Donald Trump végérvényesen beírná nevét a történelem lapjaira.
Donald Trump célja kétségtelenül az, hogy elnöki mandátuma alatt az Egyesült Államok előmozdítsa az Általános Mesterséges Intelligencia (AGI) kifejlesztését. A Stargate-projekt bejelentése előtt is világosan látszott, hogy az Egyesült Államok vezető szerepet játszik a globális mesterséges intelligencia fejlesztésében, ám most új kihívásokat állított a rivális országok elé. Kína biztosan nem fogja tétlenül nézni az eseményeket, és várhatóan sürgősen reagál a kialakult helyzetre.
Alig kezdődött el az év, Donald Trump máris ledobta az "AI-atombombát". A Stargate nevű mesterséges intelligencia (MI) projekt célja az ország MI-infrastruktúrájának és vezető szerepének megerősítése a globális technológiai versenyben.
A Stargate felveti a kérdést, hogyan reagálhat az Európai Unió és Kína az Egyesült Államok lépéseire. A mesterséges intelligencia globális dominanciája a közelgő technológiai verseny középpontjában áll, hiszen ez a jelenség gazdasági, katonai és politikai szempontból egyaránt jelentős hatással bír. Az ilyen környezetben a nemzetközi szereplők válaszai kulcsszerepet játszanak a jövőbeli hatalmi egyensúlyok kialakulásában.
Az Európai Unió eddig lassú és kevésbé hatékony válaszokat adott az mesterséges intelligencia (MI) fejlesztések globális versenyére. Az EU láthatóan inkább a szabályozásokra helyezi a hangsúlyt, mintsem a piaci lehetőségek kiaknázására. Az etikus és átlátható MI-keretrendszerek, mint például az "AI Act" bevezetése, viszont hozzájárulhat a biztonságosabb és megbízhatóbb technológiák létrehozásához. A 2023-as évben az EU kutatási és fejlesztési kiadásai 400 milliárd dollárra nőttek, ám az MI-re fordított összeg csupán 15 százalékot tett ki. Az EU-nak sürgősen növelnie kellene az MI-kutatásra szánt forrásokat, és a tagállamok MI-kutatásait központosított finanszírozás révén, például a Horizon Europe program keretein belül, érdemes lenne összehangolni, hogy versenyképesek maradhassanak az Egyesült Államok és Kína nagyszabású projektjeivel szemben.
Kína jelenleg az Egyesült Államok legfőbb riválisává vált a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésének színterén. Az alábbi stratégiák hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Kína megerősítse globális MI nagyhatalmi pozícióját:
A globális mesterséges intelligencia hatalmi egyensúlya végső soron azé lesz, aki először képes megvalósítani az Általános Mesterséges Intelligenciát (AGI). Donald Trump ambíciója valószínűleg nem csekély, hiszen 500 milliárd dolláros AI-beruházásról beszél, ami jelentős lépés lehet a technológiai versenyben.
Az olyan gigaprojektek, mint a Stargate, hatalmas erőforrásokat biztosítanak a kutatás és fejlesztés számára. A Stargate projekt induló befektetése 100 milliárd dollár, amelyet az eljövendő években további 400 milliárd dollár követ. A finanszírozás nagy része magánszektorból érkezik, de jelentős részben támaszkodik nemzetközi partnerekre. A projekt keretében számos új adatközpont épül az Egyesült Államokban, amelyek közül az első texasi létesítmény már építés alatt áll. Az infrastruktúra magában foglalja az energiatakarékos adatfeldolgozási megoldásokat, nagy teljesítményű számítástechnikai rendszereket, valamint az MI fejlesztéséhez szükséges modellek támogatását. Cél, hogy 100 ezer új munkahelyet teremtsenek, különösen a technológia és mérnöki szektorokban.
Kiemelkedő tény, hogy 2022 során az Egyesült Államokban a kutatás-fejlesztésre fordított összeg meghaladta a 880 milliárd dollárt. Ebből a hatalmas összegből mintegy 35 százalékot a mesterséges intelligencia területén végzett projektek kaptak. Érdemes megjegyezni, hogy az amerikai MI-szakemberek száma már jóval 350 ezerre nőtt, ami kétszerese az összes európai szakember létszámának.
Az Egyesült Államok előnyei közé tartozik, hogy képes globálisan vonzani a legtehetségesebb kutatókat és fejlesztőket. Az olyan neves intézmények, mint a Stanford Egyetem, a MIT és más amerikai felsőoktatási intézmények élen járnak a mesterséges intelligencia oktatásában. Ezen kívül a vezető technológiai cégek, mint a Google DeepMind, az OpenAI és a Meta, jelentős befektetésekkel és kiterjedt kutatási erőforrásokkal dolgoznak azon, hogy elérjék az általános mesterséges intelligenciát (AGI).
Kína szerepét semmiképpen sem szabad alábecsülni. Az ország dinamikusan fejlődő technológiai ökoszisztémája és az állami támogatás szilárd alapokat nyújt az AGI-kutatás számára. 2023-ban Kína közel 260 milliárd amerikai dollárt invesztált mesterséges intelligencia fejlesztésekbe, amelyek között katonai és civil projektek egyaránt megtalálhatóak. Az ország hatalmas adatforrása lehetőséget biztosít arra, hogy hatékonyan járuljon hozzá az MI-rendszerek fejlődéséhez. Ezen kívül az MI-kutatás nemzeti prioritásként szerepel, amelyhez jelentős állami források és jól megfogalmazott stratégiai irányelvek társulnak. Ha a kínai kormány egy területbe beleássa magát és azt kiemelt céllá emeli, azzal számolni kell, hiszen nem véletlen, hogy az elektromosautó-iparban is élen járnak. Kína emellett komoly erőfeszítéseket tesz az AGI katonai alkalmazásainak fejlesztésére, ami felgyorsíthatja a technológiai áttöréseket, míg globális technológiai exportjának növelésével világszintű befolyását is erősíti, hozzájárulva ezzel az AGI-kutatási kapacitások bővítéséhez.
Jelenleg az AGI eléréséért zajló verseny főszereplői az Egyesült Államok és Kína, míg az Európai Unió hátrányos helyzetben van. Az USA a fejlett technológiai infrastruktúrájával és tehetséges szakembereivel, míg Kína az adatalapú előnyével és erőteljes állami támogatásával rendelkezik, ami előnybe helyezi őket. Kína már most is figyelemmel kíséri a Stargate-projektet, és nem tétlenkedik. Az AGI elsődleges elérésének kérdése nem csupán technológiai versengés, hanem komoly geopolitikai következményekkel is jár. Az a nemzet, amelyik először eljut erre a szintre, olyan mértékben erősítheti meg a globális pozícióját, hogy az hatással lesz a jövő politikai és gazdasági tájára.
A szerző a Hiflylabs alapítója, igazgatóságának elnöke.
