A magyar bíróság végre meghozta a döntését a hírhedt osztrák szaporító ügyével kapcsolatban.

Brigitta Müllnert, az osztrák szaporító, aki már Ausztriában is többször elítélték, a magyar bíróság két év letöltendő börtönbüntetéssel sújtotta. Az ügy a csöngei telepen felfedezett szörnyű körülmények miatt került a figyelem középpontjába, és a nyomozás során további ingatlanokra is fény derült.

Ma jogerős bírósági határozat született a hírhedt Brigitta Müllner ügyében - értesült róla a Noé Állatotthon Alapítvány és a Szurkolók az Állatokért Alapítvány közösségi oldalán. Az osztrák szaporító, aki már több ízben elítélték és eltiltották a tevékenységétől, tavaly novemberben vált ismertté Magyarországon, amikor a hatóságok és állatvédők szörnyű állapotokkal szembesültek a tulajdonában lévő csöngei szaporítótelepen.

A bírósági határozat értelmében

Müllnert két év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, 1 év után lehetséges az ideiglenes szabadlábra helyezés. Örökre eltiltották mindenféle állat tartásától, kereskedelmétől és tenyésztésétől. 7,5 millió forint pénzbírságot kapott. A kimentett, eddig lefoglalt és bűnjelként kezelt állatokat elkobozták.

Brigitta Müllner őszintén elismerte tettét, és - mint mondja - mélyen megbánta azt. A fellebbezés lehetőségétől elzárkózott, így lemondott a további tárgyalások részvételéről. Ennek következtében az ítélet most már jogerőre emelkedett.

A munkánk továbbra is folytatódik, hiszen az élve megmentett állatok többsége még mindig aktív rehabilitációra szorul. Sokan közülük még messze vannak attól, hogy családba kerülhessenek. A mentést végző civil szervezetek már nyolc hónapja fáradhatatlanul gondozzák, gyógyítják és rehabilitálják az állatokat, mindezt a saját forrásaikból finanszírozva. Az ítélet kapcsán viszont nem került szóba az eddig bűnjelként kezelt állatok tartási költségeinek támogatása.

- fogalmazta meg a Noé Állatotthon Alapítvány.

Magyarországi szaporítóbirodalmat épített fel Brigitta Müllner

Súlyos és elgondolkodtató körülményekre világított rá a Noé Állatotthon Alapítvány, valamint a Szurkolók az Állatokért Alapítvány a közösségi médiában, miután részt vettek egy csöngei szaporítótelep felszámolásában. A Vas vármegyei Csöngén a hatóságok és 17 állatvédő civil szervezet közös erőfeszítése révén valósult meg egy alapos és összehangolt mentőakció, amely célja az ottani állatok megmentése volt.

"Nagyon nehéz szavakba foglalni azt a borzalmat, amit tapasztaltunk. Rettegő, elvadult, félelmükben falkában támadó, vagy kenneljeikben ellátatlanul magukat felemésztő kutyák. Elsősorban ausztrál juhászkutya jellegűek, de más fajták és mindenféle keverékeik is. Elhanyagolt kecskék, birkák, lovak és szárnyasok. Bűz, mocsok, szemét. Ahhoz, hogy az élőket menteni tudjuk, szó szerint halott állatok tetemein és csontvázain kellett lépdelnünk" - írta posztjában a Noé Állatotthon Alapítvány.

Az állatvédők jelentése alapján Müllner a helyszíni vizsgálat során "a házának egyik szobájában, amely szörnyű állapotban volt, magát bezárva próbálta elkerülni a felelősségre vonást. Amikor végül rátaláltak, rosszullétre hivatkozott, így mentőt kellett hívni hozzá, de a kórházból sikerült megszöknie."

A csöngei borzalom azonban csak a kezdet volt. Az állatvédők és a hatóságok a nyomozás előrehaladtával több másik ingatlant is azonosítottak, amelyek Müllnerhez vagy az ő érdekeltségi köréhez köthetők. Ezek közül több helyszínen is hasonlóan megdöbbentő állapotokat találtak: súlyosan elhanyagolt, lesoványodott, beteg állatok, elhullott tetemek, fertőzött ólak és életveszélyes környezet. A kutyák mellett juhok, kecskék, szárnyasok és lovak is akadtak a kiszabadított állatok között.

A hatóságok végül három különböző telepet számoltak fel Csöngén, de a razziák hatása más vármegyékben is érezhető volt. Kőszegpatyon és Csapodon újabb állattartó telepeket fedeztek fel, ahol sürgősen több száz állatot kellett elszállítani és ellátni. A több ingatlanra kiterjedő összehangolt műveletek során a hatóságok és civil szervezetek összesen több száz kutyát, valamint körülbelül száz juhot, kecskét és más háziállatot mentettek ki. A helyszínen tapasztalt állapotok a szakemberek véleménye szerint számos esetben az állatkínzás jogi definícióját is túllépték.

Müllner a felelősség elől külföldre menekült, ám február 13-án a szlovén hatóságok, a Nemzeti Bűnügyi Együttműködési Központ támogatásával, átadták őt a celldömölki rendőrségnek.

A külföldi szaporítók kedvelt terepe Magyarország.

Schneider Kinga, a Noé Állatotthon Alapítvány munkatársa, lapunknak adott interjújában hangsúlyozta, hogy nem meglepő jelenség, ha egy külföldön már elítélt szaporító itt, Magyarországon folytatja tevékenységét.

Rengeteg német, osztrák és holland szaporító, akiket hazájukban már megbüntettek, köröznek vagy eltiltottak, jelen van Magyarországon. Főként a nyugati országrész, különösen Vas és Zala vármegyék tele vannak velük. Elkeserítő, hogy Magyarország olyan hellyé vált, ahol ezek a Nyugat-Európában már lebukott egyének újra lehetőséget kapnak. Ráadásul egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a hazánkban újra tevékenykedő szaporítók között szoros kapcsolat áll fenn, ami egy rémisztő belterjes közeg kialakulását vetíti előre a kapcsolati hálózatok feltárásával.

- mondta a Prove-nak Schneider Kinga.

Ovádi Péter, az állatvédelemért felelős kormánybiztos, teljes mértékben tisztában van a szaporítók által okozott problémákkal. "A szaporítók az állatvédelem legnagyobb ellenfelei" - hangsúlyozta korábban lapunknak. Kiemelte, hogy a jogi keretek már elkezdtek változni: a Büntető törvénykönyvben pontosan meghatározták, mit értünk szaporítás alatt, és ennek a tevékenységnek a következményei között már a szabadságvesztés is szerepel. A legfrissebb intézkedések között szerepel, hogy megtiltották a kutyák, macskák és vadon befogott madarak árusítását állatvásárokon. Ovádi Péter azt is hangsúlyozta, hogy a magyar szaporítók gyakran külföldi piacon próbálnak nyereséget realizálni, ami felveti a felvevő országok felelősségét is a helyzet kezelésében.