Az árrésstopnak csupán ideiglenes hatásai lehetnek, mivel az infláció várhatóan az idei évben 5-5,5%-ra emelkedik.

Az adminisztrációs intézkedésekkel rövid távon, átmenetileg, 1-2 hónapig ugyan el lehet érni pozitív hatásokat, ám hosszabb távon nem. Így reagált Mellár Tamás a pénteken megjelent - az előző hónaphoz képest némileg jobb - inflációs adatra. Ám a független országgyűlési képviselő, korábbi KSH-elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a drágulási ütem lassulása korántsem jelentős ahhoz képest, hogy a kormány sok termékre vezetett be árrésstopot, mégpedig erős ellenőrzés mellett. A maginfláció még mindig 5 százalékon áll, ami azt jelenti, hogy reális az elemzők többségének 5-5,5 százalékos inflációs prognózisa az idei esztendő egészére. Az infláció további lassulása ellen hatnak majd a keresletet élénkítő választási osztogatások, amelyeket már beígért a kormány.

A Központi Statisztikai Hivatal pénteken közzétett gyorstájékoztatója az inflációs ütem lassulásáról adott számot. A fogyasztói árak átlagosan 4,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos hónapi értékeket - márciusban az ütem még 4,7 százalékos volt. A maginfláció 5,7 százalékról 5 százalékra mérséklődött, a nyugdíjas infláció mozgása és mértéke megegyezett az átlagos inflációéval.

Az élelmiszerek költsége 2024 áprilisi szinthez képest 5,4%-kal nőtt. Ezen belül a tojás ára kiemelkedően, 26,9%-kal emelkedett, míg a liszt 23,7%-os drágulást mutatott. Az étolaj 23,4%-kal, a csokoládé és kakaó 20%-kal, a kávé pedig 19,8%-kal lett költségesebb. A gyümölcs- és zöldséglé ára 14,5%-kal nőtt, a tej 7,5%-os, míg a kenyér 6,8%-os áremelkedésen ment keresztül. A szolgáltatások terén 7%-os drágulás tapasztalható, míg a háztartási energia költsége átlagosan 3,5%-kal emelkedett. Érdekes módon a járműüzemanyagok ára 7,1%-kal csökkent, ami kedvezően hatott az inflációs mutatókra.

Egy hónap alatt, 2025. márciusához viszonyítva, a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal emelkedtek, míg az élelmiszerek ára ezzel szemben 1,3%-os csökkenést mutatott. Az utóbbi szám már tartalmazza a kormány által bevezetett léptetett árrésstop következményeit is. A kormány büszkén hangoztatta (képletes értelemben), hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter sajtóközleményében hangsúlyozta: "Az indokolatlanul magas áremelések miatt szükségessé vált a beavatkozás, ezért a kormány az emberek, különösen a családok és a nyugdíjasok védelme érdekében árréscsökkentést hajtott végre." A kormány adatai szerint a március 17-én életbe lépett árréscsökkentés révén 905 termék ára átlagosan 19,3%-kal csökkent.

Izgalmas kérdések merülnek fel a témával kapcsolatban: Mennyire tartós ez a hatás, és meddig érvényesülhet? Valóban képes az árrésstop befolyásolni az inflációt? Vagy csupán egy illúziót kelt a helyzet? Mellár Tamás véleményét kértük ki a kérdéskörben.

"Semmiképpen nem tudják kordbában tartani a drágulást, az adminisztrációs intézkedésekkel rövid távon ugyan el lehet érni pozitív hatásokat, ám hosszabb távon nem" - mondta az országgyűlési képviselő, a Központi Statisztikai Hivatal egykori elnöke. Egyben felhívta a figyelmet arra is, hogy nem is olyan jelentős a csökkenés ahhoz képest, hogy sok termékre vezetett be árrésstopot a kormány, s e mellé erős ellenőrzést is ígért. Fontos az is, hogy a maginfláció még mindig 5 százalékon áll, ami azt jelenti, hogy reális az elemzők többségének az 5-5,5 százalékos inflációs prognózisa az idei esztendő egészére. Átmenetileg, egy-két hónapig lehet tehát javítani az értékeken, de hosszabb távon nem - húzta alá.

És még nem is számoltunk a második félévben borítékolható választási osztogatási csomaggal - emlékeztetett Mellár Tamás, megjegyezve: a kormány tervei szerint mindenképpen beindul egy-két kedvezmény-kiszórás. Ez esetleg megnöveli a keresletet, ami pedig valószínűleg meglöki az inflációt - vezette le a folyamatot.

A szakember érdekesnek tartja, hogy miközben a kiskereskedelmi forgalom csökken, az infláció nem igazán. Ebből azt a következtetést is le lehet vonni, hogy tulajdonképen a mérséklődés nem csak az adminisztratív intézkedéseknek köszönhető, hanem annak is, hogy a lakosságnak nincs megfelelő vásárlóereje, nem mutat megfelelő keresletet, ahogy azt az élelmiszerüzletek forgalmán is tapasztalható. A kormány persze magyarázza a bizonyítványt, hivatkozik a kiskereskedelmi forgalom csökkenésében arra, hogy éppen hova esett a húsvét, de ha a forgalom jelentősebben nőtt volna, akkor az infláció mérséklődne, mégpedig komolyabban, mint ahogy most látjuk. "De erről szó nincs, ezért gondolom, hogy az év második felében, a kormányzati osztogatás után adminisztratív eszközökkel nem fogják tudni megfogni az inflációt, még akkor sem, ha bizonyos csökkenést azzal el lehet érni, de csak átmenetileg" - szögezte le.

Mellár Tamás éves szinten 5-5,5 százalékos inflációs ütemet valószínűsít, még ha a kormány optimistán 4 százalékos szinten szeretné tartani azt. Ez a várakozás már csak azért is irreális, mert a piaci alapvetők nem mutatnak tartós csökkenésre utaló jeleket. Ahogyan kifejtette, a tartós árcsökkenéshez szükséges piaci feltételek nem állnak fenn. Az első negyedévben a bruttó hazai termék csökkent, az ipari kibocsátás viszont tovább zsugorodott. Ha a kereslet és kínálat törvényeit nézzük, egy csökkenő kereslet mellett a kínálat is csökkeni fog, ami jelenleg is tapasztalható, és ez önmagában inflációs nyomást generál. Az éves szintű kereslet és kínálat alakulása határozza meg a folyamatot, de nem látszik, mi okozhatna jelentős változást. A külföldi tőke beáramlása nem igazán valószínű, az ipari termelés mélyponton van, és a szerkezetváltásra sem idő, sem hajlandóság nem mutatkozik. Így hát, mondta Mellár, csodákra várni felesleges és illúzió.