Orbán Viktor egy váratlan nyilatkozatot tett az átláthatósági törvénnyel kapcsolatban, kijelentve, hogy "az amerikai rendszerhez viszonyítva kifejezetten mérsékelt".

Orbán Viktor miniszterelnök a péntek reggeli Kossuth rádiós interjújában az átláthatósági törvényjavaslattal kapcsolatosan is kifejtette véleményét, és meglepő állítást fogalmazott meg.

Orbán Viktor a beszélgetés során kifejtette, hogy véleménye szerint a törvényjavaslat jelentősen elmarad az amerikai példától, és úgy véli, hogy az ellenzéki pártokkal, civil szervezetekkel, valamint a médiával kapcsolatban is egyfajta nemzeti konszenzus alakulhatna ki - legalábbis, ahogyan ő fogalmazott, a fő célkitűzéseket illetően.

A kormányfő véleménye szerint a szabályozás viszonylag mérsékelt, különösen az amerikai példához viszonyítva. Kiemelte, hogy az egész intézkedés mögött egy világos cél áll: megakadályozni, hogy a politikai tevékenységgel foglalkozó személyek külföldi támogatást fogadjanak el. Megjegyezte, hogy úgy vélte, ebben a kérdésben széleskörű nemzeti konszenzusra lehetne számítani – számolt be az ATV.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az átláthatósági törvény bevezetésének célja az, hogy az emberek betekinthessenek a háttérbe, és láthassák, mi zajlik a színfalak mögött. Ezen törvénnyel szeretnék, ha a közvélemény tudomást szerezne arról, hogy egy adott médium által közzétett tartalom mögött a szerző személyes meggyőződése áll-e, vagy esetleg külföldi finanszírozás révén, zsoldosként tevékenykedik.

"Evidens nemzeti érdek ennek az átláthatóvá tétele, a technikai kérdésekről lehet vitatkozni, hogy így vagy úgy, de a célban egyet lehet, kellene érteni szerinte" - zárta gondolatait a témával kapcsolatban Orbán Viktor

A Nap Híre korábbi riportjában Rácz András, Oroszországra specializálódott szakértő, arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal és az úgynevezett ellehetetlenítési (átláthatósági) törvény működése egy orosz mintát követ. E törvények célja az információs nyomásgyakorlás, amely komoly fenyegetést jelenthet a független média számára, bár Rácz személyesen nem aggódik emiatt.

"Ami a mögöttes szándékot illeti, az orosz stratégia, az orosz média működik így, ezt oroszul információs nyomásnak hívják" - mondta a szakértő.

Szerinte a Szuverenitásvédelmi Hivatal tevékenysége már a legelejétől fogva az orosz modell alapján épült fel, és most, hogy valódi jogköröket is kap, ez még inkább a ruszifikált struktúrákhoz hasonlít.

Rácz véleménye szerint a törvény nem gyakorol rá közvetlen hatást, mivel nem lát lehetőséget arra, hogy kárt okozzon benne. Azonban a független médiát, amelyet rendkívül fontosnak tart, sokkal inkább fenyegeti ez a jogszabály. Kiemelte, hogy azok, akik – mint például a Telex tudósítói – saját bőrükön élték át az ukrajnai háború borzalmait, bizonyosan nem fognak megijedni attól, ha "a bohócok" – értsd: a hivatalos szervek – csúnyákat mondanak róluk.

A Szuverenitásvédelmi Hivatalt vezető Lánczi Tamás szerint azonban az a cél, hogy "mindenki tegye ki a lapjait", és derüljön ki, miből működnek valójában a szervezetek. "A magyar szuverenitás közös ügyünk. Ha ezt még nem értette meg mindenki, az az én felelősségem is" - mondta Lánczi egy interjúban.

A kormány véleménye szerint csupán azoknak lehet okuk aggodalomra, akik ténylegesen külföldi érdekeket képviselnek – még akkor is, ha erről nincsenek is tudomásuk.