A kormányzat azt ígéri, hogy noha lenne rá lehetőségük, nem fognak változtatni a választási szabályokon.
Amennyiben a háborús veszélyhelyzetet továbbra is fenntartják, a kormány lehetőséget kap arra, hogy módosítsa a választási törvényt. Azonban az Igazságügyi Minisztérium álláspontja szerint ez nem valószínű, hiszen a 2022-es és a 2024-es választások idején is érvényben volt a veszélyhelyzet, mégsem éltek ezzel a lehetőséggel.
A 2022-es országgyűlési választások, valamint a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választások a veszélyhelyzet időszakában zajlottak. A kormány ez alatt a két esemény alatt sem változtatott a választási eljárás szabályain, és várhatóan most sem fogja ezt megtenni.
Az Igazságügyi Minisztérium válaszolt a HVG-nek, miután a kormányzati javaslat a háborús veszélyhelyzet meghosszabbításáról kedden a parlamenti viták középpontjába került. Azt állítottuk, hogy szinte biztosra vehető a kormánypárti kétharmados többség támogatása az október 21-i végszavazáson. Ennek nyomán a Ukrajnában zajló konfliktusra hivatkozva 2026. május 13-ig, tehát az április 12-ére esedékes országgyűlési választások idején, valamint az azt követő egy hónapban is érvényben marad a rendeleti kormányzást lehetővé tévő különleges jogrend.
A HVG-nek adott interjújában Stánicz Péter ügyvéd és alkotmányjogász felhívta a figyelmet arra, hogy jogi értelemben lehetőség van arra, hogy a kormány a veszélyhelyzeti felhatalmazás révén rendeleti úton módosítsa a választási szabályokat anélkül, hogy azokat formálisan megváltoztatná. Az Alaptörvény alapján ugyanis nem zárható ki, hogy ilyen helyzetben a kormány eltérjen a választási törvényektől - magyarázta. Hozzátette, hogy elvben a választójog kiterjesztése vagy szűkítése is lehetséges, például életkor vagy más jellemzők figyelembevételével.
Az Igazságügyi Minisztériumot a HVG a cikk megjelenése előtt megkereste. A kérdés nem a választások és a veszélyhelyzet közötti összefüggésről szólt, hanem arról, hogy miért nem csupán a választásokig kérte a kormány a veszélyhelyzet meghosszabbítását, szimbolikus politikai önmérsékletként. Hiszen sürgős döntéseket igénylő helyzetben az új Országgyűlés megalakulásáig bármikor össze lehet hívni a jelenlegi Fidesz-KDNP-s többségű testületet, akár a választások utáni hónapban is.
Erre azonban nem kaptunk végül a tárcától választ. Az biztos, hogy ha a Fidesz nem szerez újra kétharmados többséget, nem tudja meghosszabbítani a veszélyhelyzetet, az lejár május 13-án, és az addig hozott veszélyhelyzeti rendeletek is hatályukat vesztik. De ettől még a választás utáni egy hónapban hozott veszélyhelyzeti rendeletek alapján jogszerűnek minősülő cselekmények és magatartások utólag nem szankcionálhatók. Erről Stánicz Péter a HVG-nek úgy fogalmazott:
Egy ilyen átmeneti helyzet jogilag és politikailag is érzékeny időszak, amikor az alkotmányos garanciák szerepe felértékelődik."
