Súlyos következményekkel járhatnak ezek az élelmiszerek: fontos, hogy mindenki tisztában legyen velük - Agro Napló.
Nem csupán a drága luxustermékek, hanem gyakorlatilag bármilyen élelmiszer lehet hamisítás célpontja, legyen szó süteményekről, édességekről, tésztafélékről, sajtokról, olívaolajról, chipsekről vagy szeszes italokról - hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Horváth Balázs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának kommunikációs koordinátora. Figyelmeztetése szerint egyes hamisított termékek olyan anyagokat, összetevőket is tartalmazhatnak, amelyek betegségeket okozhatnak vagy károsíthatják a szervezetet - írta az Infostart.
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) "Mi van az asztalodon?" címmel indított kampányt, amelynek célja a hamisított élelmiszerek és italok veszélyeire való figyelemfelhívás. A probléma súlyosságát jelzi, hogy Magyarországon évente mintegy 16 milliárd forintos bevételkiesést és több mint 270 munkahely megszűnését okozza az élelmiszer- és italhamisítás. Uniós szinten a kár még jelentősebb: évente több mint 2,2 milliárd eurós veszteség éri a gazdaságot, és csaknem 5700 munkahely szűnik meg a hamisítók tevékenysége következtében.
Horváth Balázs rámutat, hogy a hamisítványok elterjedése komoly gondot jelent, mivel az eredeti termékek gyártói jelentős bevételtől fosztódnak meg. Eközben a hamisítók egyre ügyesebben verik át a fogyasztókat, akik sokszor nem megbízható forrásból vásárolják meg a termékeket. A hatóságok aktívan próbálnak fellépni e jelenség ellen. Tavaly az Europol és az Interpol közreműködésével 29 európai ország bűnüldöző szervei, együttműködve az élelmiszer- és italgyártókkal, 22 ezer tonna élelmiszert és körülbelül 850 ezer liter alkoholt foglaltak le, összesen mintegy százmillió euró értékben.
Az SZTNH szakértője három fő problémát emelt ki az étel- és italhamisítással kapcsolatban. Először is az egészségügyi kockázatokra hívta fel a figyelmet, majd a gyártók és forgalmazók számára jelentkező gazdasági hátrányokat, végül pedig Európa kulináris örökségének védelmét is fontosnak tartotta. Kiemelte a földrajzi árujelzők (GI) jelentőségét, amelyek védelmet nyújtanak azoknak a termékeknek, amelyek egy adott területről származnak, és egyedi minőségüket vagy jellemzőiket elsősorban a helyi környezetnek köszönhetik. Magyarországon ilyen például a híres tokaji bor, a kalocsai paprika vagy a gyulai kolbász. Az Európai Unióban jelenleg több mint 3600 termék büszkélkedhet földrajzi árujelzővel, ami még inkább hangsúlyozza ezek értékét és jelentőségét.
Horváth Balázs hangsúlyozta, hogy a hamisítványok nem csupán anyagi veszteségeket idéznek elő, hanem komoly fenyegetést jelentenek a régóta fennálló hagyományokkal bíró termékek hírnevére is.
A szakértő szerint "az éremnek két oldala van": a gyártóknak olyan megjelölésekkel kell ellátniuk termékeiket, amelyek igazolják azok eredetiségét, a fogyasztóknak pedig tudatosan kell keresniük ezeket a hitelesített termékeket. Az EUIPO kampánya gyakorlati tanácsokat is ad a fogyasztóknak: vásároljanak hivatalos kiskereskedőktől és forgalmazóktól vagy a márkák saját weboldalairól; ellenőrizzék a termék címkéjét és eredetét; keressék a tanúsító védjegyeket; vizsgálják meg alaposan a csomagolást és a terméket, figyelve a kivitelezési vagy helyesírási hibákra; valamint használják a hitelesítő eszközöket, mint a QR-kódok és hologramok.
