Duna Napok - Altorjai Anita kiemelte, hogy a közmédia egyik legfontosabb szerepe a határon túli magyarság szellemi örökségének megőrzése és ápolása.

A közmédia kiemelkedő szerepe, hogy megőrizze a külhoni magyarság szellemi örökségét, és bemutassa kulturális, valamint történelmi értékeit, így lehetőséget biztosítva arra, hogy a világ bármely pontján élő nemzettársaink is megismerhessék ezt a gazdag örökséget - hangsúlyozta a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója az erdélyi Torockón, a 11. Duna Napok ünnepélyes megnyitóján, szombat délelőtt.

Altorjai Anita a Duna-ház előtt elhangzott beszédében kifejezte, hogy örömmel vállalják ezt a rendkívül jelentős feladatot.

- fogalmazta meg.

Mert számtalan a kincs - folytatta, ami összeköt bennünket, és a 11. Duna Napokon e kincsek közül számosat bemutatunk: mesterségek tudói, hagyományok őrzői, a szellemi örökség gyarapítói olyan programot kínálnak, amely biztosan felejthetetlen élményt nyújt.

Jelezte: a péntek esti nulladik napon már megtelt Torockó főtere: sok ezren énekeltek a Lócival, a 4s street-tel és az EDDÁ-val. Szombaton pedig mások mellett a Nemzeti Táncegyüttes, az Operettszínház művészei, a Magyar Banda, a Kormorán, a Parno Grast muzsikusai várják az ide érkezőket, közülük a legkisebbek Szalóky Ági dalait, meséit hallgathatják meg.

Kiemelte, hogy a tárlat és a Duna Napok számos néptáncos eseménye révén a szervezők a tavaly elhunyt Kossuth-díjas koreográfus, Novák Ferenc, Tata iránti tiszteletüket fejezik ki.

Altorjai Anita hangsúlyozta, hogy...

Altorjai Anita a rendezvény megnyitóján felolvasta Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárának üzenetét. Az államtitkár levelében kiemelte, hogy a Duna Napok 2014 óta minden évben a nemzeti összetartozás napjának előfutára. A program során zajló istentiszteletek, koncertek, kiállítások, ízek és mesterségek mind a magyarság sokszínű jelenének egy-egy árnyalatát tárják a résztvevők elé.

Amit a Duna Médiaszolgáltató egész évben közvetít a nemzetről, azt Torockón ezekben a napokban teljes mértékben átélhetővé teszik - értékelt, megköszönve egész éves munkájukat.

Nacsa Lőrinc kitért arra: "nemzeti összetartozásunk virágkora 2010-ben kezdődött", amikor a kormány végrehajtotta a nemzetpolitikai fordulatot. "Célunk az volt, hogy magyarnak lenni a szülőföldön, sőt, a világ bármely pontján előny legyen. Ehhez olyan közösségekre van szükség, amelyek értékként tekintenek a magyarságukra, anyanyelvükre, kultúrájukra és éltetni akarják azt" - fogalmazta meg.

Kiemelte: a kormány felelőssége kiterjed azokra a közösségekre is, amelyek "nemzetünk jó hírnevét ápolják, és közös értékeinket átadják a jövő generációinak".

Azt is megemlítette: napjainkban különösen nehéz helyzetbe kerülnek azok, akik a nemzet és a nemzeti szuverenitás fontosságát hangsúlyozzák. Olyan "birodalmi ambíciók mutatkoznak, amelyek célja, hogy szétszedjék és atomizálják közösségeinket, hogy saját érdekeik szerint manipuláljanak minket."

Ez a téma nem áll távol a magyar nép történelmétől, hiszen őseink már 1848-ban és 1956-ban is megélték a nehézségeket; emlékezzünk csak a székelyek küzdelmeire a madéfalvi tragédia idején is – tette hozzá.

Az államtitkár véleménye szerint a jelenlegi, nehéz időszakokat úgy tudjuk átvészelni, ha "összetartozásunkat szoros kapcsolatban tartjuk a szívünkkel". Felhívta a figyelmet arra, hogy ne hagyjuk, hogy megosszanak minket magyar és magyar között – hangsúlyozva, hogy évezredeken át tartó tapasztalataink bizonyítják, hogy közösségünk ereje képes kiállni az idő próbáit.

Birodalmak jöttek és mentek, de a magyarság megmaradt minden viharban, mert "egységes, összetartó" tudott maradni - tette hozzá Nacsa Lőrinc.