Eldördült a startpisztoly az élelmiszeripari pályázatokért zajló izgalmas versenyben - Agrárszektor
Hosszú várakozást követően, néhány hónappal ezelőtt végre elindult az élelmiszeripari pályázatokért folyó izgalmas verseny, melynek során összesen 200 milliárd forintnyi támogatás áll rendelkezésre. Ahogy azt előzetesen is sejteni lehetett, a kisebb vállalkozások számára elkülönített 50 milliárd forint, valamint a nagyobb cégeknek szánt 150 milliárd forint iránt óriási érdeklődés mutatkozott. Ugyanakkor több kérdés is felmerült arra vonatkozóan, hogy kik és milyen módon tudják a legjobban kihasználni ezt a lehetőséget. Ezekről a témákról, valamint a magyar élelmiszeripar versenyképességéről is esett szó a Portfolio Agrárszektor 2024 konferencián.
Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezető igazgatója, valamint a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium uniós források felhasználásáért felelős miniszteri biztosa, a közelmúltban tartott előadásában hangsúlyozta, hogy Magyarország az utolsó hétéves költségvetési ciklus első három évében jelentős mértékben növelte részesedését a közvetlen uniós forrásokból. Az elért eredmények, bár figyelemre méltóak, még mindig elmaradnak az elvárt szinttől. Éppen ezért Bernadett arra ösztönözte a Portfolio Agrárszektor 2024 konferencia résztvevőit, hogy a következő években fokozottan aktívak legyenek az élelmiszeripari innovációkat támogató források lehívásában. Az előadás célja, hogy felhívja a figyelmet a lehetőségekre és a kihívásokra, amelyek a jövőbeni fejlődéshez elengedhetetlenek.
Ahogy a szakértő hangsúlyozta, a cégek számára nem csupán a KAP nyújt lehetőségeket; érdemes felfedezni a Horizont Europa programot és más, atipikus pályázati kiírásokat is, amelyek kisebb vállalkozások számára is nyitottak.
Nobilis Márton, az élelmiszergazdaságért és agrárszakképzésért felelős államtitkár, a közelmúltban egy kerekasztal-beszélgetés keretein belül osztotta meg gondolatait a magyar élelmiszeripar helyzetéről. Elmondása szerint a hazai élelmiszergyártó vállalatok az elérhető támogatási keretnek a többszörösét kérték fejlesztéseik megvalósításához. Ráadásul több vállalat már saját forrásból is nekiállt a kitűzött célok megvalósításának. Amennyiben a folyamatok a terveknek megfelelően haladnak, 2026-ra akár 5-10 milliárd forintos fejlesztések is átadásra kerülhetnek, míg további projektek 2027-re vagy 2028-ra várhatóan célt érnek. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a benyújtott pályázatok elbírálása során kiemelten fontos, hogy a fejlesztésekhez szükséges alapanyagok rendelkezésre álljanak, és kerülni kell az olyan élelmiszeripari projekteket, amelyek alapanyag vagy potenciális piac hiányában indulnának.
Mint arra Nagy Ádám, a Nádudvari Élelmiszer Kft. ügyvezető igazgatója is kitért, a hazai élelmiszeripari vállalatoknak alapvetően jelentős kapacitásbővítésre és hatékonyságnövelésre van szüksége. Mint kiemelte, a kereskedelmi láncok felől egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy legyen több versenyképes magyar termék a polcokon, és az is egyre többször merül fel, hogy minél több hazai piacon már sikeres és népszerű termékeket exportáljon Magyarország.
Ruck János, a Gallicoop vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy bár a pályázati folyamatok elengedhetetlenek, azok üteme messze elmarad a vállalatok elvárásaitól. Ennek következtében egyfajta stagnálás tapasztalható a rendszer működésében. Ugyanakkor kiemelte, hogy a rendelkezésre álló támogatások maximális hatékonysággal történő kihasználása kulcsfontosságú ahhoz, hogy képesek legyünk versenyezni a nemzetközi piacon. Ha a cégek nem tudnak időben lépni, akkor a folyamat még inkább lelassulhat, ami a versenyképességünkre nézve kedvezőtlen következményekkel járhat.
Szabó Ákos, a Tranzit Csoport vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a beruházások leállítása végzetes hátrányhoz vezethet a versenytársakkal szemben. Ugyanakkor kiemelte, hogy a támogatások odaítélése előtt elengedhetetlen a vállalat önerőének kétséget kizáró igazolása, valamint a tervezett fejlesztés életképességének alapos ellenőrzése. A legfontosabb tényező az, hogy a gyártott terméknek valóban létező piaca legyen, amely biztosítja a fenntartható növekedést.
Sztankó Attila, a Kométa 99 Zrt. gazdasági igazgatója a kerekasztal-beszélgetés keretében hangsúlyozta, hogy a vállalatok számára elengedhetetlen a precíz mérés. Kifejtette, hogy bármilyen területen, ahol a folyamatok nincsenek pontosan számszerűsítve, ott a fejlesztés is lehetetlen. A bemeneti és kimeneti adatok ismerete kulcsfontosságú ahhoz, hogy a cégek képesek legyenek olyan jelentős megtakarításokat és hatékonysági előrelépéseket elérni, amelyek végső soron a versenyképességük növelését szolgálják.
Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy a jelenlegi támogatási keret páratlan lehetőséget teremt a közepes és nagyvállalatok számára, hogy megvalósíthassák a tervezett fejlesztéseiket. Azonban a támogatás valódi hatásai még csak később fognak megmutatkozni. Elmondása szerint mára elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol a jövőbeni fejlesztések túlnyomó többsége a digitalizáció és automatizáció irányába halad. Ennek oka nem csupán a technológiai fejlődés iránti igény, hanem az is, hogy a megfelelően képzett munkaerőből hiány van.
Szűcs Donát, az AB Consulting Group Zrt. szaktanácsadója a témához kapcsolódó előadásában arról beszélt, hogy az SAP mint vállalatirányítási rendszer hogyan teremthet értéket egy élelmiszeripari vállalat működésében. Mint mondta, a piacon egyre inkább növekednek a költségek, egyre fontosabb a fenntarthatóság kérdése és egyre szigorúbb szabályozásoknak kell megfelelni, miközben van egy kiélezett versenyhelyzet és egy hatékonyságnövelési kényszer is.
Egy hatékony vállalatirányítási rendszer igazi kincset jelent a cégek számára, hiszen olyan eszközöket kínál, amelyek révén gyorsabbá válik a döntéshozatali folyamat, és lehetőség nyílik a költségek optimalizálására is.
Ahogy azt említette, egy állattenyésztéssel foglalkozó cég esetében a rendszer bevezetése előtt a különféle riportokat három-négy eltérő rendszerben tárolták. Ez a helyzet rendkívül megnehezítette a munkafolyamatok gördülékenységét és átláthatóságát. Az integrációt követően viszont a vállalat működése sokkal hatékonyabbá vált. Ezért, ha a jövőbeni fejlesztésekről van szó, érdemes figyelembe venni, hogy ezen a területen is külön erőforrásokat kellene biztosítani.
