A jövő képe szívszorító, a valóság pedig egyre sötétebb árnyakat vetít elénk: Somogy erdői lassan kiapadnak, és ha nem változtatunk, ez a kegyetlen sors hamarosan elér minket.
Bár nem olyan mértékben, mint a Dél-Alföldön, de Somogyban is elkezdődött az erdők fokozatos elpusztulása. A szakértők aggasztó jövőképet festenek a vármegye számára a következő évtizedekben, sőt a századfordulóra gyökeresen megváltozhat a táj. A klímaváltozás következményeiként várhatóan az erdősztyepp fog dominálni, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi gazdag növényvilágot szegényebb, monotonabb társulások váltják fel.
Az éghajlatváltozás kérdése mára már nem csupán egy tudományos vita tárgya; elkerülhetetlenül a közbeszéd része lett. A szakmai diskurzusban a hangsúly immár nem azon van, hogy létezik-e változás, hanem inkább az, hogy ez a folyamat milyen sebességgel zajlik le. A klímaváltozás hatásai a somogyi vad- és erdőgazdálkodásra is komoly kihívások elé állítják a szakembereket. E témában cseréltek eszmét az érdeklődők a SEFAG Zrt. legutóbbi trófeaszemléjén, ahol Fehér István vezérigazgató részletesen beszélt az erdők természetes megújulásával kapcsolatos nehézségekről, amelyekkel szembesülnek a szakmában dolgozók.
- A klímaváltozás minket, vad- és erdőgazdálkodókat is közvetlenül érint - az idei nyár jó példa erre. Az alföldi térségekben a gazdák alig tudták betakarítani a termést, a Dél-Alföldön pedig százhektárnyi, java korabeli erdő is kiszáradt. Sajnos minket is érint a jelenség: saját területeinken is előfordulnak már erdőszáradások, főleg az északi részeken, Szántód környékén, ahol 20-30 éves erdők kezdtek pusztulni - mondta Fehér István.
Az erdők mélyén a források vízszintje csökken, és a makktermés is rendkívül szűkös volt ebben az évben.
A természetes erdőmegújulás szinte teljesen leállt, ami komoly kihívás elé állít minket, hiszen a szaporítóanyag mennyisége drámaian csökkent. A csemeték nevelése is nehezen megy, így kénytelenek vagyunk külföldről beszerezni a makkot – mondta a vezérigazgató.
A csapadékviszonyok Somogy vármegyében jelentős változásokon mentek keresztül. Míg a nyugati területeken az eső viszonylag hamar megérkezett, addig a keleti régiókban szinte alig tapasztalhattunk csapadékot.
Mocz András, az erdőkért felelős államtitkár, már korábban is kifejtette, hogy az erdők száradása komoly problémát jelent. Kérdésünkre reagálva részletesen ismertette a helyzetet és a mögöttes okokat.
- Somogy továbbra is hazánk zöld szíve - válaszolta a helyettes államtitkár, amikor érdeklődtünk a somogyi erdők állapotáról. Ugyanakkor a dombvidékek déli lejtőin már megfigyelhetők a korai őszülés jelei. Ha végigsétálunk a somogyi dombokon, az utak mentén is szembetűnő a lombhullás. Ez egy figyelmeztető jel: a növényzet korábban zárja le vegetációs ciklusát. Szerencsére itt még nem beszélhetünk erdőpusztulásról, de a figyelmeztető jeleket komolyan kell venni - tette hozzá a Sonline.hu kérdésére.
- A klímaövek tolódnak, új fafajokban kell gondolkodnunk - mondta Mocz András. Megjelent például az úgynevezett sztyeppklíma, amelyet korábban az erdészeti kategóriák nem is ismertek. Emiatt a jövőben olyan szárazságtűrő fajokat kell telepítenünk, amelyek délebbi régiókból származnak, de itt is megállják a helyüket. Fontos azonban, hogy ne invazív, hanem ellenálló, mégis biztonságosan beilleszthető fajokban gondolkodjunk - szögezte le a somogyi szakember.
E témában nyilatkozott Kovács Ferenc, az Agrárminisztérium vadgazdálkodási főosztályának vezetője is a tizenötödik trófeaszemlén.


