Ferenc pápa búcsúztatása megtörtént, és közeli munkatársa megosztotta velünk gondolatait róla. - Alfahir.hu

A temetési gyászmisén Giovanni Battista Re, a bíborosi kollégium dékánja emlékezetes szentbeszédet mondott.

Giovanni Battista Re bíboros, a bíborosi kollégium dékánja, Ferenc pápa közvetlen és közvetlen jellemét emelte ki az egyházfő búcsúztatási szertartásán elmondott homíliájában. Kiemelte a szegények, a menekültek és a társadalom peremén élők iránti elkötelezettségét, valamint a béke melletti határozott kiállását, amely mindvégig jellemezte pápai szolgálatát.

A vatikáni Szent Péter-bazilika előtti téren tartott szertartást vezető Giovanni Battista Re kiemelte:

Ferenc a nép körében élő pápa volt, akinek szíve nyitva állt mindenki előtt. Spontán volt, informális módon fordult mindenkihez, még az egyháztól távoli emberekhez is.

A bíboros kiemelte, hogy Ferenc pápa rendkívüli érzékenységgel viseltetett a kortárs drámák iránt. Érezte a globalizáció korának félelmeit, szenvedéseit és reményeit, és olyan üzeneteket közvetített, amelyek az emberek szívéhez közvetlenül és azonnal eljutottak, vigaszt és bátorítást nyújtva számukra.

Határozottan vallotta, hogy az egyház egy olyan hely, ahol mindenki otthonra lelhet, és ahol az ajtók mindig nyitva állnak a látogatók előtt - fogalmazott.

Emlékeztetett arra, hogy az elhunyt egyházfő többször is képletesen hívta fel a figyelmet arra, hogy az egyház olyan, mint egy "tábori kórház" egy háború utáni világban, ahol sokan szenvednek a sebektől. Egy ilyen egyház képes minden emberhez közel hajolni, függetlenül attól, hogy milyen hitet vallanak vagy milyen körülmények között élnek, és gyógyítani a lelkük sebeit.

Kiemelte, hogy Ferenc pápa rengeteg gesztust tett a menekültek és a migránsok irányába, valamint folyamatosan hangsúlyozza a szegényekért végzett tevékenység jelentőségét.

Jelentőségteljesnek nevezte, hogy Ferenc pápa első útja a sok ezer emberéletet követelő kivándorlás szimbólumának tekinthető Lampedusa szigetére vezetett.

Negyvenhét apostoli útja közül kiemelkedett a 2021-es iraki látogatás, amelyet a legnagyobb bátorsággal vállalt, figyelembe véve a körülmények kockázatait. Ez az út nem csupán a súlyosan érintett, ISIS által megsebzett iraki emberek számára jelentett reményt és gyógyírt, hanem jelentőséggel bírt a vallásközi párbeszéd előmozdítása szempontjából is – foglalta össze az esemény lényegét.

Giovanni Battista Re nyilatkozata szerint a pápa 2024-es útja során, amely négy ázsiai és óceániai országot érintett, eljutott "a világ legnagyobb mértékben elhanyagolt területeire".

Szólt arról is: Ferenc pápa szünet nélkül felemelte szavát a háborúk ellen. A háború ugyanis - miként mondta - csak az emberek halálát, a házak, a kórházak és az iskolák pusztulását hozza magával. A háború mindig rosszabb állapotban hagyja hátra a világot, mint amilyenben előtte volt, és ez mindig és mindenki számára fájdalmas és tragikus vereség.

Homíliája végén a bíborosi kollégium dékánja megkérte Ferenc pápát, aki mindig is szívesen zárta beszédeit azzal a kéréssel, hogy imádkozzanak érte, most viszont ő kérte, hogy imádkozzon értünk. Ferenc pápa,

"az égből most te áldd meg az egyházat, áldd meg Rómát, áldd meg az egész világot, ahogyan ezt múlt vasárnap tetted ennek a bazilikának az erkélyéről, utoljára magadhoz ölelve Isten egész népét, és vele lélekben az emberiséget is, amely őszinte szívvel keresi az igazságot és ébren tartja a remény lángját"

- fogalmazott Giovanni Battista Re.

A pápa koporsóját szállító menetet félórás útja alatt hívők ezrei üdvözölték tapssal és integetéssel. Az út során a menet áthaladt a Gianicolo-domb alatti alagúton, majd a II. Viktor Emánuel olasz király nevét viselő hídon is átkelt. Útközben érintette a központi Velence teret, a Forum Romanum romjait és a Colosseum impozáns épületét, végül pedig a Via Merulanán haladva érkezett meg a Santa Maria Maggiore-bazilikához.

A bazilika előtt elterülő lépcsősoron különös látvány fogadta a szemet: hajléktalanok, szegények és azok az elítéltek álltak, akiket néhány órára engedtek el a rácsok mögül. Mindannyian egy-egy fehér rózsát szorongattak a kezükben, miközben tiszteletteljesen köszöntötték a koporsót. Ezek az emberek Ferenc pápa közelmúltbeli látogatásainak tanúi voltak, és az utóbbi tizenkét évben mély kapcsolatot alakítottak ki vele.

A koporsót vivő férfiak a bazilika küszöbénél megálltak, és egy utolsó, fájdalmas pillantást vetettek a gyászolókra, bemutatva nekik Ferenc pápa koporsóját. A temetési szertartás belső részét szigorúan zárt ajtók mögött tartották, távol a kíváncsi szemektől. A Szentatya kívánságának megfelelően végső nyughelyét a Santa Maria Maggiore-bazilika egyik mellékhajójában alakították ki, ahol csendes méltósággal pihenhetett.