A magyarok egyszerre optimista reményekkel telve, ugyanakkor aggodalommal és izgalommal figyelik a mesterséges intelligencia világát.

Az emberek hozzáállása az AI-hoz meglehetősen kettős: amikor saját maguk használják, gyakran pozitívan vélekednek róla, de ha mások alkalmazzák, hajlamosak megkérdőjelezni annak helyességét. Ezt a jelenséget jól tükrözi a KPMG és a Melbourne-i Egyetem közös kutatása, amely 47 országban több mint 48 ezer irodai dolgozó véleményét gyűjtötte össze.

Ezek a nemzetközi eredmények Magyarországon is relevánsak, de talán helyesebb lenne úgy fogalmazni, hogy a tudatosan fejlődő AI használatot itthon egyfajta tartózkodó, ugyanakkor vegyes várakozás övezi. Az ütem gyors, de a hozzáállásunk még nem teljesen egyértelmű.

Egy friss kutatás alapján a magyar válaszadók 37%-a úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia előnyei felülmúlják a vele járó kockázatokat, míg 34% az ellenkező álláspontot képviseli. A globális adatok ennél kedvezőbb képet mutatnak: az előnyök túlsúlyban vannak, hiszen 42% gondolja, hogy az AI előnyei dominálnak, míg csupán 32% aggódik a potenciális hátrányok miatt.

A várakozások világszerte és Magyarországon is nagyon pozitívak, a munkavállalók egyszerre remélnek hatékonyság javulást, a monoton, repetitív feladatoktól való megszabadulást és jobb, használhatóbb adatokat, adathozzáférést a munkájukhoz.

Ugyanakkor fontos észrevenni, hogy a kockázatok megítélésében a munkavállalók nézőpontja jelentősen eltér a vállalatokétól. A megkérdezettek leginkább saját személyes adataik és magánéletük védelmét tartják szem előtt az AI-val kapcsolatos aggodalmaikban, különösen a marketing célú felhasználás és a profilozás kapcsán. Érdekes módon azonban viszonylag kevés figyelmet szentelnek annak, hogy munkahelyük adatai biztonságban legyenek. Ezt a jelenséget jól tükrözik a felmérés olyan kérdései, amelyekből világosan kiderül, hogy az alkalmazottak milyen kreatív módszerekkel próbálják kihasználni az AI lehetőségeit a munkahelyükön.

Hazánkban a megkérdezettek 67%-a aktívan alkalmazza a mesterséges intelligenciát a munkája során, tanulmányaihoz, vagy éppen személyes céljaik elérésében.

Ez szinte teljesen megfelel a fejlett országok 65%-os átlagának, és a keretek tekintetében egyértelműen kedvezőbb helyzetben vagyunk.

Globálisan a munkavállalók

Ezek a tényezők önállóan is jelentős kockázatokat hordoznak a vállalatok számára, hiszen hibás működéshez vagy téves döntésekhez vezethetnek. A legnagyobb aggodalom azonban az, hogy a globális irodai dolgozók 48 százaléka már feltöltött céges dokumentumokat - beleértve pénzügyi, értékesítési vagy vevői adatokat - nyilvános mesterséges intelligencia platformokra. Ez a gyakorlat komoly adatvédelmi és biztonsági problémákat generálhat.

Magyarország ezen a téren kedvezőbb helyzetben van a nemzetközi átlaghoz képest, hiszen a megkérdezettek csupán egyharmada tapasztalt ilyen jelenséget. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ez az eredmény önbevallásra alapozva született, tehát lehetséges, hogy a valós adatok, mind globálisan, mind hazánkban, még rosszabb képet festenek a helyzetről, mint amit elsőre láthatunk.

A lehetőségek, a félelmek és a tényleges kockázatok hármasa együtt azt jelzi, hogy az AI alkalmazásának legfontosabb alapköve a bizalom. Azonban a bizalom nem alakul ki magától; tudatos és átgondolt adatkezelés szükséges hozzá. Éppen ezért a vállalatok számára az adatvagyongazdálkodás kulcsfontosságú szerepet játszik. Ez biztosítja, hogy AI rendszereink olyan adatforrásokból merítsenek, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy megbízható és hasznos válaszokat adjanak a feltett kérdésekre.

Emellett az egyértelmű adatirányítás és a szabályozások betartására irányuló vállalati erőfeszítések, szabályzatok és képzések kidolgozása lehet a garancia arra, hogy céges adataink (ügyféladatok, know-how, pénzügyi és más információk) az AI által feldolgozhatóvá és elemezhetővé váljanak, mégse fenyegessen annak veszélye, hogy illetéktelen kezekbe kerülnek.

A magyarországi nagyvállalatok adatvagyonának kezelése jelenleg jelentősen lemarad a nemzetközi normákhoz képest. Kulcsfontosságú lenne a dedikált adatszerepkörök létrehozása, mivel ezek hiányában nem alakulhat ki egy egységes, közös nyelv, amely nélkül hatékony adatstratégia sem létezhet. Az adatminőség javítása, valamint a közös adatértés és -tudás fejlődése szempontjából ez elengedhetetlen. Ezen elemek együttesen (azaz a Data Governance keretein belül) képezik az AI biztonságos és hatékony alkalmazásának alapját. Ennek megvalósítása jelentős digitális transzformációs és integrációs kihívások elé állítja a vállalatokat, és nem csekély erőforrást igényel a jövőben.