Brüsszel nem az ellenvámok alkalmazására készül, hanem alternatív megoldásokat keres, hogy válaszoljon Washington lépéseire.

Donald Trump közölte: augusztus 1-jétől egy sor országot sújthat 30 százalékos büntetővámmal. Köztük van - kereskedelmi blokként - az Európai Unió. Brüsszel azonban egyelőre nem akarja fokozni a feszültséget. Ursula von der Leyen bizottsági elnök a diplomáciai megoldásban bízik, miközben a tagállamok között továbbra sincs egységes álláspont arról, hogyan kezeljék a washingtoni nyomásgyakorlást.
Emiatt az unió egyelőre nem vezeti be az amerikai árukra kiszabni tervezett 21 milliárd eurónyi válaszvámot, amely eredetileg július 15-én lépett volna életbe. Von der Leyen vasárnap közölte:
A döntés meghozatalát augusztus elejéig elhalasztják, remélve, hogy sikerül konszenzusra jutni Washingtonnal.
Trump szombaton bejelentette, hogy augusztus 1-jétől 30%-os vámot kíván bevezetni az Európai Unióval és Mexikóval szemben. Brüsszelben sokan úgy vélik, hogy ez a lépés csupán az amerikai elnök tárgyalási stratégiájának része, és nem várják, hogy a szankciók valóban életbe lépjenek. Egy magas rangú uniós tisztviselő hangsúlyozta, hogy "ilyen mértékű vámemelés a tengerentúli befektetőknél is kedvezőtlen reakciókat generálna - bízunk a piac dinamizmusában".
Friedrich Merz, a német kancellár, egy vasárnapi interjú során megerősítette, hogy pénteken konzultált Ursula von der Leyennel, Emmanuel Macron francia elnökkel és Donald Trump elnökkel is. Merz véleménye szerint "még két hét áll rendelkezésre, hogy egy ésszerű megállapodás születhessen". Eközben a német pénzügyminiszter, Lars Klingbeil is a tárgyalások sürgetése mellett állt ki, ugyanakkor figyelmeztetett: "ha nem sikerül igazságos egyezségre jutni, akkor határozott ellenlépésekre lesz szükség az európai munkahelyek és vállalatok védelme érdekében".
Az uniós vámintézkedések második csomagja, amely körülbelül 95 milliárd euró értékű amerikai importterméket érintene – beleértve repülőgépeket, alkoholt és élelmiszereket –, most már csak a tagállamok jóváhagyására vár. A javasolt lista végül 72 milliárd euróra szűkült, miután számos kormány kérése alapján kivettek egyes, számukra lényeges termékeket. A bizottság hétfőn terjeszti elő a javaslatot a tagállamoknak, de Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy „még nem alkalmazzuk az EU új, nyomásgyakorlás ellen bevezetett eszközeit, amelyek például lehetővé tennék amerikai cégek közbeszerzésekből való kizárását. Ez a mechanizmus rendkívüli helyzetek kezelésére készült, és jelenleg még nem érkeztünk el odáig.”
A bizottság örömmel tájékoztatott arról, hogy politikai megállapodás jött létre Indonéziával egy szabadkereskedelmi egyezmény keretében, amely várhatóan szeptemberre végleges formát ölt. Ez a megállapodás a kilenc évnyi kitartó tárgyalás eredményeként jött létre.
Az olasz politikai elit reakciói Brüsszel stratégiájára megosztottak voltak, az egyes pártok eltérő álláspontokat képviseltek.
Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes, a jobboldali radikális Liga vezetője és Trump elkötelezett támogatója, a következőket nyilatkozta: "Trumpnak nincs oka arra, hogy Olaszországot célkeresztbe vegye, ám ismét a németek irányította Európa hibáiért kell nekünk megfizetnünk." A Coldiretti, az agrárszektor legnagyobb érdekvédelmi szervezete, arra figyelmeztetett, hogy amennyiben életbe lépnek a tervezett vámok, az olasz élelmiszerexport számára 2,3 milliárd eurós közvetlen veszteséget jelentene.
Ezzel ellentétben Giorgia Meloni olasz miniszterelnök vasárnap este optimista hangot ütött meg. Meggyőződése szerint a kereskedelmi háború a Nyugaton belül minden érintettet meggyengítene, különösen a közös globális kihívások tükrében. Meloni hangsúlyozta, hogy Európa rendelkezik azzal az erővel, hogy érvényesítse érdekeit és kedvező megállapodásokat kössön.