Elemző: Az árkorlátozások hiányában az infláció mértéke hat százalékra emelkedne, azonban ezt a helyzetet hosszú távon nem lehet fenntartani.

Amikor kivezetik az árrésstopot, lesz egy inflációs ugrás, emiatt addig az MNB nem nagyon csökkenthet kamatot - mondta az Inforádióban a friss inflációs adatról Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

Júniusában a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Májushoz viszonyítva átlagosan 0,1 százalékkal voltak magasabbak az árak. Az élelmiszerek ára egy év alatt 6,2 százalékkal nőtt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Júniusban tovább emelkedett az infláció, májusban még 4,4 százalékon állt, míg júniusra ez már 4,6 százalékra ugrott. Bár ez a szám még nem éri el a korábban tapasztalt kétszámjegyű szinteket, mindazonáltal jelentősnek számít, hiszen a 3 százalékos célt bőven túllépjük – nyilatkozta Regős Gábor az InfoRádióban. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza hozzáfűzte, hogy a piaci várakozások 4,5 százalékos inflációval számoltak, így a tényleges adat minimális eltérést mutat az előrejelzésekhez képest.

A szakértő hangsúlyozta, hogy bár az infláció emelkedése tapasztalható, nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az inflációs nyomás a gazdaságban fokozódna. Szerinte a helyzet ennél összetettebb, hiszen a havi árindexek viszonylag alacsony értékeket mutatnak. Az infláció gyorsulása csupán a bázishatás következménye, mivel egy évvel ezelőtt még alacsonyabb havi árindexek voltak érvényben.

Az élelmiszerárak összességében 6,2 százalékkal nőttek, de Regős Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy volt több olyan termék, amelynek 20 százalék fölötti a drágulása: tojás, liszt, étolaj, kávé. "A négyből három árrésstopos, azért azt nem mondanám, hogy csak a kiskereskedők okozzák az inflációt" - tette hozzá a szakértő. Azt is kiemelte, hogy a gyümölcsök egy hónap alatt jelentősen drágultak, erről szerinte elsősorban az időjárás tehet. A margarin ára viszont több mint 30 százalékkal mérséklődött.

Regős Gábor elemzése alapján az árrésstop körülbelül egy százalékponttal csökkenti az inflációt, míg a kormány és a biztosítók, bankok, valamint telekommunikációs szolgáltatók között létrejött megállapodás további fél százalékpontos mérséklést eredményez. Ennek következtében, ha a kormány nem lépett volna ezekkel az intézkedésekkel, akár hat százalék körüli infláció is valószínűvé válhatott volna. Azonban Regős megjegyzi, hogy az adatok nem világítanak rá arra, hogy a kiskereskedők vajon más termékek árába beépítik-e a stop miatt elszenvedett veszteségeiket.

A közgazdász véleménye szerint a későbbi kockázatok között szerepel, hogy az árrésstop fenntartása nem lehetséges végtelen ideig. Ő arra is figyelmeztet, hogy a biztosítókkal, bankokkal és telekommunikációs szolgáltatókkal kötött szerződések a következő év közepéig érvényesek, ezért az élelmiszerek és drogériaáruk árkorlátozása is valószínűleg addig marad érvényben.

"Amint bevezetésre kerül, várhatóan egy jelentős inflációs emelkedés következik be. Ez azt jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank számára nem igazán lesz lehetőség a kamatok csökkentésére, mivel tisztában van azzal, hogy a jövőben egy inflációs ugrás vár ránk, ráadásul az inflációs szint már eddig is viszonylag magas volt. Így tehát az idei évben nem számítok arra, hogy a kamatok csökkenni fognak" - nyilatkozott a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.