találnak állást, ők a potenciális munkaerő tartalék részeként jelennek meg.

Az üres álláshelyek száma továbbra is lényeges problémát jelent: a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2024-re körülbelül 65 ezer betöltetlen pozíció volt elérhető az országban. Ebből a versenyszféra 39 ezer, míg a közszféra 24 ezer állást képvisel, és további 2 ezer helyet találhatunk más szektorokban. Bár ez a szám némileg csökkent a 2022-es csúcsértékhez képest, még mindig figyelemre méltóan magasnak számít.

Az utóbbi években a magyar munkaerőpiacon egyre hangsúlyosabbá váltak a külföldi vendégmunkások, 2025 tavaszán körülbelül 104,6 ezer nemzetközi munkavállaló dolgozott hazánkban, ami egy év alatt 2100 fős növekedést jelent. A külföldi munkavállalók aránya így körülbelül 2 százalékot tesz ki a teljes foglalkoztatottak számában, azonban jelenlétük főként bizonyos iparágakra korlátozódik.

Az ipar, az építőipar, a logisztika és a mezőgazdaság területén jelentős mértékben támaszkodnak vendégmunkásokra, akik többnyire nagy gyárakban és építkezéseken dolgoznak. A dolgozók származási országai között sokan érkeznek EU-n kívülről, például Ukrajnából, Szerbiából, Vietnamból és a Fülöp-szigetekről. A 2025-ös évben a kormány új korlátozásokat vezetett be a vendégmunkások foglalkoztatására, amelynek értelmében legfeljebb 35 ezer személy kaphat új tartózkodási engedélyt munkavégzés céljából Magyarországon. Ez jelentős csökkenést jelent az előző évhez képest, amikor is a kvóta körülbelül 55 ezer fő volt. Érdemes megjegyezni, hogy bizonyos esetekben felmentések kérhetők a korlátozások alól, ami tovább bonyolítja a helyzet átláthatóságát.

A jövő évi tervekkel összhangban 2025-re várhatóan több jelentős ipari üzem, például a BMW, a CATL, az Eve Power akkumulátorgyár és a BYD, kezdi meg működését. Ez a folyamat tovább fokozza a munkaerőhiányt a helyi piacokon, és bérnövekedést idézhet elő az érintett területeken. A cégek egy része ennek következtében különböző stratégiákat alkalmaz, mint például bérek emelése, automatizálási megoldások bevezetése, vagy külföldi munkavállalók alkalmazása (vendégmunkások) a munkaerőproblémák kezelésére.

2025-ben a foglalkoztatás valószínűleg továbbra is erős alapokon áll, azonban a jövőbeli kilátásokban csökkenés is várható.

A munkaerőpiac szerkezeti feszültségeinek kezeléséhez középtávon elengedhetetlen a termelékenység javítása és a képzett munkaerő utánpótlásának biztosítása. A munkaerőpiac hosszabb távú kihívásai közé tartozik a demográfiai szorítás (egyre kevesebb a fiatal belépő, miközben a nyugdíjba vonulók száma nő) és a kivándorlás újbóli felgyorsulása (csak 2023-ban nettó 20 ezer fő költözött külföldre). Ezek hatására a munkaerőhiány bizonyos szakmákban akutabbá válik, ami a gazdasági növekedés korlátja lesz.