Magyarország Burundit és a Fülöp-szigeteket követi a sorban.

Hoffmann Tamás, a neves nemzetközi jogász, az interjú során hangsúlyozta, hogy Magyarország kilépése a Római statútumból nem volt elkerülhetetlen lépés, különösen Netanjahu izraeli kormányfő látogatása miatt. Szerinte az ország jogi kötelezettsége lett volna, hogy letartóztassa a politikai vezetőt, noha létezik eltérő jogi értelmezés is a kérdésben. A jogász figyelmeztett arra, hogy Magyarország döntése olyan példákat követ, mint Burundi vagy a Fülöp-szigetek, és ha így folytatja, egy év múlva az egyedüli uniós tagállammá válhat, amely nem áll a Római statútum keretein belül, így mentesül a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alól.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2024 őszén adott ki elfogatóparancsot Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen a Gázai övezetben elkövetett háborús cselekmények alapos gyanúja miatt. A Hamász vezetői és Joav Gallant akkori izraeli hadügyminiszter ellen szintén elfogatóparancsot adtak ki. Ez azt jelenti, hogy azokban az országokban, amelyek tagjai az egyezménynek - így Magyarországon is - elméletileg le kellene tartóztatni Benjamin Netanjahut, ahogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt is, aki ellen szintén elfogatóparancsot adtak ki még 2023-ban. Benjamin Netanjahut ettől függetlenül több európai uniós tagállamban tervezik fogadni a közeljövőben. Ezek az országok - Németország leendő kancellárja is - arra hivatkoznak, hogy Izrael nem tagja az egyezménynek, ezért az izraeli kormányfő mentességet élvez az eljárás alól.

Hoffmann Tamás erről másképp vélekedik: szerinte a részes államoknak, így Magyarországnak annak ellenére is végre kellene hajtania az elfogatóparancsot, hogy Izrael nem részese az egyezménynek. Az ezt alátámasztó jogi érvekről részletes blogbejegyzést is közzétett a nemzetközi jogász a Geo polemics blogon, amelyet a Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének oktatói gárdája ír. - Maga a Nemzetközi Büntetőbíróság úgy érvelt, hogy a nemzetközi szokásjog szerint, amennyiben valaki nemzetközi bűncselekményt követ el, akkor nem érvényesül a fenti mentesség - tette hozzá lapunknak Hoffmann Tamás. A jogász emlékeztetett: Magyarországon kívül más állam nem jelentette be, hogy kilépne az egyezményből csak azért, mert nem akarja teljesíteni a letartóztatásra vonatkozó kötelezettségét. Mongólia esetében Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kapcsolatban fordult elő, hogy nem tettek eleget a letartóztatási kötelezettségnek, de Dél-Afrikában és Jordániában is előfordult hasonló eset.

A nemzetközi jogász, Hoffmann Tamás hangsúlyozta, hogy Magyarország kilépése nem csupán egy önálló döntés, hanem egy olyan lépés, amely mögött nem áll konkrét indoklás az elfogatóparancsok végrehajtásának elutasítása mellett. Szerinte ennek a döntésnek a közvetlen következménye lehet, hogy egy év múlva, amikor a kilépési folyamat befejeződik, Magyarország mentesül a Római Statútumból eredő kötelezettségei alól. Ez azt jelenti, hogy olyan politikai vezetők, mint Vlagyimir Putyin, szabadon látogathatnak az országba anélkül, hogy letartóztatásuk kérdése felmerülne. Hoffmann Tamás arra is figyelmeztetett, hogy ez a lépés egy üzenetet hordoz a többi uniós tagállam számára: Magyarország nem tartja magát az európai értékekhez, amelyekhez az összes uniós ország csatlakozott. A jogász kiemelte, hogy az egyezményhez való csatlakozás nem csupán formális aktus, hanem alapvető elvárás minden tagállam számára. Eddig mindössze két ország, Burundi és a Fülöp-szigetek lépett ki az egyezményből, és mindkét esetben a vezetők ellen folyamatban voltak vizsgálatok a Nemzetközi Büntetőbíróság keretein belül.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget irányító miniszter, csütörtök délelőtt bejelentette, hogy Magyarország kilép a Római Statútumból, amely a Nemzetközi Büntetőbíróság megalapítását szolgálta. A döntés mögött nem állt nyilvános indoklás. A bejelentés előtt néhány órával Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatalos látogatásra érkezett az országba. A magyar kormány már a tavaly őszi elfogatóparancs kiadása óta jelezte, hogy nem tartóztatja le Netanjahut, ha Magyarországra látogat, és Orbán Viktor miniszterelnök ezzel egy időben meg is hívta őt. Közös sajtótájékoztatójukon Netanjahu "korrupt szervezetnek" titulálta a Nemzetközi Büntetőbíróságot, míg Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy a bíróság "politikai eszközzé" vált. Délutánra a Magyar Közlönyben is megjelent a kilépésről szóló kormányhatározat, amely szerint a folyamat egy évet vesz igénybe. A Nemzetközi Büntetőbíróság viszont kijelentette, hogy Magyarországnak együtt kell működnie velük, hiszen jelenleg is az egyezmény tagja.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója délután azzal indokolta Magyarország kilépését, hogy "az ICC az elmúlt években több esetben is olyan döntést hozott, amellyel lezáratlan, folyamatban lévő konfliktusokba avatkozott be, megnehezítve ezzel a békét és a tartós lezárás lehetőségét". Szerinte ha folyamatban lévő háborús konfliktusokban részt vevő államok vezetőit elfogatóparanccsal sújtják, "jogosan merül fel a kérdés, hogy azután miként lesz lehetőség a tárgyalásra és a tartós rendezésre".

Bár Magyarország ratifikálta az egyezményt, a törvényes kihirdetés elmaradt, amire Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is utalt. Ezzel kapcsolatban felmerült, hogy ez esetleg azt jelenti, hogy az egyezmény rendelkezései nem érvényesek hazánkra. Ezzel szemben azonban több szakértő és jogi elemző is kifejezte eltérő véleményét. A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) egy független, állandó bíróság, amelyet az ENSZ alapított, hogy a népirtás, az emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények és a háborús bűncselekmények ügyében eljárjon. A bíróságot 1998-ban a Római Statútum keretében hozták létre, és működése 2002 óta aktív. Magyarország 2001-ben csatlakozott a megállapodáshoz.